"Nincs haverfelvétel!" - üzente Lajcsi az érintetteknek.

Galambos Lajos szabad ember lett húsvéthétfőn, megszűnt a reintegrációs őrizete

Már jó ideje, hogy Lagzi Lajcsit három év és hat hónap börtönbüntetésre ítélték víz-, gáz- és áramlopás vádjával. Ebből az időszakból 14 hónapot a baracskai börtönben töltött, ahol a gyengélkedőn tartózkodott. Tavaly júliusban azonban nyomkövetővel a bokáján hazatérhetett, és reintegrációs őrizetben folytathatta a büntetése letöltését otthonában.

(A legújabb információk egy helyen)

Az elmúlt tíz hónap során megtanultam együtt élni a bokámon lévő nyomkövetővel, ami bár kényelmetlen, de a megszokás révén lassan a mindennapjaim részévé vált. Mégis, az emberi természethez nem illik, hogy ilyen eszközök legyenek rajtunk – kezdte el mesélni Galambos Lajos a Blikknek, immár szabad emberként. - Hetente három alkalommal volt lehetőségem elhagyni az otthonomat, de csak előre egyeztetett időpontban, munkavégzés vagy orvosi vizsgálat céljából. A mozgásterem meglehetősen korlátozott volt; még egy tévéműsorban való szereplésre sem kaptam engedélyt, pedig Südi Iringóval együtt táncolhattam volna a Dancing with the Starsban.

A keresztény egyházban a húsvét a feltámadást jelenti, Lajcsinak a szabadságot. A bv emberei a házához mentek ki húsvéthétfőn, és az otthonában szabadították meg a nyomkövetőtől.

- Az első szabad utam a szüleim és nagyszüleim sírjához vezetett. Nem tagadom, könnyes szemmel álldogáltam hosszú percekig a temetőben. Sajnos a gyermekeimmel nem oszthattam meg az örömömet, hogy szabad ember lettem, mivel egyikük sincs Magyarországon: Lala a barátnőjénél van Ukrajnában, István Barcelonában, míg Bogika az Ázsia Expresszben forgat - mesélte.

Lajcsi iránti emlékek élénken élnek, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy folyamatosan érkeznek a felkérések. A május 1-jei hosszú hétvégére például szerdától vasárnapig minden napra biztosítva van a fellépése.

A tüdőtágulatom kapcsán annyit tudok mondani, hogy a csökkentett stressz valóban jótékonyan hat a betegségemre, és ez egyáltalán nem gátol meg a zenélésben – osztotta meg Lajcsi. – Persze, mindig tartok magamnál egy mobil légzőkészüléket, hogy biztosra menjek.

Az utóbbi időszak számos tanulságot hozott a trombitaművész életébe, különösen abban a tekintetben, hogy felismerje, kik azok a valódi barátok, akik mellett mindig ott állnak.

Ahogy közeledett a visszatérésem időpontja, úgy egyre inkább megszaporodtak azok a telefonok, amelyek utána érdeklődtek, barátkozni próbáltak. Ezt a jelenséget rendkívül álszentnek tartom, hiszen azok, akik évek óta elkerültek, most sem kéne, hogy keressék a társaságomat. Nincs lehetőség új barátokat felvenni! - fogalmazott a zenész. - Egyetlen embert emelnék ki, Lengyel Attila zenésztársam, aki minden szempontból jelesre vizsgázott emberségből. Ezzel pedig az igaz barátok száma drámaian csökkent. Apám szavai jutottak eszembe: a show-biznisz világában nincsenek barátságok, csak érdekek. Sokan próbáltak felkapaszkodni a hátamon, de amikor a vihar elérkezett, magamra hagytak! Folyamatosan figyeltem, mi történik körülöttem, és minden apró részletet, jókívánságot vagy éppen a néma csendet is komolyan vettem...

Akik ismerik Lajcsit, azok jól tudják, hogy a zokni viselése számára egyenlő a kínokkal.

- Az elmúlt tíz hónapban bárhová is mentem, mindig hosszú zoknit kellett felvennem, amit ráhúzhattam a nyomkövetőre a bokámon - árulta el Galambos Lajcsi. - Eltakartam, mert szégyelltem, hogy ilyet kell hordanom, de most, hogy lekerült rólam a műszer,vele együtt örökre lekerült a zokni is a lábamról.