Az Óbudai Egyetem meglehetősen csekély hozammal jutott hozzá az állami 136 milliárd forinthoz, miközben Jászai Gellért valószínűleg jelentős előnyökre tett szert ebből a helyzetből.

Csupán háromszázalékos éves hozamra számíthat a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány, amely több mint 136 milliárd forint névértékű vagyont kezel különböző magántőkealapokban. Ezzel a helyzettel valószínűleg Jászai Gellért jár a legjobban – értesült a 24.hu.

A lap azért lépett kapcsolatba az alapítvánnyal, mert az elmúlt években szembetűnően alacsony kamatbevételekről érkeztek hírek. Az alapítvány kezdetben nem kívánt reagálni a hozamot firtató kérdésekre, ezért a 24.hu adatpert indított. Azonban a bírósági tárgyalás előtt egy nappal az alapítvány mégis döntött a válaszadás mellett.

A 3 százalékos hozamot a 24.hu által megkérdezett befektetők nevetségesnek tartják. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Szövetségének elnöke kifejtette, hogy aki ilyen alacsony hozammal bízza másra a pénzét, az igazán naiv döntést hoz.

Ráadásul az alapítvány tulajdonában levő befektetési jegyek között van 20, 24 és 28 éves futamidejű is, és több esetben csak a futamidő végén, 2041, illetve 2044 után lehet hozzájutni a hozamokhoz.

Dióslaki véleménye szerint abszolút értelmetlen kockázatot vállalni azzal, hogy valaki húsz év elteltével kérné a hozamot, amely ráadásul nincs összefüggésben semmilyen változóval, például az inflációval. "Ez újfent az átverés kategóriájába tartozik; bátran kijelenthetjük, hogy aki ilyen befektetést választ, az tulajdonképpen önkéntes hülyeséget követ el, hiszen a hozamot csak a végén kapja meg, de az már elinflálódik" - nyilatkozta a 24.hu-nak.

Szerinte egyértelműen politikai motivációk állnak a háttérben. "Meggyőződésem, hogy valaki valahol jelentős haszonra tesz szert, mert a hozamkülönbségnek mindenképpen ki kell mutatkoznia. A NER nem arról ismert, hogy ne lenne racionális döntéshozatal, hanem arról, hogy a korrupciót mesterien űzi" - fogalmazott.

A befektetési jegyek elődjeit a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. indította el 2021 végén, egy állami vállalat keretein belül, amely a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt működött. Ekkoriban Varga Mihály töltötte be a pénzügyminiszteri posztot, és az ő tárcája gyakorolta a tulajdonosi jogokat a kibocsátott befektetési jegyek felett.

Körülbelül 200 milliárd forintnyi állami vagyont juttattak a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványhoz egy 2021 decemberében elfogadott salátatörvény keretében. Az alapítvány kuratóriumát ekkor Varga Mihály irányította. Érdemes megjegyezni, hogy az összegből 64 milliárd forint már a törvény kihirdetése előtt beolvadt az iG COM Magántőkealapba, amely Jászai Gellérthöz köthető.

A Direkt36 korábbi cikke szerint egy titkos kormányhatározat döntött a beolvadásról, amelynek révén 64 milliárd forinthoz juthattak Jászaiék, és mivel a magántőkealapjukat még további 8 milliárd forinttal megdobták egy másik, a Széchenyi Alapok Zrt. által kezelt alapból, így összesen 72 milliárd forintos forráshoz juthattak hozzá. A pénzből részvényt vásároltak a 4iG-ban, és ennek az volt a célja a cikk szerint, hogy feltőkésítsék a céget a további terjeszkedések elősegítése érdekében. Utána nem sokkal vásárolták meg a Vodafone-t.

Az Óbudai Egyetemi Alapítvány a 4iG 38,93%-os részesedését megszerezve új szereplővé vált a vállalat életében. Azonban a tényleges tulajdonosi jogokat a Jászai Gellért irányítása alatt álló Ikon Befektetési Alapkezelő Zrt. gyakorolja, amely az alap vagyonkezelőjeként működik. Ennek következtében az egyetemi alapítvány kizárólag a hozamokból részesedhet, a 4iG belső ügyeibe pedig nem avatkozhat bele. Jászai Gellért tehát saját hatáskörében dönt arról, hogy éves hozamot biztosít-e az alapítvány számára, ami potenciálisan évi 5 milliárd forintot jelentene. Eddig azonban a beszámolók tanúsága szerint erre a kifizetésre nem került sor.