Micsoda meglepetés! Átlagosan 13 millió forintot mondanak egy magyar háztartás vagyonáról? De ne dőljünk be ennek az átlagos számnak, hiszen a valóságban sokkal több rejtőzik a számok mögött!

A magyarok vagyonának jelentős része továbbra is ingatlanformában van.

Az Európai Központi Bank legfrissebb adatai alapján a magyar háztartások lakásvagyona tavaly év végén túllépte a 187 ezer milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan a szűkebb értelemben vett pénzügyi megtakarítások, mint például a bankbetétek, kötvények, tőzsdei részvények, befektetési alapok és életbiztosítási tartalékok, összességében 51 ezer milliárd forintot tettek ki. Érdemes megjegyezni, hogy a statisztikai számítások nem veszik figyelembe a készpénzt, a nyugdíjpénztári megtakarításokat, valamint a tőzsdén kívüli vállalati részesedéseket, így a pénzügyi megtakarítások valódi képe ennél szélesebb lehet.

Tavaly év végén tehát az ingatlanvagyonnak alig harmadára rúgott a pénzügyi vagyon, ez utóbbit többnyire háromféle megtakarítás, a bankbetétek (16 100 milliárd forint), a kötvények (15 600 milliárd) és a befektetési alapok (13 600 milliárd) alkották.

A 2024. év végére a magyar háztartások pénzügyi megtakarításainak összértéke átlagosan 12,8 millió forintra rúgott. Ez az adat nem tartalmazza a körülbelül 7 ezer milliárd forintnyi készpénzt, valamint a nyugdíjpénztári megtakarítások, amelyek meghaladják a 2 ezer milliárd forintot.

Valójában ezt a szintet elérő megtakarítást csupán a legfelső tizedben tapasztalhatjuk meg.

A legfrissebb adatok szerint a tizedeink közötti megtakarítások értéke jelentős eltéréseket mutat. A legfelső tized háztartásai 88,8 millió forintnyi megtakarítással bírnak, míg a 9. tizedben ez az összeg csupán 13,7 millió forintra rúg. Érdekes, hogy a 8. tized, amely a leggazdagabb ötödbe nem tartozik, mindössze 7,9 millió forintos átlagos megtakarítással rendelkezik, ami már jóval a társadalmi átlag alatt van. A számadatok alapján egyértelmű, hogy a legfelső ötöd a megtakarítások körülbelül 80%-át birtokolja, míg a legfelső tized önállóan a teljes összeg 69%-át is meghaladja.

A medián megtakarítás, amely a nettó vagyon szerinti társadalmi rangsorban a "középső" háztartások megtakarítását tükrözi, pontosan nem meghatározható. Azonban egyértelmű, hogy ez az összeg az alsó 50% és a 6. tized közötti értékek között mozog. Így a 2024. év végén a magyar háztartások medián megtakarítása valahol 1,9 millió forint és 3,6 millió forint között alakulhatott.

Valójában a medián még ennél is alacsonyabb értéket mutathat.

A nettó vagyon szerinti csoportosítás egyik jelentős hátránya, hogy azok, akik kiemelkedően magas megtakarítással bírnak, de ugyanakkor jelentős hitelállománnyal is rendelkeznek, gyakran az alsóbb jövedelmi tizedekbe sorolódnak. Ez a helyzet torzíthatja a megtakarítási adatok nagyságát és összetételét, ami félrevezető következtetésekhez vezethet.

A különféle pénzügyi megoldások közül a magyarok kedvencének a bankbetét bizonyult, ilyen jellegű megtakarításban átlagosan 4 millió forintot tartanak a háztartások, ráadásul a tapasztalat szerint ez túlnyomórészt nem lekötött (azaz látra szóló) bankbetétet jelent. Azonban az átlagérték csalóka, valójában csak a nettó vagyon szerint képzett 8., 9. és 10. tized tagjai tartanak legalább ekkora összeget bankbetétben. Sőt, a felső 10 százalék ennek többszörösét, közel 18 millió forintot parkoltat a bankban.

A kötvények is egyre népszerűbbek (ez főleg államkötvényeket takar), egy magyar háztartásra tavaly év végén átlagosan 3,9 millió forint ilyen befektetés jutott. Azonban a befektetések nagy többségét itt is a felső réteg tartja kézben, a leggazdagabb tizedben hajszál híján 30 millió forint volt az átlagos kötvénybefektetés értéke.

A helyzet a befektetési alapok esetében is hasonlóképpen alakul. A legalsó 9. tized tagjai jelentősen elmaradnak az országos átlaghoz képest, míg a legfelső tized háztartásai átlagosan 31,5 millió forint értékű befektetési jeggyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a lakossági befektetési alapok teljes vagyonának 93 százalékát ők birtokolják.

A tőzsdei részvények a korábban említetteknél kevésbé elterjedt befektetési formának számítanak. Egy átlagos magyar háztartásra körülbelül 700 ezer forint jut, ám ez a tőke főként a leggazdagabb tized kezében összpontosul, mivel a 10. vagyoni tized tagjai szinte 7 millió forint értékű részvényportfólióval rendelkeznek. Azonban a 2025-ös év jelentős változásokkal szolgálhat ezen a téren; például az első negyedévben tapasztalt állampapír-kifizetések során rekordmennyiségű tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitottak a befektetők. Ez a tendencia elősegítheti, hogy az állampapírokban elhelyezett pénzek egy részét más befektetési formákra, például befektetési alapokra és tőzsdei részvényekre irányítsák.

Az életbiztosítások eloszlása a legkiegyenlítettebb, hiszen az egy háztartásra jutó átlagos összeg körülbelül 700 ezer forint, ami még a legfelső vagyoni tizedben is megtalálható. Ezek a biztosítások szabadon felhasználhatóak, vagy nyugdíjcélú megtakarításként is funkcionálnak. Nyugdíjcélú befektetés esetén pedig a befektetők adóvisszatérítésre is jogosultak, ami valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy a megtakarítások nem csupán a tehetősek körében terjednek.

A lakásvagyon a különböző eszközosztályok közül kiemelkedő nagyságrendet képvisel, hiszen a társadalom jelentős része saját ingatlanban él. Az Európai Központi Bank adatai alapján 2024-re a magyar háztartások átlagos ingatlanvagyona körülbelül 47 millió forintra tehető. Azonban a vagyoneloszlás terén jelentős eltérések figyelhetők meg: míg a leggazdagabb tized közel 170 millió forintot birtokol ingatlan formájában, addig a legalsó 50% átlagosan csupán 14 millió forintnyi lakásvagyonra támaszkodhat.

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A forrást a Getty Images biztosítja.

Ez a dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő jogi információk részletesen tájékoztatják a témáról.