Orbán Viktor új megközelítést kellett, hogy kidolgozzon, amely Donald Trump hatására vált szükségessé.
A Fehér Ház, Donald Trump régi-új elnök beiktatását követően, egy figyelemre méltó szándéknyilatkozatot tett közzé. Ebben kifejezte, hogy az Egyesült Államok nem kíván csatlakozni a világ számos országának nehéz munkával elért globális minimumadó megállapodásához. Ez a lépés felveti a kérdést, hogy milyen irányt vesz a nemzetközi adózás jövője, különösen, mivel sokan ezt a megállapodást a globális adóztatás paradigmaváltásaként ünnepelték. Csak három nappal később Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök, határozatban jelezte, hogy új irányt szeretne adni az amerikai adópolitikához, ezzel új fejezetet nyitva a magyar-amerikai kapcsolatokban.
A globális minimumadó lényege, hogy a több országban működő multinacionális nagyvállalatok fizessenek legalább 15 százalék társasági adót. Erre azért volt szükség, mert gyakran előfordult, hogy ezek a cégek alacsonyabb adókulcsú államokba csoportosították át a profitjukat. Magyar Csaba, Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke az Indexnek kiemelte, a vállalatok azt használták ki, hogy eltérő társasági adó mértéket alkalmaznak a világ országai, így pedig szabályozni tudták, hol mennyi nyereséget mutassanak ki.
Nem meglepő, hogy azokban az országokban, ahol a társasági adó mértéke a legalacsonyabb, ott a nyereségek is a legmagasabbak. Ez a jelenség adóversenyt generált a világ különböző államai között, hiszen mindenki arra törekedett, hogy vonzó környezetet teremtsen a multinacionális vállalatok számára, hogy azok náluk telepedjenek le, még ha csak minimális adókat is fizetnének. A fejlettebb nyugati országok, amelyek általában magasabb társasági adót alkalmaznak, az OECD keretein belül úgy határoztak, hogy az anomáliát orvosolják. Ennek érdekében bevezették, hogy a 750 millió euró árbevételt meghaladó nemzetközi vállalatcsoportoknak minden országban legalább 15 százalékos adót kell fizetniük a nyereségük után.
Az aláíró országok a globális GDP több mint 90 százalékát képviselik, köztük szerepelt az Egyesült Államok, Kína, Japán, az Egyesült Királyság, az EU-tagállamok és Törökország. Az OECD számítása szerint a globális minimum adó akár 32 milliárd dollár adóbevételt generálhat nemzetközi szinten. A globális minimumadó szabályait hozzá kellett hajlítani a valósághoz. Hiszen a résztvevő országok eltérő adórendszerei különféle módokon veszik figyelembe az adóalap számítását, ráadásul elképzelhető, hogy a változatos kedvezmények miatt a tényleges adófizetési kötelezettség kevesebb a vártnál. Így végül elég bonyolult lett a végső verzió, ami jelentős adminisztrációt igényel az érintett cégektől.
A Biden-adminisztráció meghatározó szerepet játszott az új játékszabályok elfogadtatásában. Ugyanakkor a sors iróniája, hogy odahaza nem sikerült átvinni a törvényhozáson, mert még a Demokratákat is megosztotta ez az új adóztatási koncepció. Donald Trump ezzel kapcsolatban többször hangoztatta, az Egyesült Államok a saját útját szeretné járni a nemzetközi adózásban. Mégis vártalanul érte a szakmát, hogy az első elnöki intézkedések között,
Az indoklás alapján a globális adómegállapodás jelentős mértékben korlátozza az Egyesült Államok azon lehetőségeit, hogy olyan adópolitikákat alakítson ki, amelyek a hazai vállalkozások és munkavállalók érdekeit helyezik előtérbe. Az OECD értelmezésében a minimumadó a káros adóversennyel szembeni hatékony eszközként van jelen, ám a Trump-adminisztráció ezt diszkriminatív adóztatási gyakorlatnak tartja.
Sőt a szándéknyilatkozat elég egyértelmű fenyegetést tartalmaz azon országokkal szemben, amelyek alkalmazni próbálják a globális minimumadót az amerikai cégekkel szemben.
Az Egyesült Államok arra ösztönzi a többi országot, hogy a globális minimumadó helyett a már meglévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokat alkalmazzák kapcsolataikban. Jelenleg nem áll rendelkezésre információ arról, milyen büntetőintézkedések várhatnak azokra az államokra, amelyek nem hajlandók alkalmazkodni az amerikai protekcionizmus új irányvonalához. Ugyanakkor a nyilatkozat felhatalmazza az új pénzügyminisztert, hogy dolgozzon ki egy stratégiát a leghatékonyabb védelmi intézkedések kidolgozására.
Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója, egyedi nézőpontból elemezte Trump adminisztrációjának döntését az Index számára.
A szakértő véleménye szerint egy ilyen globális adómegállapodás csak akkor lehet igazán sikeres, ha az Egyesült Államok is beleegyezését adja, mivel a legnagyobb multinacionális vállalatok többsége amerikai székhelyű. Az elnöki beiktatás során több vezető is megjelent e cégek éléről, ami a vidám légkörben valószínűleg hozzájárult a kellemes hangulathoz. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az elnöki szándéknyilatkozat révén jelentős adómegtakarítást érhetnek el a külföldi leányvállalataik esetében.
Ahogy már korábban is említettük, több ország már implementálta az OECD által ajánlott szabályokat, míg mások még dolgoznak rajta. Trump döntései azonban minden érintettet jelentős mértékben befolyásolhatnak. Érdekes megjegyezni, hogy a tavaly év végi brazíliai G20-csúcson felmerült az ötlet, miszerint a globális minimumadót kiterjesztenék a milliárdos magánszemélyekre is. Valószínű, hogy az új amerikai elnök nem fogja támogatni ezt a kezdeményezést.
A globális minimumadó bevezetése jelentős következményekkel járt Magyarország számára is, hiszen ennek hatására az Egyesült Államok felmondta az adóegyezményt hazánkkal. Magyar Csaba, az Index munkatársa, rámutatott, hogy Magyarország 2022-ben vétóval lépett fel, amikor az Európai Unió megpróbálta elfogadtatni a globális minimumadót. Ezt követően az amerikai pénzügyi hatóságok úgy döntöttek, hogy az adóegyezmény megszüntetésével próbálják meggyőzni Magyarországot a változtatás szükségességéről.
A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke rávilágított egy érdekes ellentmondásra: pont most, januárban, az OECD elismerésben részesítette Magyarországot, méghozzá azért, mert sikeresen bevezette a globális minimumadó szabályait. Ezzel egy úgynevezett "Safe Harbour" minősítést nyertünk el, ami azt jelenti, hogy azok a multinacionális vállalatok, amelyek Magyarországon teljesítenek társasági adókötelezettséget, mentesülnek más országok által kivetett globális minimumadó alól.
A kérdés az, hogy Trump lépése után mit is nyerünk ezzel a piros ponttal, különösen, ha egy amerikai érdekeltségű cégcsoport tagja működik nálunk, Magyarországon. Érdekes egybeesés, hogy a múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor határozata, amely felhatalmazza a nemzetgazdasági minisztert arra, hogy létrehozza az új megállapodást az Egyesült Államokkal, amely a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására irányul.
Ez a folyamat a következőképpen alakul: a Nemzetgazdasági Minisztérium felkeresi az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumát, hogy elindítsa a tárgyalásokat az adóegyezmény tervezetének részleteiről. Amennyiben mindkét fél konszenzusra jut a megállapodás szövegével kapcsolatban, akkor a következő lépés a ratifikáció, ami azt jelenti, hogy a törvényhozásnak is jóvá kell hagynia a megállapodást.
- nyilatkozta a Crystal Worldwide vezérigazgatója, aki hangsúlyozta, hogy amennyiben mindkét ország részéről megtörténik ez a lépés, úgy az új adóegyezmény alkalmazása lehetővé válik a mi államunk viszonylatában.
Az Indexen már írtunk részletesen arról, hogy van, pontosabban volt egy új adóegyezményünk, amelyet 2010-ben kötöttünk, azonban a fiókban porosodik Amerikában. "Úgy tűnik, a miniszterelnök határozata alapján, hogy a magyar adóstratégia az lesz, hogy hagyjuk a régi dokumentumot, és inkább tárgyaljunk le egy teljesen új egyezményt, bár ez a folyamat eltarthat még egy ideig" - összegezte az Indexnek Magyar Csaba.
