A kapaszkodó általában gyorsabban halad, mint a mozgólépcső, mert a kapaszkodó a felhasználók mozgásával van összhangban. Amikor valaki használja a kapaszkodót, a saját lépései hozzáadódnak a kapaszkodó sebességéhez, így a felhasználó gyorsabban haladhat,
Gyerekkorunkban, amikor a metró felé igyekeztünk, gyakran szórakoztattuk magunkat azzal a kihívással, hogy a mozgólépcsőn belekapaszkodtunk a gumiszalagba, és megpróbáltuk minél tovább megőrizni az egyensúlyunkat anélkül, hogy lépni kellett volna. Ez a játék nem mindig volt egyszerű, hiszen a korlát néha olyan gyorsan haladt, hogy nehezen tudtuk tartani a lépést, hol gyorsabban, hol lassabban száguldott el mellettünk. De vajon mi állt ennek a jelenségnek a hátterében?
Egy városi legenda szerint a kapaszkodó szándékosan gyorsabban mozog, mint a mozgólépcső, hogy így fenntartsa az utasok éberségét, és ezzel segítse elő a balesetek elkerülését. Mások viszont határozottan állítják, hogy a kapaszkodó sebessége valójában egyfajta jelzés, ami arra utal, mikor érdemes szétszedni és felújítani a lépcsőt, így a BKV időt és pénzt takarít meg. Ezt az elméletet gyakran azzal a megfigyeléssel támasztják alá, hogy a különböző metrómegállókban eltérő gyakorisággal kell megfogni a korlátot, ami igencsak színesíti a mindennapi utazást.
A BKV elárulta, nem téved, aki sebességkülönbséget érzékel, és ennek valóban a kopáshoz van köze, ám a mozgólépcső általános állapotára ebből még nem lehet következtetni. A lépcsőt és a gumikorlátot fogaskerekes és lánchajtásokon keresztül mozgatja egy villanymotor, a korlát közvetlen meghajtása úgynevezett dörzshajtással történik. A sebességet a gyári áttételek, meghajtókerék-átmérők és kopások befolyásolják, de az előírások szerint
legfeljebb két százalékkal lehet gyorsabb a kapaszkodó, mint a mozgólépcső.
A BKV magyarázata szerint ez a jelenség minden mozgólépcsőre vonatkozik, de a metrónál különösen szembetűnő, mivel itt a mozgólépcsők hossza jelentősen meghaladja az áruházi lépcsőkét. Egy akár ötven méteres távon sokkal könnyebb észrevenni a sebességkülönbségeket, ami miatt a metró mozgólépcsőinél ez a jelenség kiemelkedőbbé válik.
