Putyin egy olyan páratlan lehetőséget kapott Donald Trumptól, amely alapjaiban formálhatja Ukrajna jövőjét. Hamarosan kulcsfontosságú döntések születhetnek, amelyek végleg meghatározhatják az ország sorsát.

Miközben a vámháború témája uralta a világsajtót, viszonylag kevés figyelmet kapott annak ténye, hogy hetek óta várunk, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök reagáljon az Ukrajna és USA által felvetett, 30 napos általános tűzszüneti javaslatra. Donald Trump amerikai elnök türelme állítólag már igencsak fogyatkozóban volt, mielőtt a tőzsdei összeomlással fűszerzett kereskedelmi adok-kapok elterelte a figyelmét; most azonban, hogy a vihar csendesülni látszik, ismét Putyinra és Ukrajnára szegeződhet a washingtoni vezető szeme. Trumpnak most Oroszországra kellene nyomást gyakorolnia, hogy a háború befejezése közelebb kerüljön, Putyin érdeke azonban továbbra is az, hogy húzza az időt, amíg katonái dolgoznak a frontvonalon.

Március 11-én Rijádban, Szaúd-Arábiában ukrán-amerikai tárgyalások zajlottak, amelyeket figyelemmel kísért a nemzetközi közösség. Az esemény végén egy jelentős bejelentés hangzott el: Ukrajna és az Egyesült Államok közösen 30 napos általános tűzszünetet javasolt Oroszország számára, ezzel elősegítve a béketárgyalások előkészítését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap nyilvánosan reagált az ajánlatra, és kifejezte, hogy legnagyobb vágya a tűzszünet elfogadása. Azonban hangsúlyozta, hogy ezt nem lehet megvalósítani, mivel számos "tisztázatlan kérdés" övezi a konfliktust. Oroszország minden erejével a háború végleges lezárására törekszik, de a Kreml számára homályos, hogy a tűzszünet miként vezethetne tartós békéhez.

Putyin tehát nem fogadta el az általános tűzszünetet, de nem is utasította azt vissza: lényegében időt és további tárgyalásokat kért amerikai hivatali partnerétől.

"Jószándékának kifejezéseként" azonban a Kreml vezetője utasította a hadsereget, hogy függesszék fel az ukrán civil infrastruktúra, különösen az energetikai létesítmények elleni támadásokat. Két nappal később Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is hasonló irányelvet adott ki saját csapatainak.

Ezek szerint Ukrajnában egy részleges tűzszünet valósult meg, és a felek már arról is diskurálnak, hogy a Fekete-tenger térségében is hasonló megállapodás születhessen.

Azóta majdnem egy hónap telt el, és a háborús helyzet rendezésében sajnos nem történt érdemi előrelépés. Nemcsak hogy nem alakult ki általános tűzszünet, de még a Fekete-tengerre kiterjedő tűzszünet lehetősége is távolinak tűnik. Kijev és Moszkva mindennap vádaskodik egymással, folyamatosan azt hangoztatva, hogy az energetikai létesítményekre vonatkozó tűzszünetet sem tartják tiszteletben. A dróntámadások intenzitása sem csökkent: az orosz légvédelem tegnap éjjel 158 ukrán drón lelövéséről számolt be, míg ma reggel az ukrán hatóságok 145 orosz drón jelenlétét észlelték a légtérben. Ezek a számok szinte rekordot döntenek.

A háború intenzitása továbbra is olyan jelentős, hogy miközben az amerikai tőzsdék épp összeomlottak, Donald Trump talált időt arra, hogy az alábbi nyilatkozatot tegye:

Nem vagyok boldog amiatt, ami most zajlik, mert olyan, mintha őrült módjára bombáznának. Bombáznak, és fogalmam sincs, hogy mi zajlik körülöttem. Ez igazán aggasztó helyzet.

- Ezt a megjegyzést kifejezetten az orosz légierő és tüzérség fokozott aktivitásának fényében tette.

Tegnap Olekszander Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka bejelentette, hogy az orosz hadsereg nagyszabású szárazföldi offenzívát indított Szumi és Harkiv megyében. Ezen kívül Donyeck térségében, Zaricsnye-Liman környékén is intenzív orosz támadások zajlanak. A helyzet tovább súlyosbodik, mivel az orosz erők Kurszkból is kiszorították az ukrán csapatokat: Kijev hadereje immár csupán egy apró falut tud ellenőrizni a határ közelében.

Nyilvánvaló, hogy az utóbbi hetek során nemcsak hogy nem sikerült valódi előrelépéseket tenni a háború befejezése érdekében, hanem úgy tűnik, a konfliktus feszültsége is fokozódott.

Az orosz stratégia világos: a Kreml most minden erejével támad, hogy minél nagyobb területet tudjon elfoglalni Ukrajnán belül, mielőtt a vámháborús dráma lecseng és Trump az orosz-ukrán konfliktus felé tudja fordítani figyelmét.

Valószínű, hogy a puszta erő alkalmazásával még hosszú évekbe telne, mire az orosz hadsereg birtokába jutna az "annektált" Kramatorszk, Szlovjanszk, Zaporizzsja és Herszon városai. Ezért valószínűleg most Harkivban és Szumiban próbálnak előrehaladni, hogy az így megszerzett városokat és falvakat felhasználhassák a "Novorosszija" területeinek bővítésére.

Az orosz haderő területszerző stratégiáját figyelembe véve nem valószínű, hogy gyors és döntő győzelmeket aratnának. Ennek megfelelően, a közeljövőben, akár hetek vagy hónapok távlatában, nem valószínű, hogy sikerrel járnának olyan jelentős stratégiai városok, mint Kupjanszk, Vovcsanszk vagy akár Szumi elfoglalásában.

A kérdés, hogy mennyi időt kapnak az oroszok az offenzíva folytatására. Talán úgy tűnik, hogy a vámháború neheze már mögöttünk van, és a tőzsdei összeomlás is elkerülhetőnek bizonyult. Kína és Amerika között azonban a feszültség továbbra is csúcspontján áll; ez azt jelenti, hogy a világ két legnagyobb gazdasága továbbra is éles összecsapásban áll egymással a kereskedelem terén. Amíg ez a helyzet fennmarad, Trump inkább azzal lesz elfoglalva, hogy tanácsadóival vitázzon, illetve próbálja megnyugtatni a republikánus donorokat és baráti befektetőket, nem pedig azzal, hogy Putyin megállításán dolgozzon.

Addig is, az alacsonyabb diplomáciai szintű tárgyalások folytatódni fognak Oroszország és az USA közt: pénteken Moszkvában járt Steven Witkoff, Donald Trump különmegbízottja, hogy a Kreml képviselőivel találkozzon.

Bárhogy is alakul a helyzet, a vámháborús feszültségek előbb-utóbb alábbhagynak. Valószínű, hogy ez inkább hetek, mint hónapok kérdése. Az amerikai médiában már egy-két hete felmerült, hogy Trump egyre inkább elveszíti a türelmét amiatt, hogy Putyin még mindig nem reagált a tűzszüneti ajánlatára. A legfrissebb információk szerint Trump áprilisig hajlandó várni orosz hivatali partnerének válaszával.

várható tehát, hogy ha ismét fókuszba kerül az orosz-ukrán háború, az amerikai elnök Moszkvára tervez elsősorban nyomást gyakorolni.

Trumpnak számos eszköze áll rendelkezésére, hogy elérje céljait. Politikai befolyása, széles körű támogató bázisa és a közösségi média használata mind hozzájárulnak ahhoz, hogy hatékonyan kommunikálja üzeneteit. Emellett a gazdasági kapcsolatai, a médiában való megjelenése és a személyes charisma is fontos szerepet játszanak. A kampányfinanszírozás és a politikai szövetségek kiépítése szintén kulcsfontosságú eszközök a politikai stratégiái megvalósításában.

Mivel egyik eszköz sem tűnik igazán hatékonynak, sőt, többségük kifejezetten veszélyes, kockázatos és Amerika számára háborús veszélyt hozhat, várható, hogy Trump még az "Art of the Deal" szellemében sem csap oda keményen Oroszországnak.

Valószínű, hogy Putyinnal kapcsolatban elhangzanak majd néhány élesebb bírálatok, és talán bevezetnek pár mérsékeltebb szankciót is. Ugyanakkor racionálisan arra is számíthatunk, hogy Trump továbbra is visszafogottan fog viszonyulni Moszkvához, hiszen úgy véli, hogy az orosz elnök "jóindulatának" elvesztése káros következményekkel járna.

Mindezeket figyelembe véve, elmondható, hogy a tárgyalások elhúzódása, a kisebb megállapodások kialakulása és a lassabb ügymenet sajnos várható. Tavasszal valószínűleg még nem érkezik el a háború vége, sőt, a nyári hónapokban is komoly esély van arra, hogy a konfliktus továbbra is fennmarad. Csoda, ha egyáltalán idén sikerülne pontot tenni ennek a szörnyű helyzetnek a végére.

Addig is: a Kreml minden lehetséges eszközt bevet, hogy a lehető legnagyobb területet hódítson el Ukrajnából katonai erővel. Eközben igyekeznek Trumpot is megnyugtatni, hogy ne merészelje tényleg elkezdeni a Tomahawk-rakéták szállítását Kijev felé.