A Sorsok Háza nem nyitja meg kapuit, és a kormány a zsidó közösségeket okolja a helyzetért.

A Miniszterelnökség kifejezte sajnálatát amiatt, hogy a zsidó közösségek között nem alakult ki konszenzus a Sorsok Háza projekt körül. Eredetileg több mint egy évtizede tervezték az intézmény megnyitását, de azóta is tart a várakozás, és jelenleg nem ismert, mikor kerülhet sor az elkészült épület átadására.

A Sorsok Házának az eredeti tervek szerint még 2014-ben kellett volna megnyílnia, de az építkezés is a vártnál lassabban haladt, és a kiállítás tartalmáról is élénk viták folytak. Az épület azóta elkészült, viszont a kormány a viták miatt utóbb a magyarországi zsidó szervezetekre (először a Mazsihiszre, majd az EMIH-re) bízta a kiállítás ügyét, és itt megakadt a folyamat.

Az utolsó fejlemények azok voltak, hogy:

A Népszava most megkérdezte az ügyben érintett feleket arról, hogy mi a helyzet a Sorsok Házával. A Miniszterelnökség sajtóirodájától azt a választ kapták, hogy szerintük a zsidó szervezeteknek kellene megegyezniük, úgy fogalmaztak:

Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a múzeum tartalmával és működésével kapcsolatban nem sikerült konszenzusra jutni a zsidó közösségek képviselői között.

Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke úgy fogalmazott: nincs információja arról, hogy a határozat 2024 őszi visszavonása óta bármilyen fejlemény történt volna. Tavaly októberben Orbán Viktor miniszterelnök találkozott vele, de - mint a Mazsihisz elnöke mondta - ennek a megbeszélésnek nem az volt a témája és a célja, hogy a Sorsok Háza ügyét tisztázzák.

Hozzáfűzte, hogy ha megkeresik, nyitott a párbeszédre, de a Mazsihisz elnöke nem kívánja kezdeményezni a tárgyalásokat sem a kormányzattal, sem az EMIH-el a Sorsok Háza jövőjével kapcsolatban. "Jelenleg nem ez a prioritásunk, inkább saját magunk megerősítésére és fejlesztésére kell fókuszálnunk" - nyilatkozta. Emellett hangsúlyozta, hogy továbbra is fenntartja azt a nyári javaslatát, amely szerint a Sorsok Háza "egy már létező és sikeresen működő intézmény" lehetne, és a Páva utcai központ irányítása alá tartozhatna.

A Népszava megkérdezte Köves Slomót is, hogy neki van-e bármiféle információja arról, mi lesz a Sorsok Házával. A rabbi egyetlen szóval reagált:

Nincs semmi.

Ahogy a cikkükben is kifejtették, a tavaly őszi kormányhatározat valóban világosan fogalmaz abban a tekintetben, hogy az EMIH nem kapja meg az intézményt, azonban a Sorsok Háza jövőjéről még nem született döntés. Érdekes, hogy a Miniszterelnökség is utalt erre a határozatra a lapnak adott válaszában, bár ők azt állítják, hogy az "egyszerűen és világosan" fogalmaz a Sorsok Háza ügyében.

A Sorsok Háza létesítményére az állam összesen 7,5 milliárd forintot fordított, míg az épület karbantartása és védelme évi 80 millió forintot igényel a korábbi információk szerint - tette hozzá a lap.