Németország ismét a fegyverkezés útjára lépett – de vajon milyen mértékben áll készen a Bundeswehr?

A Bundeswehr megerősítése érdekében, a háborúpárti uniós diskurzus hatására, Németországban ismét felerősödött a sorkötelezettség visszaállításáról folytatott diskurzus. A berlini kormány hivatalosan továbbra is az önkéntességre építi haderejét, ezzel párhuzamosan védelmi stratégiáját is, azonban a legfrissebb tervek, amelyek a Pistorius-tervre támaszkodnak, világosan a kötelező katonai nyilvántartás irányába mutatnak.

A kérdés ennél is lényegesebb: milyen valós erejű ma a Bundeswehr?

A német szövetségi haderő, a Bundeswehr jelenleg mintegy 181-182 ezer aktív katonát számlál, valamint körülbelül 80 ezer civil alkalmazottat foglalkoztat. A tartalékos állomány mérete 30-40 ezer fő között mozog. Ez azonban még mindig jóval kevesebb, mint a korábban meghirdetett, 203 ezer katonás 2031-es cél - írja a Deutsche Welle.

A védelmi minisztérium adatai szerint a Bundeswehr a korábbi, 2010-es évek eleji leépítések után próbál magához térni, ám a toborzás és a megtartás terén is komoly gondokkal küzd. A Lars-Erik Lundin-jelentés szerint például a hadsereg alsóbb szintjein mintegy 28 százalékos létszámhiány tapasztalható, és még a tisztikarban is közel 20 százalékos az üres pozíciók aránya.

Olaf Scholz kancellár 2022-ben "Zeitenwende"-nek, korszakváltásnak nevezte Németország katonai politikai fordulatát. Ennek jegyében Berlin 100 milliárd eurós különalapot hozott létre a hadsereg modernizálására. Ennek ellenére a DW elemzése szerint a források felhasználása "lassú és bürokratikus", a fejlesztések pedig nem tartanak lépést a NATO-elvárásokkal.

A Bundeswehr több aspektusban is hátrányos helyzetben van:

Az alkatrészhiány egyre gyakoribb probléma a modern iparban, amely számos ágazat működését befolyásolja. A globális ellátási láncok zavarai, a járványok hatásai és a termelési kapacitások csökkenése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szükséges alkatrészekhez való hozzáférés nehezebbé válik. Ez nemcsak a gyártási folyamatokat lassítja le, hanem a vállalatok versenyképességét is veszélyezteti. Az iparági szereplőknek tehát új megoldásokat kell keresniük, hogy alkalmazkodjanak a változó körülményekhez, és minimalizálják a hiány következményeit.

- elöregedett felszerelés,

- gyenge kiképzési infrastruktúra,

- alacsony hadrafoghatóság.

Ahogy egy 2024-es Bundestag-jelentés fogalmaz: "a Bundeswehr nem lenne képes egy nagy intenzitású konfliktusban hosszú távon fenntartható műveleteket folytatni."

Németországban 2011-ben, hosszú 55 év várakozás után, véget ért a kötelező sorkatonai szolgálat. Az utóbbi időszakban azonban a közbeszédben egyre inkább felmerül a szolgálat részleges visszaállításának igénye. A védelmi minisztérium új kezdeményezést indított, amely a "Katonai Szolgálat Modernizációs Törvény" (Military Service Modernisation Act) néven ismert. Ez a javaslat több fontos módosítást tartalmaz, amelyek célja a katonai szolgálat korszerűsítése és a védelmi képességek megerősítése:

2026-tól kezdődően minden 18. életévüket betöltött férfi, valamint önkéntes alapon a nők is, egy kérdőív formájában kapnak lehetőséget arra, hogy kifejezzék, érdeklődnek-e a szolgálat iránt.

- 2027-től elindulhat az orvosi alkalmassági vizsgálatok új rendszere, amely egyfajta "puha" előszobát jelent a sorozás számára.

A hadsereg célja, hogy létszámát 260 ezer aktív katonával és 200 ezer tartalékossal növelje - tájékoztatott a Military.com.

Ha viszont az önkéntes rendszer nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a Merz-kormány, amely egyre harciasabb kijelentéseket fogalmaz meg, nem tekinti kizártnak a sorkötelezettség újbóli bevezetését sem.

A Bundeswehr toborzási kampányai eddig korlátozott sikerrel jártak. A fiatal németek körében alacsony a katonai pálya presztízse, a civil szférában pedig jóval magasabb bérek és stabilabb karrierutak várják őket. Ráadásul az infrastruktúra is hiányos: sok laktanya elavult, a kiképzőközpontok modernizálása elhúzódik.

"Rengeteg papírmunka, de a védelem hiányos" - osztotta meg véleményét egy német parlamenti képviselő egy friss interjú során.

A német hadsereg felszereltsége az utóbbi évtizedekben drámaian csökkent, ám az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása nyomán Berlin újra komoly fegyverkezési programba kezdett. E korszakváltás részeként megkezdődött a Bundeswehr modernizációja, amelynek célja, hogy a német haderő visszaszerezze a nagyhatalmi státuszához illő erőnlétet és képességeket.

A páncélos erő fő pilléreit a Leopard 2A6 és 2A7V harckocsik képezik, melyekből Németország körülbelül 300 egységet üzemeltet. Azonban fontos megjegyezni, hogy ezek közül nem mindegyik áll hadrafogható állapotban. Jelenleg zajlik a Leopard 2A8 típusú harckocsik beszerzése, amelyek innovatív digitális harcvezetési rendszerekkel és továbbfejlesztett páncélzattal rendelkeznek, ezzel is növelve a szárazföldi erők hatékonyságát.

A régi Marder gyalogsági harcjárműveket fokozatosan felváltja a modern Puma IFV és a Boxer páncélozott szállító, ám mindkét fejlesztési programot számos technikai kihívás és késlekedés árnyékolja be. A német tüzérség alapvető harci eszköze a Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg és a MARS II rakéta-sorozatvető, de sajnos ezekből a készletek korlátozottak, részben az ukrajnai fegyverszállítások következtében.

A német légierő, vagyis a Luftwaffe, jelenleg a Eurofighter Typhoon vadászgépekre és a még aktív, de már elöregedett Tornado típusú gépekre épít, azonban a tervek szerint 2030-ra ezeket fokozatosan az amerikai F-35 Lightning II vadászgépek váltják fel. A stratégiai szállítás terén a már meglévő A400M és CH-53G helikopterek mellett a jövőben a CH-47F Chinook típusú helikopterek is szerepet kapnak, bővítve ezzel a légierő kapacitásait.

A légvédelem terén Németország kulcsszerepet játszik a NATO-ban: Patriot PAC-3 rakétarendszereket és az izraeli fejlesztésű Arrow 3 rendszert is hadrendbe állította, utóbbi Európa egyik legkorszerűbb védelmi eszköze.

A Deutsche Marine, habár viszonylag kicsi flottával rendelkezik, mégis a technológiai fejlettsége kiemelkedő. Az egységei között megtalálhatók a 212A típusú tengeralattjárók, valamint a Sachsen- és Baden-Württemberg osztályú fregattok, melyek elsősorban a Balti-tenger vizein végzik feladataikat.

Németország a NATO egyik alapvető pillére, ám gyakran találkozik kritikával amiatt, hogy katonai ereje nem tükrözi gazdasági teljesítményét. Bár Berlin 2024-re elérte a GDP-arányos védelmi kiadások kétszázalékos szintjét, a szakértők hangsúlyozzák, hogy a tartós fejlődéshez elengedhetetlenek a strukturális reformok és egy hatékony tartalékos rendszer kialakítása.

A Bundeswehr jelenleg még nem számít Európa domináló katonai erejének, azonban a politikai akarat már rendelkezésre áll ahhoz, hogy ismét erre a pozícióra törjön.

A német haderő az utóbbi években kétségtelenül erősödött: nagyobb a költségvetése, új fegyverrendszereket szerez be, és a német közvélemény is egyre inkább elfogadja a katonai szerepvállalás fontosságát. Ám a toborzási nehézségek, a hiányzó infrastruktúra és a politikai bizonytalanságok miatt a német hadsereg továbbra is "épülőfélben" van.

Ahogy a Deutsche Welle összegzése fogalmaz:

A Bundeswehr nem gyenge, de még korántsem éri el azt az erősséget, amely elengedhetetlen lenne Európa biztonságának garantálásához.

Borítókép: Egy német Eurofighter a Taktikai Légierő 71-es Ezredének "Richthofen" kötelékében felszállásra készül (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Guido Kirchner)