Miért olyan fagyos az idei tavasz?
Valamiért ma hajnalban úgy gondoltam, hogy a rövid nadrág a legjobb választás. Azonban már az ajtónyitás pillanatában világossá vált, hogy ez nem volt a legbölcsebb döntés. De mit tehettem? El kellett indulnom, hogy 6 órára ott legyek, készen arra, hogy a kedves olvasóknak átadjam a legfrissebb híreket.
Ugyanakkor természetesen felmerül a kérdés: miért éppen május 20-án tapasztalunk ilyen fagyos időt? És egyáltalán, miféle baljós csillagállásnak köszönhetően lett ennyire hűvös ez a tavaszi időszak?
Bevallom, hogy én gyakran azzal próbálom megnyugtatni magam és a körülöttem lévő, szorongó embereket, hogy az időjárás-előrejelzések alapján a következő nyár minden eddiginél forróbb és elviselhetetlenebb lesz. Ezért minden egyes fagyos pillanatot, amit átélünk, érdemes megbecsülni, hiszen a hideg napok aranyat érnek a közelgő hőségben.
A tavasz szokatlanul hidegnek tűnik, és nem csak én vettem észre ezt a különös jelenséget. A Másfélfok hírlevele ma reggel felhívta a figyelmet az okokra, és megosztotta az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatóinak, Szabó Péternek, Kis Annának és Pongrácz Ritának a legújabb tanulmányát a témában.
Valóban, ahogy azt a szakértők is megjegyzik, az idei évben már tapasztalhattunk extrém meleg időszakokat, például januárban, amikor a hőmérséklet olyan magasra emelkedett, hogy a május eleji hűvösebb napokkal szinte azonos szintet ért el (körülbelül 10 °C). Nem meglepő tehát, hogy sokan kabátban indultak el májusban. A kutatók véleménye szerint összességében az idei év első felében a klímaátlagot mérve hazánkban inkább enyhén melegebb időjárást tapasztalhattunk.
Bár mostanában úgy tűnhet, hogy májusban túlságosan hűvös az idő, a valóság az, hogy a globális adatok szerint 2025 továbbra is a második legmelegebb év a mérések történetében. Izlandon például májusban 26 °C-ot regisztráltak, míg más területeken is új hőmérsékleti csúcsok dőltek meg.
Ez az örvény hatással van a polárfrontra, amely az egyenlítő meleg levegőjét és a sarki hideg levegőt választja el a téli hónapok alatt. Az utóbbi időszakban, különösen április elején, a polárfront gyengülése figyelhető meg. Ennek következtében a frontrendszer délebbre mozdult el és ott meg is állt, ami miatt most tartósan a kedvezőtlenebb "hideg" oldalra kerültünk. Az ilyen gyengülések egyre gyakoribbá válnak, mivel a sarkok és a trópusok közötti hőmérséklet-különbség csökken: a sarkok melegebbé, míg a trópusok hűvösebbé válnak – állítják a kutatók.
Bár a májusi hűvös éjszakák emléke már szinte elhalványult bennünk, érdemes felidézni, hogy 2021 tavaszán hasonló helyzet alakult ki. Akkoriban a hideg, sarkvidéki levegő tartósan ránk telepedett, és ennek következtében súlyos károkat szenvedett a mezőgazdaságunk, különösen a virágzás idején bekövetkező fagyok miatt.
Persze most, hogy mindenki azon töpreng épp, elővegye-e inkább a télikabátot (már ha egyáltalán eltette), értelemszerűen a hidegrekordok ragadják meg a figyelmünket, a - itthon május első felében két nap is új rekordot hozott -, de ezek a szakértők szerint ritkulnak. Sőt, a melegedő éghajlattal valójában a melegrekordok válnak egyre gyakoribbá: 2025-ben eddig már öt ilyen napot regisztráltak, a 2024-es év során pedig összesen 24-et, miközben hidegrekord csupán egy fordult elő.
A klímaváltozás következtében az évszakok határai is folyamatosan átalakulnak – és ez a jelenség nem csupán szembetűnő, hanem számszerűsíthető is. Magyarországon, ahogyan sok más mérsékeltövi, kontinentális területen, az év legszembetűnőbb jellemzője a forró nyár és a zord tél váltakozása, közben pedig a hűvösebb és melegebb időszakok váltakoznak. Az átmeneti évszakokban tehát nem meglepő, hogy az átlagos hőmérsékletek között "ugrálás" figyelhető meg. Ebből a megfigyelésből születtek azok a népi hiedelmek is, amelyek a márciusi felmelegedéseket (Sándor-József-Benedek) vagy a májusi hidegbetöréseket (Pongrác-Szervác-Bonifác fagyosszentek) próbálták magyarázni a múltban.
Egy tipikus évben a tavasz egyre inkább előre tolódik, ám a hideg időszakok még sokáig kitartanak. A nyár viszont már több mint egy héttel korábban érkezik, de szeptember végéig is elnyúlik. Az ősz hossza viszont változatlan maradt. Minden évszak melegebbé válik, de az egyes szakaszok eltérő mértékben: így az évszakok kezdete és vége is módosult, de továbbra is jelen vannak.
