Orbán: Az ukrán fél egy dezinformációs hadjáratot folytat, míg mi előterjesztettük az átláthatóságot célzó jogszabályt.

Újabb érvet hozott fel az "átláthatósági" törvény mellett Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában, és volt egy érdekes elszólása is.
Arról beszélt, nagyon megerősödött az ukrán titkosszolgálati aktivitás Magyarországon, már operatív akciókat is szerveznek.
Orbán szerint az ukránok "felépítettek egy kreált történetet" arról, hogy magyarnak tekintett kémeket tartóztatnak le, "amihez nincs közünk", és információs hírigényt fogalmaznak meg állami vezetőkkel és az ország működésével kapcsolatban. A helyzet "forrósodik", ennek elhárítására a kormány fel van készülve.
Miközben Orbán és a Szuverenitásvédelmi Hivatal "ukránbarát" és "háborúpárti" propagandát emleget, valójában arról van szó, hogy kizárólag a kormány álláspontja számít számukra legitimnek. Minden más véleményt pedig azzal a váddal illetnek, hogy az sérti az ország szuverenitását.
Orbán a műsorban állította, az amerikai szabályozáshoz képest a magyar törvény enyhébb - amely listázhatja a legális amerikai vagy uniós pályázati pénzeket használó újságokat is, bizonyos esetben pedig betilthatja azokat -, az pont fordított logika alapján működik.
A politikai diskurzusban hangsúlyos szerepet kapott az a vélemény, miszerint "evidens nemzeti érdek", hogy a politikai tevékenységet folytató személyek ne fogadjanak el külföldi támogatásokat. Az érintett személy érvelése szerint a magyar ellenzéki pártokkal szoros kapcsolatot ápol az ukrán titkosszolgálat, ami szerinte sürgető lépéseket igényel.
Orbán véleménye szerint az ukrán helyzet hátterében az áll, hogy céljaik között szerepel Ukrajna uniós csatlakozásának elősegítése.
Az ukrán útja során egy különös ügyet hozott szóba, amelyben egy emblematikus figura szerepel. Az illetőt a szolgálatok ukrán kémként azonosították, amivel komoly nemzetközi figyelmet keltett. A beszélgetés során kiderült, hogy a helyzet nemcsak politikai, hanem személyes vonatkozásokat is érint.
Bár Orbán kifejezte, hogy ezt a kapcsolatot nem lehet elrejteni, Magyar Péter azt nyilatkozta, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok nem adtak neki tájékoztatást arról, hogy valóban egy ukrán hírszerző tisztel találkozott. Ez különösen furcsa, hiszen EP-képviselőként illene tisztában lennie az ilyen fontos információkkal.
A műsor nyitányaként hosszan fejtegette az uniós határozatot, amely az orosz energiahordozókról való leválásról szól. Véleménye szerint ez az ukránok stratégiájának része, és ha ez a terv megvalósul, akkor az országnak 800 milliárd forintos veszteséggel kell szembenéznie, mivel ennyivel drágább lenne más forrásokból beszerezni az energiát. (Az ügy azonban sokkal bonyolultabb, ahogy azt nemrégiben Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője is kifejtette a 444-nek.)
Orbán kifejezte ellenérzését a lépés kapcsán, hangsúlyozva, hogy „nyitottak vagyunk a párbeszédre, amennyiben a negatív következmények költségeit fedezik, akkor már más a helyzet.”
Az ukrán hadsereg a uniós támogatásokkal kapcsolatban óvatosan fogalmazott, hangsúlyozva, hogy nincs biztosíték arra, hogy ezek mindig barátságos szándékúak maradnak. A műsor végén a költségvetés kérdése is terítékre került, ahol Orbán Viktor kifejtette, hogy biztosítja a 2 és 3 gyermeket nevelő anyák SZJA-mentességét. A 12,1 százalékkal csökkenő beruházások mértékéről nem tett említést, inkább arról beszélt, mennyire elengedhetetlen a beruházások növelése és a kínai autóipar szerepe.