Mekkora mértékű lehet a minimálbér növelése? A nemzetgazdasági miniszter nyilatkozott a témában.
Nagy Márton emlékeztetett arra, hogy a hároméves bérmegállapodás keretében idén januártól 9%-kal emelkedtek a minimálbérek. Jövő januártól 13%-os, míg 2027-től 14%-os emelés várható. Azonban a tervezett makrogazdasági irányvonal megváltozott, így a felek jelenleg egyeztetnek az emelések pontos mértékéről. A miniszter optimistán nyilatkozott, hogy...
a munkavállalói érdekképviseletek 12-13 százalékos emelést kérnek majd, a munkáltatók pedig 9-10 százalékot. Az állam segíthet összehúzni a két oldalt, de hogy ez mennyibe kerül, az azon is múlik, milyen távol lesznek egymástól az álláspontok.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt másfél évtized során jelentős mértékben, 28%-ról 13%-ra csökkentette a szociális hozzájárulási adót. A munkáltatók most a 12%-ra való további csökkentést szorgalmazzák, azonban a miniszter figyelmeztetett, hogy egy 1%-os csökkentés évente 200 milliárd forintot vonna el a költségvetésből. Szerinte ez a lépés a költségvetés szempontjából rendkívül fájdalmas lenne, de elkerülhetetlenné válhat, ha a cégek kétszámjegyű minimálbér-emelést kívánnak megvalósítani.
A miniszter hozzátette, meg kell egyezni a garantált bérminimum emeléséről is, ami általában 2 százalékponttal kevesebb. A harmadik negyedéves GDP-adatok október végén jelennek meg, Nagy Márton úgy látja, hogy a bérmegállapodás november elején-közepén jöhet létre.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a bérkérdés nem csupán a családok anyagi helyzetét érinti, hanem szoros összefüggésben áll a termelékenységgel is. "A magyar termelékenység elmarad az európai uniós átlagtól. A gazdasági növekedés eddig az extenzív fejlődésre épült, de elérkezett az idő, hogy a termelékenység növelésére összpontosítsunk. Ebben a folyamatban különösen kulcsszerepet játszik az automatizálás és a digitalizáció."
Nagy Márton a munkaerőpiac aktuális helyzetéről beszélve hangsúlyozta, hogy a feszített körülmények miatt a bérek emelkedése elkerülhetetlen, ami viszont a termelékenység fokozódását vonja maga után. A nemzetgazdasági miniszter úgy véli, hogy a vállalatoknak nem kell aggódniuk a bérnövekedés miatt; sokkal inkább a termelékenység növelésére kell fókuszálniuk. Ehhez elengedhetetlen a digitalizáció, az innováció, az automatizálás és a mérethatékonyság előtérbe helyezése. A miniszter kiemelte, hogy a kormány támogatást nyújt a kis- és középvállalkozások számára, hogy javíthassák versenyképességüket; ehhez pénzügyi forrásokat biztosítanak, amelyek segítenek a forgóeszközök és a beruházások finanszírozásában. Ennek keretében készítik elő a következő ipar- és munkahelyvédelmi akciótervet, amely a vámháború kedvezőtlen hatásainak mérséklésére irányul.
Az akcióterv négy alapvető pillére köré épül, amelyek közé tartozik a finanszírozási lehetőségek biztosítása, az adók mérséklése, a kereskedelmi szabályozások egyszerűsítése, valamint a mesterséges intelligencia integrálása a folyamatokba. Ezek az intézkedések célzottan támogatják a gazdasági fejlődést és a versenyképesség növelését.
Nagy Márton elmondta, hogy míg a lakosság számára kedvező áron biztosítják az elektromos áramot, a vállalatok számára ez sokkal költségesebbé válik. Emellett hangsúlyozta, hogy a magyar áramimport továbbra is jelentős mértékű. A hazai napelem-kapacitás ugyan valóban drasztikusan nőtt, azonban a megtermelt energiát jelenleg nem tároljuk. A megfelelő technológia rendelkezésre áll, most már csak a telepítésre van szükség. A kormány ezen a téren is programot szeretne indítani.
