Miközben Románia és Bulgária örömmel fogadja a schengeni zónába való belépés lehetőségét, a zóna átjárhatósága több sebből is vérzik, ami aggasztó kérdéseket vet fel a jövőjét illetően.
Már közel négy évtizede, hogy megszületett a Schengeni Egyezmény, amely lehetővé tette a szabad mozgást az uniós országok között. Románia és Bulgária hosszú várakozás után végre csatlakozott ehhez a megállapodáshoz, amelynek eredeti célja a tagállamok közötti zökkenőmentes személyforgalom biztosítása volt. Azonban 2015 óta úgy tűnik, hogy ez a cél már nem minden tagország számára bír olyan nagy jelentőséggel.
"Schengen az Európai Unió legfontosabb sikerei közé tartozik. Nem engedhetjük meg, hogy bárki ismét a határok visszaállításáról álmodozzon" – hangsúlyozta a luxemburgi belügyminiszter az uniós kollégáival folytatott decemberi megbeszélés során.
Leon Gloden azokat az államokat bírálta, amelyek a migránsok beáramlása miatt újra bevezették a részleges határellenőrzést.
"Luxemburg számára ez teljesen elfogadhatatlan" - nyilatkozta Gloden, alig több mint két héttel azelőtt, hogy a schengeni övezet újabb két uniós tagállammal, Romániával és Bulgáriával bővült.
Az év első napjától ugyanis a két ország a közúti forgalomban is annak a kiterjedt európai térségnek a tagjává vált, amelynek állampolgárai - elméletileg - útlevélellenőrzés nélkül kelhetnek át a határokon.
A schengeni övezet jelenleg az Európai Unió 25 tagállama mellett Norvégiát, Svájcot, Izlandot és Liechtensteint is magába foglalja. Ciprus csatlakozása még folyamatban van, míg a másik szigetország, Írország, már régen megtalálta helyét a rendszerben.
Összesen több mint 480 millió európai élvezi az egyik uniós alapelv, a szabad mozgás minden előnyét.
Az integráció a fejlődés "gyönyörű ékköve".
Pontosabban élvezhetné, hiszen időnként – ahogy azt a luxemburgi belügyminiszter is megjegyezte – bizonyos országok ismételten élnek a határellenőrzés eszközével.
Az Európai Bizottság rendszeresen említi a szabad mozgást az európai integráció egyik "koronaékszereként", ám ennek a drágakőnek a fénye az utóbbi időben kezd megkopni. Tavaly például a belső határokon több határellenőrzést tapasztaltak, mint a schengeni térség megalakulása óta bármikor, ami aggasztó jelenséget mutat a határokon átnyúló mobilitás szempontjából.
Németország 2015 óta rendszeresen végez szúrópróbaszerű ellenőrzéseket az osztrák határon, hogy megakadályozza a balkáni útvonalon érkező migránsok beutazását. Tavaly azonban, a schengeni csatlakozás óta először, az ország döntése értelmében az ellenőrzések kiterjedtek mind a kilenc szomszédos országával közös szárazföldi határszakaszára is.
Fontos tisztázni, hogy a vizsgálatok során az utazók zöme zavartalanul haladhat tovább, és nem kell bemutatniuk okmányaikat. Csak azokat a járműveket állítják meg, amelyek valamilyen okból gyanúsnak tűnnek.
Franciaország 2015 óta a terrorveszélyre hivatkozva kezdte el a beutazók ellenőrzését, azonban ezt a gyakorlatot nem alkalmazta túl következetesen.
A holland rendőrök december 9. óta fokozott figyelemmel kísérik a Németország és Belgium irányából érkező utasokat.
Az ellenőrzést gyakorló országok zöme csak bizonyos határszakaszokon vet be rendőröket. Az érvényes okmányokkal nem rendelkező külföldieket, illetve azokat, akik korábbi jogsértésük miatt beutazási tilalom alá kerültek, visszafordítják.
A menedékjog iránti kérelmet benyújtók ideiglenes belépési engedélyt kapnak, azonban elhelyezésük befogadóközpontokban történik. Az uniós jogszabályoknak megfelelően a menedékkérők nem téríthetők vissza a hazájukba.
A határon menedékjogot igénylő személyek számára ideiglenes belépést engedélyeznek, amely után egy elsődleges befogadóközpontba kerülnek elhelyezésre. Az uniós jogszabályok nem engedik meg, hogy a tagállamok minden menedékkérőt visszautasítsanak.
A migrációs hullámok jelensége Napjainkban a világ számos pontján tapasztalható a migrációs folyamatok fokozódása, melyek mögött különböző okok állnak. A háborúk, gazdasági nehézségek, éghajlatváltozás és politikai instabilitás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy emberek elhagyják otthonaikat, és új lehetőségeket keresve más országok felé vegyék az irányt. Ezek a migrációs áramlatok nem csupán fizikai mozgást jelentenek, hanem kulturális, társadalmi és gazdasági hatásokat is magukkal hoznak. A befogadó országoknak számos kihívással kell szembenézniük, mint például a társadalmi integráció, a munkaerőpiacra való belépés és a különböző kulturális háttérrel rendelkező emberek közötti kapcsolatok kialakítása. A migránsok történetei sokszor egyediek és megindítóak, tele reménnyel és nehézségekkel. Minden egyes emberi élet mögött ott rejlik egy út, amely tele van küzdelemmel, de ugyanakkor lehetőségekkel is. A migráció tehát nem csupán egy statisztikai adat, hanem emberek életének sorsfordító pillanatai, amelyek formálják a világot, ahogyan azt ma ismerjük.
Az Európai Parlament és az Európai Bizottság folyamatosan hangsúlyozza, hogy a schengeni övezeten belüli személyazonosság-ellenőrzés csupán "ritka kivételek" esetén, és kizárólag "végső megoldásként" végezhető el.
Az Európai Bizottságnak benyújtott, megalapozott indoklással minden tagállam átmeneti jelleggel határellenőrzést is bevezethet - legfeljebb hat hónapos időtartamra. Az ellenőrzés két, extrém esetben három évre meghosszabbítható.
Ezt követően szükséges az indoklás átdolgozása, ami gyakran megköveteli a kreatív gondolkodást. Érdekesség, hogy Brüsszel eddig csupán egyszer sem indított eljárást a schengeni határellenőrzési kódex megsértése kapcsán, így egyes országok akár tíz éven át is fenntartották az alkalmi ellenőrzések rendszerét.
A német határokon határozatlan ideig folytatják az átfogó ellenőrzést, amíg a beáramló migránsok száma nem csökken egy meghatározott, de nem pontosan megjelölt szint alá - közölte a német belügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a schengeni övezet rendkívül fontos Németország számára, ugyanakkor hangsúlyozta a migránsok arányosabb elosztásának szükségességét is.
Nancy Faeser a szabályozott uniós menekültügyi eljárásra utalt, amely szerint a menedékkérőket és menekülteket azoknak az államoknak kell befogadniuk, amelyekben először léptek be az Európai Unió területére.
A gyakorlat azonban mást bizonyít. A Görögországba, Olaszországba, Horvátországba vagy Spanyolországba érkező afrikai és ázsiai migránsok folytatják útjukat Európa nyugati és északi országai felé - köztük Németországba.
"Amíg a Németországba érkezők száma magas marad, addig hatályosak maradnak az ellenőrzések is" - közölte Nancy Faeser.
A mintavételes ellenőrzés
Vita tárgyát képezi, hogy a schengeni térségen belüli határellenőrzések mennyire eredményesek. A német rendőrség az állomány tizenegyezer tagját veti be a kontrolra.
A hivatalos adatok alapján több tízezer ember próbálkozott meg engedély nélküli belépéssel Németország területére. Az esetek körülbelül felében az érkezőket azonnal visszafordítják a határon. A megmaradt csoport azonban menedékjogot igényelt.
A számokat a német rendőröket tömörítő szakszervezet, a GDP vitatja. Becslései szerint az engedély nélküli belépések és a visszafordítottak tényleges száma jóval alacsonyabb. A rendőrszakszervezet vezetője, Andreas Rosskopf arra alapozza számításait, hogy a hétezer kilométeres szárazföldi határral rendelkező Németországban csak a főútvonalak bizonyos pontjain folytatnak ellenőrzéseket - a belügyminisztériumi utasítással összhangban kizárólag szúrópróbaszerűen, hogy ne okozzanak hatalmas forgalmi dugókat.
Az autópályákon olykor a Dél-Európából érkező távolsági buszokat is alaposan átvizsgálják, de a tapasztalt buszsofőrök már jól tudják, hol találhatók a lehetséges ellenőrzőpontok, és ezeket ügyesen elkerülik a mellékutakon.
Az osztrák-magyar határ
Ausztria két okból vezette be az alkalmi határellenőrzést: az ingázók és az embercsempészek miatt.
A legsúlyosabb tragédia, amely mindannyiunkat megrázott, 2015. augusztus 26-án történt. Ezen a napon egy banda embertelen módon próbálta csempészni az emberi életeket: egy sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionban, amely belülről nem volt nyitható, 59 férfit, 8 nőt és 4 gyermeket zártak el. A csoport Kecskemétről indult, és az út harmadik órájában már senki sem lélegzett a raktérben. Az esemény, amely az emberi kegyetlenség határait feszegette, örökre beírta magát a történelem sötét lapjaira.
Mindannyian elmerültek a sötétség tengerében.
Miután a sofőrök felfedték az események valódi mivoltát, a hűtőkocsit egészen a Bécshez közeli Parndorfig irányították. Ott, az autópálya szélén, megálltak, majd hátrahagyták a járművet.
Az osztrák hatóságok 71 áldozatot számoltak össze.
A "halálkamionos" bűnbandát - egy afgánt, kilenc bolgárt, illetve egy bolgár-libanoni, kettős állampolgárságú férfit - Kecskeméten állították bíróság elé két évvel később. Négyen közülük első fokon 25 évet, a többiek rövidebb börtönbüntetést kaptak.
Sokan felkapták a fejüket, nemcsak Magyarországon, amikor a kormány – amely 2022-ig közel 650 milliárd forintot fordított a határok védelmére, ennek jelentős részét a határkerítés kiépítésére – 2023 májusában tömeges amnesztiát hirdetett meg kizárólag külföldi embercsempészek számára. Mintegy 2600 külföldi elítélt kapott lehetőséget arra, hogy szabadon távozzon a börtönből, feltéve, hogy 72 órán belül elhagyja az ország területét.
Nem világos, hogy hányan teljesítették a kikötést, és azt sem tudni, hányan folytatták sikeresen bűnözői tevékenységeiket.
Ausztriában azóta is időnként elvégeznek ellenőrzéseket.
A határ mentén dolgozó magyar ingázók közlekedése jelentős hatással van az osztrák falvak lakóinak mindennapjaira, miközben a magyar utasok számára is komoly nehézségeket okoznak a váratlanul felállított határzárak.
A Schattendorf és Ágfalva közötti útszakaszt eredetileg kizárólag gyalogosok és kerékpárosok számára alakították ki, azonban a későbbi bővítéseknek köszönhetően a magyar ingázók is felfedezték az autós közlekedés lehetőségét rajta. Az osztrák település önkormányzata, reagálva a helybéliek elégedetlenségére, sétálózónává nyilvánította az utat, és földbe süllyesztett oszlopokkal zárta le a gépjárműforgalmat. Ennek következtében Schattendorfon ezen az úton csak külön engedéllyel lehet áthajtani.
A vitatott út ügyében az Európai Bizottság is alaposan utánajárt a dolgoknak, és arra a következtetésre jutott, hogy a határutakat nem szükséges folyamatosan nyitva tartani a járműforgalom számára. Ez azt jelenti, hogy a személygépkocsikra vonatkozó korlátozások jogszerűnek minősülnek.
A schattendorfi példát egyébként tavaly novemberben a burgenlandi Klingenbach is követte, ahol betonakadállyal zártak le egy utat, amely lerövidítette a magyar ingázók közlekedését.
A schengeni bővítés egy olyan fontos lépés, amely a szabad mozgás és a határok nélküli Európa vízióját erősíti. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy az emberek könnyedén átjárhassanak az érintett országok között, anélkül hogy határellenőrzésekkel kellene foglalkozniuk. A bővítések nem csupán politikai döntéseken alapulnak, hanem gazdasági és kulturális szempontok is szerepet játszanak, hiszen a közös térség elősegíti a kereskedelmet és a turizmust, valamint a nemzetek közötti együttműködést. Az új tagállamok integrálása új kihívásokat is jelent, hiszen a biztonság és a migráció kezelése kiemelt fontosságú feladat a régió számára. A schengeni övezet bővítése tehát nem csupán egy technikai lépés, hanem egy olyan közös jövő építése, ahol a különböző kultúrák és hagyományok találkoznak és gazdagítják egymást.
Az osztrák belügyminisztérium szinte egy időben bejelentette, hogy 2025 májusáig továbbra is fenntartja a belső ellenőrzést a Magyarországot és Szlovéniát összekötő határvonalon.
Két éve Bécs már nem állította meg Horvátország schengeni csatlakozását, azonban Bulgária és Románia esetében az osztrák kancellár még nem tartotta őket készen a belépésre.
A schengeni térség legújabb kiterjesztése számos ország számára előnyös, de különösen kedvező Magyarország számára, hiszen a magyar határőrség felelőssége jelentősen csökkent, közel 800 kilométerrel. Ezzel a változással a magyar hatóságok kevesebb terhet viselnek az uniós külső határok védelmében, ami új lehetőségeket nyithat meg számukra.
A magyar autósok most már akadálytalanul elérhetik az Adriát, csatlakozva a schengeni térség többi országához.
A bolgárok és románok talán még inkább ünnepeltek, hiszen több mint egy évtizedes várakozás után valóra vált az álmuk: a két ország végre csatlakozott a schengeni övezethez, miután Ausztria végre megszüntette a hosszú időn át tartó vétóját.
Most végre valóban egyenrangúnak érezhetik magukat európai társainkkal, hiszen a régi, időigényes útlevélkezelés helyett most zökkenőmentesen, megállás nélkül léphetnek át a határon.
Európa, a határok nélküli lehetőségek földje, ahol a kultúrák és emberek szabadon áramlanak, egy igazi szülőhelye az összetartozásnak. Itt minden egyes ország és nép hozzájárul a közös identitás gazdagságához, lehetőséget teremtve a sokszínűség ünneplésére. Az együttműködés és a kölcsönös megértés szellemében Európa olyan térséggé vált, ahol a határok csupán formálisak, és ahol az emberek szabadon felfedezhetik egymás kultúráját és hagyományait.
Luxemburgban már elkezdődtek a tervezések egy különleges ünnepségre, mellyel a schengeni egyezmény 40. évfordulóját fogják megünnepelni 2025. június 14-én. A rendezvény célja, hogy méltó módon emlékezzenek meg erről a jelentős mérföldkőről, amely alapjaiban változtatta meg az európai közlekedést és együttműködést.
Az apró, szívvel teli uniós tagállam egy kis falujában került sor arra a jelentős eseményre, melynek során a Benelux államok – Belgium, Hollandia és Luxemburg – valamint Németország és Franciaország képviselői ünnepélyesen aláírták azt a megállapodást. Ez a történelmi egyezmény lehetővé tette, hogy az érintett országok polgárai a személyazonosságuk ellenőrzése nélkül léphessenek be a megállapodás keretein belül szereplő nemzetek területére.
Két évtizednyi időszak után tizenöt új ország csatlakozott az egyezményhez, ezzel gazdagítva a résztvevők körét.
Schengen a Nagyhercegség délkeleti sarkában helyezkedik el. A Mosel folyó másik oldalán, közvetlenül Schengennel szemben, Németország és Franciaország terül el.
A falucska lélekszáma az utolsó népszámláson még a 650-et sem érte el. Ennek ellenére évente ötvenezren látogatnak a "határok nélküli Európa szülőhelyére", még Kínából és Ausztráliából is, pedig néhány alkalmi múzeumon kívül nemigen van látnivaló.
