Pataky Attila tisztában van azzal, mikor érkezik el az utolsó napja.
Az EDDA zenekar 50 éves fennállása igazán különleges mérföldkő az életében; ez az időszak nem csupán az évek számáról szól, hanem a szenvedélyről és a zenéről, amely örök fiatalosságot kölcsönöz számukra. Az EDDA szívében él a zene, és ez a vibráló energia sosem halványul el.
Inkább úgy fogalmaznék, hogy egy közös ünneplés részese vagyok, ahol Orsi a főszereplő. Jellemzően a Balaton partján gyűlünk össze, egy vidám, 20-22 fős baráti társasággal, hogy együtt élvezzük az együttlét örömét.
Zavarnak az évek?
A családi hagyományaink között kiemelkedő szerepet játszott a születésnapok ünneplése. Édesanyám valódi sokoldalú tehetség volt, akitől rengeteg értékes tanácsot kaptam. Egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az életidő korlátozott, ezért minden pillanatnak óriási jelentősége van. Rajtunk áll, hogy ezt az időt mivel töltsük meg, hiszen nincs olyan, hogy közömbös létezés – mindenki vagy elvesz valamit, vagy hozzájárul a világ szövetéhez. A születésünk pontos ideje nem véletlen, a csillagok is ezt bizonyítják. Rákszületett vagyok, teljes mértékben az, és most, hogy elértem az 50. évemet, úgy érzem, hogy ez a szám nemcsak az életkoromat jelzi, hanem egy újabb fejezet kezdetét is. Az igazi fiatalosság titka pedig a rock and roll – ez az, ami örökké lendületben tart!
Készíttetett egy alapos horoszkópot? Milyen új felfedezéseket tett a saját életéről?
Az asztrológia több ezer éves tudomány, amely mély bölcsességet rejt magában. Az előző életeim felfedezése során sok érdekes dolgot tanultam, hiszen létezésünk valójában egy végtelen ciklus, amelyben örök fénylényekként tapasztaljuk meg a valóságot. Tudom, hogy ennek az életkörömnek mikor ér véget, és ez a tudás segít abban, hogy tudatosabban éljem meg a mindennapjaimat.
Természetesen! Íme egy egyedi változat: "Készen állsz, hogy felfedd a titkokat?"
Nem, ez az én életem. Tisztában vagyok azzal a nappal, amikor elhagyom ezt a világot, és azt is, hogy ha akarom, még meddig élhetek. De a jövő kiszámíthatatlan, bármelyik pillanatban közbejöhet valami, ami mindent megváltoztat, és az a nap lehet az utolsó. Minden reggel hálát adok a teremtőnek, mert tudom, hogy semmi sem a miénk; mindent kölcsönkaptunk. Ezért minden hajnalban megköszönöm, hogy újraélhetem a napot, és lehetőséget kapok az élet csodáira.
Szokott kérni is, amikor megköszöni?
Ó, bizony! Képességeim között szerepel, hogy szívből kérjem a Jóistentől a támogatást. Legutóbb egy közeli barátomért emeltem fel a hangom, akinek súlyos izomsorvadás diagnózisa miatt nehéz időszakon kellett átmennie. Érte fohászkodtam, mély meditációba merültem, és a kvantumenergia erejével is próbáltam segíteni neki, miközben szeretetenergiát küldtem felé.
Mennyire eredményes ez a gyógyító módszer?
Ha magamat kezelem, akkor körülbelül húsz százalékos hatékonyságú a gyógyítás, de ha másokat, akkor 70-80 százalékban működik. Az ilyenfajta érdeklődést édesanyámnak köszönhetem, hiszen tőle hallottam először, hogy a valóság csupán négy-öt százalékát érzékeljük, és akkor mi van a többivel?! És ez volt az a pillanat, amikor ez a bizonyos 95-96 százalék elkezdett nagyon érdekelni.
Igyekszik a mának élni?
Természetesen! Íme egy egyedi változat a szövegedről: Igen, úgy élem az életem, hogy amikor eljön az időm, nyugodt lélekkel távozhassak. Minden egyes nap arra törekszem, mintha az lenne az utolsó. Persze, ez nem mindig egyszerű, folyamatosan tanulok és fejlődöm. Igyekszem úgy viselkedni, hogy ha van rá lehetőség, ne okozzak kárt másoknak. Mert egy dolgot, amit a mestertől, Cristiantól megtanultam, az az, hogy az univerzumban „mindig a gyilkos az, aki végül elveszít”.
Volt egy komoly egészségi problémája, és a COVID-járvány idején úgy érezte, hogy a halál küszöbén áll. Ám a horoszkópja azt jelezte számára, hogy a végső búcsúra még várnia kell.
Igen, tisztában voltam azzal is, hogy létezik egy időkapu, amelyen keresztül eljuthattam volna, de valamilyen módon jelezték nekem onnan fentről, hogy még nem fejeztem be a dolgaimat itt lent.
A zenekarral kapcsolatban? Vagy a családra gondol?
Mindkettőre, de az EDDA az első, és ezt a család teljes mértékben tudja és támogatja. Öt évtized a nemzet, a rockzene és az EDDA táborának szolgálatában – nem lenne ennél feljebb való munka? A családom is teljesen az EDDA lázában ég, a nagyfiam, Gergő velem együtt énekel, míg a 22 éves unokám, Lilike, ha csak teheti, minden koncerten ott van. A feleségem, Orsika, pedig "kötelező" résztvevője a buliknak. 35 arany-, 7 platina- és 4 gyémántlemez vesz körül, és mint hű barátok, integetnek, amikor a következő rendezvényre készülök.
A régi csapatból már csak ön maradt, tartja még a kapcsolatot a többiekkel?
Valaha, egy messzi-messzi időben, öt szegény legény indult útnak Miskolc városából, hogy megpróbálja szerencséjét. A legkisebb közülük, aki nem más, mint én, végül elérte a célját. Szerencsés ember vagyok, hiszen a mai napig együtt zenélhetek Magyarország négy legnagyobb rocklegendájával. Ez a kapcsolat mindig is jelen volt az életemben, és még mindig tart. A rockzene egy olyan világ, ahol együtt osztozunk az örömökben és a bánatokban – legtöbbször magunkon és egymáson nevetve. Az életem már 51 éve tele van borral, szenvedéllyel és rock and roll-lal.
Meddig áll majd a színpadon? Örökké, mint a rocklegendák, mint Mick Jagger és társai, vagy van valamilyen elképzelése arról, hogyan folytatja a zene utáni időszakban?
Egyszer elérkezik az a pillanat, amikor a színpadról búcsút intek. De addig, amíg lélegzem, a zenének fogok élni, és talán még azon túl is, hiszen tudom, hogy odafent Kun Peti vár rám. Addig is az életem mottója: szeress, alkoss, nevess! Mert a szeretet az egyetlen igaz valóság, míg minden más csupán illúzió.
Azt tudni lehet, hogy a fiatalember testnevelő tanárnak készül, és többször is hangsúlyozta, hogy rendszeresen edz. De vajon képes lesz tartani ezt a tempót?
Szenvedélyesen élek, 3500-as fordulatszámon pörgök, amit a testem azért már nehezebben bír. De próbálom tartani a test-lélek és szellem arányát.
Mikor nehezebb ön szerint a siker elérése egy zenekar számára? A kommunizmus időszakában, amikor mindössze egyetlen televíziócsatorna létezett, vagy napjainkban, amikor végtelen számú csatorna, videó- és zenemegosztó platform, valamint rengeteg előadó verseng a figyelemért? Az egykori korlátozott lehetőségek és a mai túltelített piac közötti különbségek izgalmas kérdéseket vetnek fel a zenei karrierépítés szempontjából.
Mindkettő nehéz. Akkor a szükség volt nagyobb, és a korlátok miatt volt nehéz, most meg a sokból van sok és ezért nem egyszerű. Ebben is segített az, hogy a jelenben éltem mindig, jó borok, az EDDA-világ és egy szakrális csapat társaságában.
Volt egy pillanat, amikor a mulatós zene világába merült, de mostanra úgy tűnik, hogy meggondolta magát. Vajon ez a rövid kaland már a múlté, vagy még mindig hatással van rá?
Az a helyzet, hogy ezt is elképesztően jól sikerült megcsinálnom, még a cigányzene jeles képviselője is elismerően bólogatott. Az egész egy igazi játék volt, édesanyám gyakran énekelt mindenféle dalt, miközben gyúrta a tésztát, és közben szólt a Pacsirta rádió, én pedig mindent magamba szívtam, amit csak hallottam. Aztán Lajcsi kérésére egy merész gondolat ötlött fel bennem: a fejembe csaptam egy kalapot, bajuszt növesztettem, és így megszületett a "világra szóló sikerem"! (nevet)
Pataky Attila nagypapaként igazi színes egyéniség. Szigorú, amikor a helyes értékekre és a határokra tanítja unokáit, de emellett engedékeny is, amikor látja, hogy azok kreatívan próbálják felfedezni a világot. Bizalmas társ, akire mindig lehet számítani, és akivel meg lehet osztani a titkokat. A mesélés és a közös élmények révén igyekszik közel kerülni az unokáihoz, így igazi barát és mentor is egyben.
Ez egy igazán izgalmas tapasztalat! Lili, aki ma már 22 éves, kiskorában meglehetősen visszahúzódó volt, csendesebb, mint a többi gyerek. Ahogy teltek az évek, egyre közelebb kerültünk egymáshoz; emlékszem, mindig csak úgy nevezett, hogy Zene papa. Ahogy felnőtt, úgy én is elkezdtem felfedezni a csend szépségét általa, megtanultam, hogy nem mindenhez szükséges a zaj, a nagy lendület. Érdemes figyelemmel kísérni a fiatalabb generációkat, mert tőlük rengeteg értékes dolgot tanulhatunk.