Nyugdíjlemondás: A jogszabály pontosításának új irányai | 24.hu A nyugdíjlemondás kérdései egyre több figyelmet kapnak, és a jogszabályok finomítása elengedhetetlenné vált. A cél egyértelmű: a nyugdíjasok jogainak védelme és a rendszer átláthatóságának n

A jövőbeni tervek alapján, amennyiben valaki lemond a nyugellátásáról, azt úgy fogják kezelni, mintha a nyugdíját soha nem állapították volna meg. De mi lehet az oka annak, hogy valaki ezt a lépést választja? Továbbá, vajon milyen következményekkel jár ez a módosítás a rokkantsági ellátás újraszámítására?

A november 14-ig tartó társadalmi vitára bocsátott költségvetést megalapozó törvényjavaslatban a kormány a 13. havi nyugdíj ügyében szűkítési javaslatokat fogalmazott meg. Ezen felül hogyan alakítja a nyugdíjrendszert a tervezet? Farkas András nyugdíjszakértő a 24.hu-nak nyilatkozva kiemelte a nyugdíjlemondással összefüggő aspektusokat, amelyekre érdemes lesz odafigyelni.

A tervezet szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénybe (a 83. § (1) bekezdése helyébe) a következő rendelkezés lépne:

A megállapított nyugellátás esetében – a kivételes nyugellátásra vonatkozó szabályok kivételével – a határozat véglegessé válását követően tizenöt nap elteltével nem lehetséges a lemondás. Ezen kívül a megállapított nyugellátás nem ruházható át, és nem engedményezhető. Amennyiben valaki lemond a nyugellátásról, köteles visszafizetni a már felvett összeget, valamint a nyugdíjelőleget is. Fontos megjegyezni, hogy lemondás esetén – más ellátásokra való jogosultságot illetően – a nyugellátást olyan mértékben kell kezelni, mintha az nem került volna megállapításra.

A jelenlegi jogszabály szinte szó szerint ugyanazt fogalmazza meg, csupán egy mondatnyi eltérés található benne.

A megállapított nyugellátásról - a kivételes nyugellátás kivételével - fontos tudni, hogy a megállapító határozat véglegessé válása után 15 napon belül már nem áll módunkban lemondani róla. Amennyiben mégis lemondásra kerülne sor, a már felvett nyugellátást, illetve nyugdíjelőleget vissza kell téríteni. Továbbá, a megállapított nyugellátás átruházása vagy engedményezése nem megengedett.

Miért is fontos a változtatás? Farkas András véleménye szerint ez egy olyan pontosító intézkedés, amely a lényegen nem módosít: a hatályos szabályozás és a javasolt módosítás tartalmilag egyaránt ugyanazt tükrözi.

A 15 napon belüli lemondás lehetőségét indokolttá teheti, ha valaki az év végén a meglévő valorizációs szorzókkal kívánja igényelni a nyugdíját, de az összegével nem elégedett. Ilyen esetben inkább lemond a nyugdíjról, és újra igényli azt a következő év első napjától, már a következő év magasabb valorizációs szorzóival. A nyugdíjszakértő kiemelte, hogy a lemondás esetén ‒ más ellátásokra való jogosultság szempontjából ‒ a nyugellátást úgy kell értelmezni, mintha azt nem állapították volna meg. Eddig is ezt az eljárást követték, most azonban hivatalosan is rögzítik a jogszabályban.

A nyugdíjlemondás például akkor fordulhat elő, ha egy rokkantsági ellátásban részesülő személy betölti a nyugdíjkorhatárát, így igényli az öregségi nyugdíját, de annak összege kisebb lesz, mint a rokkantsági ellátása összege. Kérdésünkre azt is megvilágította, hogy ez mikor fordulhat elő. A rokkantsági ellátásnál például akkor lehet kisebb a nyugdíj, ha valaki fiatalon lebetegedett, így csak rövid ideig dolgozhatott. Tehát abban az esetben, ha az öregségi nyugdíj kevesebb lenne, mint a rokkantsági ellátás, a nyugdíj-megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül lemondhat az érintett személy a megállapított nyugdíjról, így megszakítás nélkül továbbra is a rokkantsági ellátását folyósítják a részére. Vagyis a nyugdíjat úgy tekintik, mint amit nem állapítottak meg. (A megállapított és folyósítani kezdett nyugdíj ugyanis megszünteti a rokkantsági ellátásra való jogosultságot.)

A nyugdíjszakértő véleménye szerint a helyzet kezelésére a rokkantsági ellátásban részesülő személy előzetes nyilatkozata lehet a legcélszerűbb megoldás. Ez a nyilatkozat lehetővé teszi, hogy az ellátott kifejezze: amennyiben a megállapított nyugdíjának összege alacsonyabb lenne, mint a rokkantsági ellátás, akkor a nyugdíjigénylését visszavonja. Ezzel a lépéssel elkerülhető a hosszadalmas határozathozatal folyamata, valamint a nyugdíjról való lemondás is.

A tervezettel kapcsolatos első cikkünk megjelenése után érkezett egy aggódó olvasói kérdés, amely a téma körüli bizonytalanságokat tükrözte. Vak olvasónk, aki nyugdíjszerű ellátásban részesül – konkrétan rokkantsági ellátásban –, emellett aktívan dolgozik. Minden évben a jövedelme alapján kéri az ellátásának újraszámítását. A MEOSZ tájékoztatása szerint a folyamat technikailag úgy zajlik, hogy az érintett először lemond az ellátásról, majd ugyanazon a napon kérheti az újra-megállapítást, bemutatva az előző évre vonatkozó jövedelemigazolását. Ennek köszönhetően minden évben egy kicsivel magasabb összegű ellátásban részesülhet, mint az azt megelőző évben. Olvasónk aggodalma arra irányult, hogy mivel a nyugdíjat 15 napon túl már nem lehet lemondani, vajon ez a szabály vonatkozik-e az ő nyugdíjszerű ellátására is. Farkas András, lapunk szakértője, megerősítette, hogy a nyugdíjtörvény említett módosítása nem érinti a rokkantsági ellátás újraszámítását, így ezen a téren nincs változás.

A nyugdíjszakértő szerint a többi módosító javaslat a nyugdíjszabályokra nézve csak pontosításokat tartalmaz, és az adatvédelmi rendelkezéseknek való megfelelést szolgálja, érdemi változtatást nem jelent.