A szlovén hegyimentők akcióba léptek, és izgalmas történet bontakozott ki a magyar túrázók mentéséről az Alpok festői tájain.
A Kotliska Grapában 2024. december 22. és 26. között végrehajtott mentőakció az elmúlt évek egyik legnagyobb kihívást jelentő mentése volt a szlovén hegyekben a kamniki hegyimentők szerint. Az akció folyamatairól - amelyben két bajba jutott magyar túrázón szerettek volna segíteni a hegyimentők - most részletes beszámolót tett közzé a Szlovén Hegyimentő Egyesület. A mentést nehezítette és elnyújtotta a rossz és rendkívül szeles időjárás, illetve a nehezen megközelíthető baleseti helyszín, valamint a klasszikus mentés szükségessége miatt további kihívást jelentett a szervezés és a logisztika.
Vasárnap két magyar eltévedt a Kamniki-Alpokban 1931 méteres magasságban, ráadásul a férfi súlyos sérülést szenvedett, így mozgásképtelenné vált. Megmentésükért napokon keresztül az időjárási körülményekkel dacolva dolgoztak a mentőszolgálatok, de végül csak a nőt sikerült élve kimenekíteni a hegyről. A mentési akcióról most a kamniki mentőszolgálat megosztott egy részletes beszámolót, amelyben kifejtették, hogy az elmúlt évek legmegerőltetőbb akcióján vannak túl.
A kamniki hegyimentők december 22-én, vasárnap este 18 órakor kaptak segéylhívást. Ekkor már besötétedett és elkezdett esni a hó. A segélyhívásból kiderült, hogy két személy tévedt el a hegyen, ráadásul egyiküknek eltört a lába.
A konkrét helyszín még nem volt teljesen világos, de azt tudtuk, hogy a mentési akció egy rendkívül nehéz és meredek vidéken zajlott Turska gora és Brana között. Ezen a területen még a hagyományos gyalogos közlekedés is komoly kihívást jelentene, még a legkedvezőbb időjárási viszonyok mellett is.
A beszámolóban részletesen megismerhetjük a tartalmat.
A kamniki hegyimentők azonnal felvették a kapcsolatot más mentőszervezetekkel, köztük a GRS Ljubljana és a GRS Kranj csapataival. Később, amikor kiderült, hogy az áldozat és kísérője a Logarska dolina északi lejtőjén, a Bostjanca nevű területen tartózkodhatnak, a GRS Celje Egyesület csapatát is bevonták a keresésbe.
Az első, kamniki hegyimentőkből álló csapat alig egy órával a segélyhívás után távozott, nem sokkal később pedig már a többi mentőalakulat is úton volt. Azonban mire elérték a hegy azon pontját, ahonnan megközelíthető lett volna a két magyar túrázó, addigra már hatalmas volt a hóvihar és a közelből több lavinát is lehetett hallani, így nem folytathatták a mentést.
Minden csapat végül visszatért a völgybe, ahol nem sokkal éjfél után az utolsó hegyimentők is megérkeztek. Egy gyors információcsere és a másnapi mentés részleteinek megtervezése után mindannyian egy borongós felismeréssel indultunk haza: a hegyen rekedtekre egy rendkívül megpróbáló éjszaka vár, tele hideggel, hóeséssel és erős széllel. A kilátásaink sajnos nem voltak biztatóak.
- összegzik első napi élményeiket a kamniki hegyimentők.
A hegyimentők másnap hajnalban azonnal munkához láttak, de csak reggel 9 órára tudták pontosan beazonosítani a magyar hegymászó helyzetét, akivel az éjszaka folyamán folyamatosan kapcsolatban álltak. A rendőrhelikopternek sikerült átrepülnie a viharos időjárás ellenére a Kotliska-szurdok környéke felett, azonban a kedvezőtlen körülmények miatt helikopteres mentésre nem volt lehetőség. Így hát minden erőfeszítést arra fordítottak, hogy gyalogosan megközelítsék a magyar túrázót, ami végül délre sikerült is.
Hihetetlen, hogy túlélt egy ilyen vad éjszakát, és a hipotermia és a fagyhalál közelsége ellenére képes volt egyedül, kötéllel és hegyimentők segítségével kimászni a Kotliska Grapa feletti szakadékból, majd leereszkedni a völgybe. A társának viszont sajnos nyoma sem volt
A beszámolóban részletesen megismerhetjük a tartalmat.
Az első hegyimentő, aki elérte a magyar nőt, hosszasan írta le, hogy milyen nehéz volt már megközelíteni is a bajba jutottat a friss hóval borított szirteken keresztül.
Felkötöttem egy százméteres kötelet egy megfelelő helyen álló lucfenyőre és elkezdtem leereszkedni. Félúton voltam, amikor észrevettem egy mozdulatlan kék redőt. Magdaléna kibontotta a hálózsákot, amelyben az elmúlt 19 órát töltötte és elkezdett integetni nekem. Az érzelmek csak úgy kavarogtak bennem a megkönnyebbüléstől, hogy életben van, a csodán keresztül, hogy életben maradt, az elégedettségig, hogy megtaláltuk, és hogy az erőfeszítés nem volt hiábavaló. De aggodalom is volt bennem az állapota miatt és féltem is, mert nem tudtam, hogyan tudunk majd kijutni a szurdokból
Tadej Trobevsek élményeit a magyar hölgy felfedezésének pillanatairól így tudnám átfogalmazni: Az a különleges pillanat, amikor Tadej Trobevsek rátalált a magyar hölgyre, tele volt izgalommal és várakozással. A levegő vibrált az érzésektől, ahogy a tekintete találkozott az ismeretlen szépséggel. A környezet mintha megállt volna egy rövid időre, minden zaj elhalkult, és csak a két lélek találkozása számított. Tadej szívében egy különös melegség öntötte el, amikor a hölgy mosolya ragyogni kezdett, és úgy érezte, hogy ezen a pillanaton keresztül valami igazán különleges dolog kezdődik. A világ körülöttük eltűnt, és csak ők ketten léteztek, összekapcsolódva egy varázslatos, mégis valós élményben.
Az első túrázó kimentése után a figyelem ismét a lezuhant társa irányába fordult. A megmentett magyar asszony beszámolt arról, hogy éjfél környékén hatalmas dübörgést hallott, majd hiába próbálta hívni a társát, az válaszra sem méltatta. Az ünnepek alatt, december 24-én és 25-én folytatódtak a mentési munkálatok. Kamniska Bistricán nap mint nap átfésülték a környéket, de a szél ereje megakadályozta a biztonságos mentést. Karácsony reggelére azonban a szél kissé enyhült, ami lehetőséget adott arra, hogy egy rendőrhelikopter emelkedjen a magasba, és átvizsgálja a területet. Sajnos, a keresés ellenére az eltűnt személy nyomaira még mindig nem bukkantak rá.
A férfi végül december 26-án került elő, de sajnos már későn, és az életét nem tudták megmenteni. A mentési műveletben a Hegyimentő Szolgálat öt csapata is részt vett, összesen 109 hegyimentővel, továbbá a szlovén rendőrség helikopteres egysége is bekapcsolódott a keresésbe.