Pápaválasztás: Ki lehet Ferenc pápa lehetséges utódja? | 24.hu A pápai székben betöltött Ferenc pápa szerepe már évek óta jelentős hatással van a katolikus egyházra és a világra egyaránt. Most, hogy egyre többen kezdik találgatni, ki léphet a nyomdokaiba
A világ legnagyobb, 1,4 milliárd tagot számláló hitközössége új vezetőt választ: Ferenc pápa 12 éves pápasága után ismét összeül a Sixtus-kápolnában a konklávé, hogy megtalálja Szent Péter utódját. Erdő Pétert a nemzetközi sajtó az egyház konzervatív irányzatának legkiemelkedőbb jelöltjeként említi, míg az ázsiai Ferencként ismert filippínó érsek a katolikusok progresszív szárnyát képviseli. A fogadóirodák szerint azonban az olasz Pietro Parolin tűnik a legfőbb esélyesnek. Áttekintettük, hogy kik lehetnek a pápává választott személyek, miként zajlik a konklávé folyamata, és kik a legígéretesebb jelöltek a Szentszék élére.
Húsvéthétfőn, 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa. Utódját a május 7-én összeülő konklávén választja ki soraiból a bíborosi kollégium: összeszedtük, mit érdemes tudni a folyamatról, és ki követheti a pápai trónon Szent Péter 266. utódaként az argentin reformpápát.
A katolikus egyház kánonjoga szerint a pápának nem kötelező bíborosnak, püspöknek vagy papnak lennie. Valójában bármely megkeresztelt római katolikus férfi pápává válhat, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy 1379 óta minden egyházfő a bíborosi kollégium tagjai közül kerül ki. A bíborosok olyan püspökök és érsekek, akiket a pápa személyesen választ ki a világ különböző tájairól, és skarlátpiros reverendát viselnek, amely a pápáért és az egyházért való véráldozatra való készségüket jelképezi. Az új pápa megválasztásáig ők irányítják a Vatikán ügyeit, de a pápa hatáskörébe tartozó döntéseket, mint például a püspökök kinevezése vagy a püspöki szinódus összehívása, csak az új egyházfő hozhatja meg. A "miniszterelnöki" feladatokat jelenleg az ír Kevin Joseph Farrell camerlengó látja el, aki a pápaválasztás lebonyolításáért is felelős.
A sede vacante, vagyis a széküresedés időszaka alatt a bíborosok rendszeresen, szinte naponta összeülnek, hogy az általános kongregációk keretein belül átbeszéljék az egyház ügyeit, és felkészüljenek az új pápa megválasztására, a konklávéra. Jelenleg a kollégium 253 bíborosból áll, de közülük csak azok jogosultak elektorként részt venni a konklávén, akik még nem lépték át a nyolcvanadik életévüket. Jelenleg 135 bíboros felel meg ennek a kritériumnak, közülük pedig 108-at Ferenc pápa nevezett ki. Az előző egyházfő, aki az első latin-amerikai pápa volt, igazán globálisabbá tette a testület összetételét, mint valaha.
Olyan egyházmegyék küldenek bíborost a konklávéra, mint a dél-szudáni Dzsúba és a pápua-új-guineai Port Moresby. Ezek a távoli helyszínek nem csupán földrajzi értelemben különlegesek, hanem a katolikus közösségek sokszínűségének képviselőiként is. Dzsúba, a fiatal állam központja, és Port Moresby, a Csendes-óceán gyöngyszeme, mindketten új hangokat és perspektívákat hoznak a katolikus egyház életébe.
A 12 évvel ezelőtti konklávén, amelyen Ferenc pápát megválasztották, 48 ország bíborosa vett részt, a mostanin mintegy 70 nemzet képviselteti magát. Ráadásul az előző pápaválasztáshoz képest az elektor bíborosok létszáma minden régióban nőtt, kivéve Európát és Észak-Amerikát.
