A Népszava értesülései szerint Pintér Sándor és a tankerületek lesznek azok, akik meghatározzák, kik pályázhatnak iskolaigazgatói pozíciókra.

Januártól kezdődően Magyarországon iskolaigazgatói pozíciót kizárólag az Oktatási Hivatal által szervezett képzés sikeres teljesítése után lehet elnyerni. Fontos azonban, hogy a jelentkezési folyamat során a fenntartóknak előzetesen jóvá kell hagyniuk a pályázatokat. Emellett a pedagógusok továbbképzési rendszerét is reformálják, amelynek középpontjában a nemzeti öntudat fejlesztése áll.

Az Oktatási Hivatal (OH) nemrégiben nyilvánosságra hozott tájékoztatása alapján 2025 januárjától az új iskolaigazgatói megbízások megszerzésének elengedhetetlen feltétele lesz egy féléves, kétszintű "köznevelési igazgatóképzés" elvégzése. Fontos hangsúlyozni, hogy a képzésre való jelentkezéshez a fenntartók - állami iskolák esetén a tankerületi központok - előzetes jóváhagyása szükséges. Továbbá, a résztvevők számát Pintér Sándor belügyminiszter is korlátozhatja - számolt be róla a Népszava.

Bár a korábban megszerzett egyetemi intézményvezetői szakvizsgák továbbra is érvényesek, 2025. január 1-jétől már nem lehet új képzést kezdeni. Ezért, aki a jövőben iskolaigazgatói pozícióra pályázik, annak kötelező részt vennie az OH által indított, idén szeptemberben kezdődő képzésen. A jelentkezés azonban a fenntartó jóváhagyásától és a miniszter által megállapított keretszámtól függ.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy véli, hogy ez a rendszer lehetőséget nyújt arra, hogy a leendő igazgató-jelöltek előzetesen szűrve legyenek. Ez a szűrés nem a szakmai kompetenciákra, hanem inkább politikai vagy megbízhatósági tényezőkre épül, ami arra ad lehetőséget, hogy az iskolai vezetésre alkalmasnak tartott jelölteket kiválasszák.

A 2025/2026-os tanévtől életbe lépő új pedagógus-továbbképzési rendszer jelentős változásokat hoz magával. A tanároknak ötévente összesen 120 kreditet kell teljesíteniük, amelynek legalább fele a kötelező, "tartalmi megújító" képzésekből tevődik össze. Ezek a programok kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elérhetők, így a pedagógusok számára nem csupán a tanulás, hanem a helyszín is előre meghatározott. Továbbá, a kötelező képzésekhez való hozzáférés nem a tanárok szabad választásától függ, hanem "egyedi igazgatói kijelölés alapján" történik, ami új kihívások elé állítja a pedagógusokat.

A képzési programok palettáján jelenleg 104 innovatív tartalom található, ezek közül legalább 30 kifejezetten a "nemzeti öntudat" és a "hazafias nevelés" erősítésére irányul. E programok többsége az irodalom- és történelemtanítás területén bontakozik ki, de a természettudományos tantárgyakban is fellelhetők hasonló kezdeményezések.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselője kifejtette, hogy az NKE keretében olyan kötelező továbbképzési programok indultak, amelyek tele vannak ideológiai tartalmakkal és hazafias szlogenekkel. Szerinte ezek a programok más szakmai műhelyekben nem kapnának teret. Hozzátette, hogy az idei év fókuszát a Nemzeti Alaptanterv (NAT) felülvizsgálatára kellene helyezni, hogy megszabadulhassunk az „ideológiai sallangoktól”.

Az iskolaigazgatóknak 2024. április 30-ig kell kidolgozniuk a következő tanévhez kapcsolódó intézményi továbbképzési programokat. Ezen programokat a határidő lejárta előtt a fenntartóknak is el kell fogadniuk.

A módosításokkal kapcsolatban megkerestük a Belügyminisztériumot, és amint megérkezik a válaszuk, azonnal frissítjük a cikk tartalmát.