Négy évtizedes feszültséget kívánnak véget vetni az azeri és örmény vezetők Abu Dhabiban, ahol történelmi jelentőségű találkozóra készülnek.

Harminchét évvel az örmény-azeri konfliktus kirobbanása, valamint két évvel a legutóbbi hegyi-karabahi háború után a két kaukázusi ország most arra törekszik, hogy véglegesen lezárja a múlt sérelmeit, és tartós békét alakítson ki.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök csütörtökön Abu Dhabiban találkozik Ilham Alijev azeri államfővel. A megbeszélés célja, hogy a két vezető közösen kidolgozza a közel négy évtizedes konfliktust lezáró szerződés tervezetét, amely reményeik szerint új fejezetet nyithat a két ország viszonyában.
A két vezető most először ül hivatalos tárgyalásokra, ami jelentős mérföldkő. Richard Giragosian politikai elemző véleménye szerint ez egyértelműen tükrözi, hogy Moszkva, miközben az ukrajnai konfliktusra fókuszál, fokozatosan csökkenő befolyással bír a Kaukázus térségében. Korábban szinte kizárólag ő volt az, aki a felek közötti közvetítést végezhette.
Oroszország kulcsszerepet játszott abban, hogy Azerbajdzsán 2023 szeptemberében mindössze néhány nap leforgása alatt visszanyerje irányítását a karabahi terület felett. Ráadásul a nemzetközi közösség is figyelmen kívül hagyta az örmények kiűzésének eseményeit.
Azerbajdzsán 2020 óta tartó katonai offenzívája és Hegyi-Karabah elvesztése világosan rámutatott arra, hogy a térség országai nem támaszkodhatnak Oroszországra, mivel Moszkva döntései mindig a saját, pillanatnyi érdekeinek függvényében alakulnak. Ennek következtében mindkét érintett kormány arra törekszik, hogy megszakítsa a kapcsolatokat az orosz vezetéssel. Ukrajnában kiderült, hogy az orosz haderő valójában nem olyan erős, és a katonák képzése is hagy maga után kívánnivalót. Ez egy fontos üzenet a szomszédos országok és szövetségeseik számára. Ha valóban el akarják távolítani Oroszországot a Kaukázusból, akkor most van itt az ideje a cselekvésnek - fogalmazta meg véleményét az elemző.
Természetesen felvetődik a kérdés, hogy melyik közép- vagy nagyhatalom tölti be az így keletkezett politikai vákuumot. Jelenleg Törökország tűnik a legvalószínűbb jelöltnek, mivel törekszik arra, hogy kereskedelmi és katonai téren is szorosabbra fűzze kapcsolatait, különösen rokon népe, Azerbajdzsán irányába.