Politico: Olyan példátlan támadások várhatóak a kiskereskedelmi láncok ellen, amelyek komoly kihívások elé állítják a szektort.
Közeleg a tavasz, és ezzel együtt érkezik az agrárszakma egyik legfontosabb eseménye! Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy találkozzunk Kecskeméten!
A kezdeményezéshez Bulgária, Horvátország, Magyarország, Litvánia, Románia és Szlovénia csatlakozott, hogy közösen lépjenek fel a piaci egyenlőtlenségek ellen. A koalíció által benyújtott dokumentum világosan kifejti, hogy az Európai Bizottság decemberi javaslatai nem elegendőek a felmerülő problémák hatékony kezelésére. A feljegyzés hangsúlyozza, hogy olyan gyakorlatok, mint a szelektív árképzés és a termelési költségek alatti értékesítés, különösen súlyosan érintik a kisebb piacokon működő mezőgazdasági termelőket és a fogyasztókat, jelentős károkat okozva számukra.
A kelet-európai régióban az élelmiszer-kiskereskedelem területén domináló szereplők között találhatók olyan nemzetközi láncok, mint a Lidl, Tesco, Spar és Auchan. Noha a megállapítás nem említi kifejezetten ezeket a vállalatokat, a külföldi kiskereskedők erőteljes alkupozíciója hosszú ideje feszültséget gerjeszt a helyi kormányok körében.
A helyi vezetők azt állítják, hogy ezek a vállalatok agresszív árazási stratégiáikkal igyekeznek elnyomni a versenyt, így kiszorítva a hagyományos boltokat a piaci színről.
Az Európai Bizottság decemberi javaslata igyekszik reagálni a mezőgazdasági termelők aggodalmaira. A tervezet lehetőséget biztosít a nemzeti hatóságok számára, hogy kivizsgálják a határokon átnyúló visszaéléseket, továbbá előírja, hogy kötelező legyen olyan szerződések megkötése, amelyek garantálják az árképzés átláthatóságát.
Takáč és társai azonban úgy vélik, hogy sokkal átfogóbb reformokra van szükség. A kelet-európai országok már korábban is megpróbálták korlátozni a szupermarketek dominanciáját, különféle intézkedéseket alkalmazva, mint például adóztatás, árkorlátok bevezetése és a helyi termékek előnyben részesítésére vonatkozó előírások. Azonban ezek az intézkedések gyakran ütköztek az EU egységes piaci normáival, ami megnehezítette a hatékony végrehajtásukat.
Magyarország Orbán Viktor miniszterelnök különösen agresszív lépéseket tett a külföldi szupermarketek ellen. Az adók, árplafonok és a helyi tulajdont előnyben részesítő politika kritikusai szerint az intézkedések célja a nemzetközi szereplők kiszorítása a piacról - írja a lap.
Szlovákiában Takáč olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek célja a hazai termelők védelme. Egy javasolt alkotmánymódosítás előírná, hogy a kiskereskedőknek minimum egy bizonyos arányban helyi élelmiszereket kell tartaniuk a készletükben. Ezen kívül a minisztérium bejelentette, hogy adót kíván kivetni a kiskereskedelmi láncokra, valamint azt is, hogy az üzletek promóciós anyagaiban legalább 50 százalékban szlovák eredetű élelmiszereket kell feltüntetniük.
Szlovákia, Lengyelországgal és Magyarországgal együtt, továbbra is fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó embargót, amit az EU illegálisnak minősített. Takáč ezt a lépést a hazai termelők védelme érdekében szükségesnek tartja, jelezve, hogy a kormány hajlandó szembeszállni az uniós szabályokkal, ha a nemzeti érdekek védelméről van szó.
