Orbán Viktor kifejtette a hídlezárásokkal kapcsolatban, hogy terveznek egy törvénymódosítást, amely a normális, békés állampolgárok védelmét célozza.

A Momentum ismételten megkísérelte megakadályozni Orbán Viktor belépését, de ma reggel a miniszterelnöknek sikerült bejutnia az MTVA épületébe, ahol megtartotta szokásos heti eligazítását.

A tiltakozás eseményét élőben közvetítettük, és most lehetőséged van visszanézni azt itt:

A miniszterelnök azzal a témával kezdett, ami tegnap óta meghatározza a hazai diskurzust: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatásával, illetve azzal, hogy Netanjahu tiszteletére tegnap bejelentették, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, melynek alapítója volt.

Az izraeli miniszterelnököt háborús bűnökkel vádolják, és érvényes nemzetközi elfogatóparancs is érvényben van ellene. Ennek ellenére Budapesten díszsorfallal köszöntötték.

"De vajon mi áll a háttérben? Miért döntött úgy Magyarország, hogy 25 év után éppen most lép ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból?" - kérdezte a riporter.

Orbán véleménye szerint a 25 év jelentős időszak, amely alatt számos lényeges átalakulás ment végbe az alapítás óta. Úgy látja, hogy a globális hatalmi elit egyre inkább szembekerült a szuverén nemzetállamokkal, és sok nemzetközi intézmény túllép a saját hatáskörén.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy léteznek olyan országok, mint az Egyesült Államok, Kína és Törökország, amelyek soha nem csatlakoztak a Nemzetközi Büntetőbírósághoz. Ezzel azt is jelezte, hogy nem volt olyan általános érdeklődés a tagság iránt, mint ahogy azt sokan gondolnák.

Amikor beléptünk, az a szándékunk volt, hogy Magyarország megtalálja a helyét az új, Szovjetunió nélküli világban a kommunizmus után. Azonban a miniszterelnök szerint a dologhoz mindig is "félszívvel álltunk" - tette hozzá.

A miniszterelnök kissé bizonytalanul kifejtette, hogy bár az adott megállapodást aláírtuk, az sosem vált a magyar jog részévé. Ezzel arra utalt, hogy bár a lépést megtettük, a nyilvános kihirdetés elmaradt. E témával kapcsolatban korábban már írtunk arról, hogy mi is az ICC (Nemzetközi Büntetőbíróság) feladata, milyen kritikák merültek fel a korábbi működésével kapcsolatban, és hogy Netanjahu el nem tartóztatása mit jelent Magyarország számára a nemzetközi politikai színtéren.

És hogy miért nem tartóztattuk le Netanjahut a miniszterelnök szerint? Ezt három pontba gyűjtötte össze:

Orbán véleménye szerint napjainkban egy olyan környezetben élünk, ahol Nyugat-Európában folyamatosan fokozódik az antiszemitizmus, párhuzamosan a migráció növekedésével. Úgy látja, hogy Brüsszel nem tesz érdemi lépéseket a migráció megfékezésére, így akarva-akaratlanul hozzájárul az antiszemita érzületek erősödéséhez a régióban - tette hozzá.

Ezzel szemben Magyarországon, ahol a harmadik legnagyobb zsidó közösség található Európában, a kormány zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben - nyilatkozta a miniszterelnök. Az ő érvelése azonban nem csupán ezen a ponton nyugszik, hanem kiemelte, hogy Magyarország számára rendkívül fontos Izrael stabilitása. De miért is van ez így?

Mert "ha a közel-keleti térségben háború van, vagy bármilyen felfordulás, bizonytalanság, instabilitás, annak mi a kárvallottjai leszünk" - magyarázta, hozzátéve, hogy a térségben korábban kitört szíriai háború miatt volt "beözönlési hullám", migrációs válság korábban is.

Vagyis bár Izrael nem a szomszédban van, "de ami ott történik, napokon belül magyar nemzeti problémaként jelenik meg" - tette hozzá a magyar miniszterelnök, mintha egyébként Izrael jelenleg egy stabil, békés hely lenne, aminek a stabilitását óvjuk éppen azzal, hogy a háborús bűnökkel vádolt izraeli miniszterelnököt fogadjuk hazánkban.

Ezt követően Orbán arra is felhívta a figyelmet, hogy Izraelben jelentős számú magyar közösség él. "A magyar államnak kötelessége van minden egyes állampolgáráért" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ezt a felelősséget a magyar állam "történelmileg nem mindig tudta maradéktalanul érvényesíteni, például a holokauszt, a deportálások, illetve a második világháború kapcsán."

„De mi most véghez visszük ezt” – jelentette ki.

A véleménye szerint Magyarországon egy jelentős zsidó közösség található, különösen Budapesten, akik számára nem elhanyagolható, hogy a két ország viszonya milyen irányba halad. Jelenleg úgy tűnik, hogy ők pozitívan reagálnak a helyzetre, biztonságot éreznek, sőt, talán egyfajta büszkeséget is tapasztalnak amiatt, hogy a két nemzet kapcsolata kedvező.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Izraeltől haditechnikai eszközöket is beszerzünk, és a jövőben is kedvező kilátásokra számít a két ország közötti gazdasági kapcsolatok terén. Emellett megjegyezte, hogy az izraeliek fontos szerepet játszanak a magyar turizmusban, hiszen Magyarországon biztonságban érezhetik magukat.

Mivel már szóba került a gazdaság, természetes volt, hogy gyorsan átvezettük a beszélgetést erre a területre. A riporter kíváncsian firtatta, milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy a gazdaság igazán fellendüljön és szárnyalni tudjon.

Orbán szerint 10 célt tűztek ki maguk elé idénre, ebből 5 gazdasági, 5 politikai:

A gazdaságiak területe rendkívül sokrétű és dinamikus, folyamatosan változó tényezők hatására alakul. A gazdaság minden aspektusa – a termeléstől kezdve a fogyasztáson át a pénzügyi piacokig – szoros összefonódásban áll egymással. A gazdasági elemzések és trendek megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a különböző szereplők, legyenek azok vállalatok, állami intézmények vagy magánszemélyek, sikeresen navigáljanak a komplex világban. Az új technológiák és globális események hatására a gazdasági modellek folyamatosan fejlődnek, és a fenntarthatóság, a digitalizáció, valamint a társadalmi felelősségvállalás egyre nagyobb szerepet kap a gazdasági stratégiákban. A gazdaságiak tehát nem csupán számok és statisztikák, hanem élő, lélegző rendszerek, amelyek hatással vannak mindennapi életünkre.

Mindezek fényében a miniszterelnök személyes felelősséget is vállal - értesültünk róla.

A politikai programpontok tehát a következőképpen alakulnak:

A miniszterelnök nem csupán programjait képviseli, hanem személyes felelősséget is vállal az általuk kitűzött célokért. Optimizmusa határtalan: meggyőződése, hogy az év végére mindezeket a terveket sikerül megvalósítani.

De mégis, miként lehetséges ez? Miközben a magyar gazdaság szárnyalásának örvendünk, párhuzamosan észlelhetjük a nemzetközi színtéren megjelenő olyan tendenciákat is, mint például a német gazdaság gyengélkedése, vagy az amerikai büntetővámok bevezetése, amelyek mind képesek befolyásolni a magyar gazdasági helyzetet - vetette fel a riporter.

Orbán Viktor úgy véli, hogy kedvezőek a munkaerőpiaci adatok, és hangsúlyozza, hogy a munkahelyek teremtése a legfontosabb. Hosszas beszédében kiemelte, hogy örömmel tapasztalja, hogy a cigányság is sikeresen integrálódik a munkaerőpiacra. A miniszterelnök jövőbeli tervei között szerepel, hogy az év végére elérjük az 5 milliós foglalkoztatottsági szintet Magyarországon.

A külső hatásokról szólva elmondta, amit már sokszor: nyugat-Európa nem a magyar békepolitika elvét támogatja, hanem a háborúra készül, tartósan, miközben az egyetlen dolgunk az lenne, hogy támogassuk Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseit.

Orbán szerint nem baj az, ha az országok megerősítik a védelmi képességeiket, de közben a gazdaságot is meg kéne erősíteni.

"A gyengébb gazdaságú országoknak gyakran hiányzik a robusztus haderejük" – osztotta meg a miniszterelnök véleményét.

Van, aki úgy véli, hogy a dolgunk csupán annyi, hogy "támogassuk és bátorítsuk Donald Trumpot". Az illető már elért egy fontos eredményt: "Ez a háború nem fog a mi irányunkba tovább terjedni, sikerült elszigetelni a konfliktust, most már csak a fegyvernyugvást kellene elérnünk" - nyilatkozta a miniszterelnök, elég nagyvonalúan figyelmen kívül hagyva, hogy Trump a választások előtt 24 órán belüli békét, később pedig 100 nap alatt elérhető békét ígért. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy Putyin irányítja az eseményeket.

Innen át is ugrottunk a kormány gazdasági lépéseire: az alapvető élelmiszerekre kirótt árrésstop után a héten felmerült, hogy a telekommunikációs szolgáltatásokra és a banki szektorra is kivetné ezt a formát a kormány.

Orbán Viktor kifejtette, hogy a telekommunikációs vállalatokkal már lefolytattak komoly, határozott hangvételű egyeztetéseket. A miniszterelnök úgy véli, hogy csupán három jelentős szereplőt szükséges meggyőzni, és optimista abban a tekintetben, hogy ez sikerülni fog. Ezzel együtt az árak kezelését is biztosítottnak látja. A banki szektorral kapcsolatban hasonlóan kedvező a megítélése, hiszen itt is reálisnak tartja a megállapodás esélyeit.

Ezt követően egy rendkívül terjedelmes eszmecsere vette kezdetét a kábítószerek elleni harcról, amely nem hozott semmiféle újdonságot. A cél egyértelmű: meg kell fékezni a problémát, és ezt a törvénymódosítás, valamint a rendőrség közreműködése fogja elősegíteni. (Szily László rövid, ám tartalmas elemzést írt az új drogtörvényről, ezt ajánlom figyelmedbe.)

Hogyan tudnád személyre szabni a válaszodat?

Az utolsó két percben rátértünk az utóbbi időszak tiltakozásaira: a gyülekezési törvény módosítása óta ezen a héten már harmadik alkalommal zárták le hidakat – összesen négyet, egyszerre, egy teljes órára – a Momentum és Hadházy Ákos felhívására. Orbán már a múlt héten is kifejtette, hogy a hidak lezárása nem szokványos cselekedet, bár akkor még a körültekintésre figyelmeztetett.

"Fontos, hogy mind a kormány, mind a többségi vélemények figyelembevételével járjunk el. Túlzott reakciókra nincs szükség, óvatosan kell kezelni a törvénymódosításokat is. A hídlezárások tapasztalatai azonban rávilágítottak arra, hogy a csendes többség érdekeit is védeni kell" - nyilatkozta éppen egy héttel ezelőtt.

Ehhez képest a mai nap során már világosabban fejtette ki a véleményét. Elmondása szerint a múlt két napban aktívan foglalkozott a témával, jogászokkal és politikai szereplőkkel konzultált, és ezek tapasztalatai alapján bejelentette, hogy készülőben van "egy törvénymódosítás, amely igyekszik a nem tüntetők jogait is figyelembe venni".

Ezt azzal magyarázta, hogy bár korábban a rendőrság például elutasította Hadházy Ákos bejelentését, hogy az Erzsébet hídon tarthasson tüntetést, a Kúria végül felülbírálta azt, így ehét kedden teljesen szabályos módon tüntethettek ott, amivel szemben Orbán szerint ők nem sokat tehettek, iszen a bíróságok függetlenek, és a magyar jog szerint járnak el.

Természetesen! Kérlek, oszd meg velem a szöveget, amit szeretnél egyedivé tenni, és segítek átfogalmazni vagy módosítani!