Egy nemrégiben készült európai felmérés alapján a legtöbb ember nálunk ellenzi a sorkatonaság újbóli bevezetését.

A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) legfrissebb, 12 európai országra kiterjedő közvélemény-kutatása rávilágít, hogy Magyarországon a legnagyobb arányban, 58%-ban találhatóak olyanok, akik ellenzik a kötelező katonai szolgálat visszaállítását a kilenc vizsgált európai ország közül. A felmérés emellett arra is rámutat, hogy hazánkban Donald Trump megítélése a legkedvezőbb, különösen az ukrajnai háború lezárására tett erőfeszítései kapcsán. Ezen kívül a magyar válaszadók 46%-a nem támogatja az USA-tól független európai nukleáris elrettentő erő létrehozását, ami szintén figyelemre méltó eredmény.

Az ECFR legújabb kutatása éppen az eheti NATO-csúcstalálkozóra időzítve látott napvilágot, és arra fókuszál, hogyan vélekedik az európai közvélemény Donald Trump amerikai elnök külpolitikájáról, aki fél éve tért vissza a hatalomba. A kutatás különös figyelmet szentel a megváltozott európai biztonsági rendszerre, valamint az orosz-ukrán konfliktusra, feltérképezve a legfontosabb kérdéseket és aggályokat, amelyek a kontinens lakóit foglalkoztatják.

A közvélemény-kutatást május folyamán végezték el tizenkét európai országban, köztük Magyarországon. Hazánkon kívül a felmérés kilenc másik EU-tagállamban, mint például Dánia, Észtország, Franciaország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország, valamint az Egyesült Királyságban és Svájcban is zajlott.

A felmérés eredményei alapján a vizsgált országok többségében (kivéve Olaszországot) a válaszadók túlnyomó része a védelmi kiadások emelését pártolja. Különösen kiemelkedő a támogatottság Lengyelországban és Dániában, ahol a válaszadók 70%-a osztja ezt a nézetet. Magyarországon a megkérdezettek 45%-a áll ki a védelmi kiadások növelése mellett, ezzel hazánk a középmezőnyben helyezkedik el ebben a témában.

A kötelező katonai szolgálat kérdése kapcsán azonban már egy kiegyensúlyozottabb kép tárul fel. A kilenc vizsgált ország közül ötben a lakosság többsége, akár abszolút, akár relatív értelemben, a kötelező szolgálat mellett áll, míg négy országban az ellenzők vannak túlsúlyban. Érdemes megjegyezni, hogy Dániában, Észtországban és Svájcban nem merült fel ez a kérdés, mivel ezeken a helyeken a katonai szolgálat már kötelező jelleggel működik.

A vizsgált országok közül Magyarországon a legnagyobb arányban, 58%-ban találhatóak azok, akik elleneznék a sorkatonaság visszaállítását. Ezzel szemben mindössze a megkérdezettek 32%-a áll ki a visszaállítás mellett, ami a legalacsonyabb támogatottságot jelenti a kilenc vizsgált ország között.

A felmérés szerint az európai közvéleményben többsége szerint Európának akkor is ki kell tartania Ukrajna katonai támogatása mellett, hogyha az USA már nem biztosítaná ezt. E kérdésben a 12 vizsgált ország közül egyedül Magyarország lóg ki: hazánkban ugyanis többen vannak azok, akik szerint Európának követnie kellene az USA-t, ha Washington felhagyna Kijev katonai támogatásával a (magyarok 43%-a szerint az USA-hoz hasonlóan kellene cselekednie Európának egy ilyen helyzetben, míg 38% szerint nem kellene követni Amerika példáját).

A kutatás során arra is fény derült, mit tartanának helyénvalónak az európai válaszadók, ha Washington nyomást gyakorolna Ukrajnára a megszállt területek Oroszország számára történő átadására, vagy ha a gazdasági szankciókat feloldaná Moszkvával szemben. E két témában az európai közvélemény egyértelműen azt az álláspontot képviseli, hogy Európának függetlenül az Egyesült Államoktól is folytatnia kell Ukrajna támogatását. A vizsgált országok közül Magyarországon a legmagasabb a vélemény azon a téren, hogy Európának hasonlóan kellene cselekednie, mint az USA. A megszállt területek átadásáról 33%-uk, míg a Moszkvával szembeni szankciók feloldásáról 38%-uk osztja ezt a nézetet.

Az európai közvélemény túlnyomórészt szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió képes-e önállóan, hatékonyan elhatárolódni az Egyesült Államoktól a védelem és a biztonság kérdéseiben.

Az európai állampolgárok körében gyakori aggodalom, hogy vajon az Európai Unió képes-e túllépni belső konfliktusain, és olyan globális erővé formálódni, amely gazdaságilag is felveheti a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával. Az emberek kétségei nem alaptalanok, hiszen a különböző országok eltérő érdekei és nézetei gyakran gátat szabnak a közös fellépésnek.

Ez a fajta szkepticizmus a vizsgált országok közül Magyarországon a legerősebb,

A felmérés megvizsgálta, hogy mennyire foglalkoztatják a közvéleményt a különféle biztonságpolitikai kérdések. Az eredmények alapján Magyarország a második legalacsonyabb arányt mutatja Svájc után, amikor arról van szó, hogy a lakosság mennyire fél attól, hogy Oroszország támadást indítson az ország ellen. Hasonlóan Svájchoz, nálunk is csupán a megkérdezettek 19%-a érez aggodalmat ezzel kapcsolatban. Ezzel szemben Dániában a legalacsonyabb, mindössze 17%-os aggodalomra számíthatunk, míg Lengyelországban a legmagasabb, 65%-os arányt tapasztalhatunk.

Szintén Magyarországon második legalacsonyabb azoknak aránya, akik amiatt aggódnak, hogy szétesne a NATO. A magyarországi megkérdezettek körében 24% nevezte ezt aggodalomra okot adónak. Ennél alacsonyabb rátát (23%) csak Dániában mutattak ki. Érdekes módon, az EU szétesése miatt aggódók aránya szintén 24%-ot tesz ki Magyarországon, azonban több országban ennél is alacsonyabb ez a ráta.

Magyarországon a lakosság körében a legnagyobb arányban, 46%-kal, az emberek elutasítják az USA-tól független európai nukleáris elrettentő erő létrehozását (lásd az első grafikont).

Donald Trump amerikai elnök politikáját illetően érdekes eredmények születtek a felmérések során. A válaszadók 24%-a úgy véli, hogy Trump nem igazán rontotta el az európai-amerikai kapcsolatokat. Ugyanakkor a megkérdezettek 28%-a azt állítja, hogy Trump második elnöki ciklusa alatt a transzatlanti kapcsolatok romlottak, és ennek a hatása várhatóan a távozása után is érezhető marad. Ez az arány pedig a 12 vizsgált ország között a második legmagasabbnak számít.

Egy másik kérdésben viszont Trump megítélése a magyar közvéleményben egyértelműen kedvezőbb képet mutat: hazánkban a megkérdezettek 35%-a véli úgy, hogy Trump második elnöksége alatt "nagyon" vagy "inkább" jó munkát végzett az ukrajnai háború befejezésére irányuló erőfeszítések terén. Ezzel szemben azok aránya, akik "nagyon" vagy "inkább" rossznak tartják Trump ezen tevékenységét, mindössze 31%-ot képvisel.