A mesterséges intelligencia képes arra, hogy felfedje előttünk, miként alakulhat a világegyetem sorsa a jövőben.

Mark Thomson, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) következő igazgatója a The Guardiannek arról beszélt: a fejlett mesterséges intelligencia (MI) forradalmasítja a fizika tudományát. A brit fizikus 2026. január 1-én veszi majd át a CERN irányítását, a szakértő szerint a gépi tanulás a részecskefizikában olyan előrelépéseket hozhat el, amelyek jelentőségükben a fehérjeszerkezetek MI alapú, Nobel-díjat érő előrejelzéséhez mérhetőek.

A Nagy Hadronütköztető (LHC) munkájában hasonló megközelítések érvényesülnek, mint a rendkívül ritka fizikai események észlelésének során. Ezek a kutatások kulcsszerepet játszanak abban, hogy felfedezzük, miként nyerték el a részecskék a tömegüket az ősrobbanás után. Továbbá, a vizsgálatok révén elgondolkodhatunk azon is, hogy várható-e valamilyen katasztrofális összeomlás a világegyetem jövőjében.

A CERN jelenleg egy új, az LHC-nél jóval nagyobb részecskegyorsító felépítését javasolja. A Future Circular Collider tervét az elmúlt időszakban sok kritika érte a 20 milliárd dolláros büdzsé miatt, emellett azt is kifogásolják a bírálók, hogy valójában a Nagy Hadronütköztetővel sem sikerült igazi tudományos áttöréseket elérni a 2012-ben detektált Higgs-bozon óta.

Thomson véleménye szerint a mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a tudományos kutatást, különösen 2030 után, amikor az LHC sugárzási intenzitásának növelése révén új és izgalmas felfedezések előtt állunk. A kutató hangsúlyozta, hogy ez a fejlődés különleges lehetőséget biztosít a Higgs-bozon mélyreható tanulmányozására. Ez a részecske ugyanis kulcsszerepet játszik a tömeg létrejöttében, és ezzel összekapcsolja az univerzumban lévő részecskéket.

A CERN többek között azt mérné fel, hogy miként ad át egy Higgs-bozon tömeget egy másik Higgs-részecskének. Ehhez két bozonra is szükség lesz, az előállítás és a megfigyelés egyaránt igen nehéz feladat.

A Higgs-részecskék öninterakciójának megértése kulcsfontosságú a közvetlenül az ősrobbanás utáni események megértésében. Az eredmények annak felmérésében is segíthetnek, hogy a Higgs-mező elérte-e végső, stabil nyugalmi állapotát, vagy a jövőben újabb drasztikus átmenet következhet be.

Egy ilyen esemény az általunk ismert világegyetem szinte azonnali végét jelentené.

Érdemes kiemelni: ha ez valóban megtörténik, akkor egy olyan jövőről van szó, amely az emberi értelem számára szinte felfoghatatlan, és rendkívül távoli.

Az MI integrálása az LHC működésének különböző aspektusaiba forradalmasíthatja az adatgyűjtéstől kezdve egészen az információk értelmezéséig terjedő folyamatokat. Dr. Katharine Leney, az LHC Atlas kísérletének kutatója, hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia már jelenleg is jelentős előnyöket nyújt a kutatók számára.