Az orosz légierő pótolhatatlan veszteségeket szenvedett el – Milyen képességekkel bírnak az értékes és ritka repülőgépek?

Vasárnap drámai veszteségeket könyvelhetett el az orosz légierő, hiszen az interneten terjedő felvételek tanúsága szerint ukrán drónok négy, egymástól jelentős távolságra fekvő orosz légibázist céloztak meg, súlyos károkat okozva Moszkva távolsági csapásmérő potenciáljában. De vajon mi motiválta az ukránokat, hogy éppen az orosz bombázókat válasszák ki célpontként? Milyen következményekkel járhat ez a Kreml katonai képességeire nézve? Vizsgáljuk meg a helyzetet alaposan.

A tegnapi nap folyamán négy orosz légitámaszponton, Gyagilevóban, Ivanovóban, Olenjában és a Belaja légibázison is lángok csaptak fel. A rendelkezésre álló információk szerint az ukrán hírszerzés valószínűleg Oroszországban összeszerelt majdnem száz öngyilkos drónt, majd megindította a filléres fegyvereket az orosz légierő bombázói felé.

A pontos károkról egyelőre csak becslések vannak. Moszkva tőle szokatlan módon elismerte, hogy nem sikerült megakadályozni az ukrán akciót, míg Kijev állítása szerint az orosz bombázóflotta brutális, 34%-os veszteségeket szenvedett, mintegy hét milliárd dollár értékben.

A közösségi médiában keringő felvételek alapján nagyon valószínű, hogy legalább hét Tupojev Tu-95M nehézbombázó és kettő-négy Tupojev Tu-22M komoly károkat szenvedett, emellett egy Antonov An-12-es szállítógépet is kiütöttek az ukrán drónok. Hírek terjengenek mindemellett arról, hogy megsemmisülhetett egy A-50 légtérellenőrző gép is, bár egyáltalán nem kizárt, hogy egy Antonovot kevernek az értékes felderítőgéppel.

Jelenleg nem állnak rendelkezésre részletes információk az orosz csúcsmodern Tu-160-as bombázók helyzetéről. A hírek szerint Moszkva összesen 16 ilyen típusú repülőgéppel rendelkezik, és ezek közül néhány a Belaja légibázison állomásozott. Azonban az elérhető videók tanúsága szerint a támaszpont északi része, ahol ezeket a bombázókat tárolják, nem szenvedett jelentős károkat.

A veszteségek mértéke figyelembevéve is lényeges: A háború kitörése előtt Oroszországban körülbelül 55 Tu-95 és hasonló számú Tu-22 bombázó állt hadrendben. A harci események során eddig legalább egy Tu-95 és egy Tu-22 sérült meg, míg négy Tu-22 teljesen megsemmisült. Ezen felül, a legújabb információk szerint 9-11 további bombázó elvesztése – és ezek csak azok, amelyekről már videófelvételek is készültek – jelentős hatással van az orosz bombázóflotta állapotára.

Az orosz nagy hatótávolságú bombázók több szempontból is kiemelt célpontnak számítanak az ukránok számára. Az ilyen drága, nagy méretű célpontok kilövése mindig komoly médiafigyelmet kap, komoly presztízsveszteséget jelent Moszkvának, javítja az ukrán morált, ráadásul ezeket a fegyvereket rettentő nehéz pótolni.

A leglényegesebb tényező azonban az, hogy a Tu-22-esek és Tu-95-ösök jelentős hatótávval bírnak, ráadásul fegyverzetük is igazán impozáns.

Ezek a gépek zökkenőmentesen képesek különféle manőverező robotrepülőgépek, például H-101-esek vagy a híres Kinzsalok indítására, még jelentős távolságokból is, messze az ukrán légvédelem elérhetőségi határán túl. Ezek a drónok nemcsak hatalmas pusztítást tudnak végezni, hanem komoly fejtörést is okoznak az akut lőszerhiánnyal küzdő ukrán légvédelmi erők számára.

Moszkva teljesen tisztában volt ezeknek a gépeknek az értékével, éppen ezért állomásoztatták őket gyakran több ezer kilométerre Ukrajnától.

A bombázók még ilyen nagy távolságból is képesek voltak célba venni az ukrajnai helyszíneket, míg ők maguk eddig úgy tűntek, mintha sebezhetetlenségük megkérdőjelezhetetlen lenne.

Bár kétségtelen, hogy Moszkva számára az ukrán művelet rendkívüli kellemetlenséget okozott, egy fontos tényt érdemes hangsúlyozni: az orosz nukleáris csapásmérő képességek csökkenése minimális mértékű. Annak ellenére, hogy a Tu-22 és a Tu-95 bombázók képesek atomfegyverek szállítására, a Kreml inkább a ballisztikus rakétákra támaszkodik, hiszen ezek hatékonyabbak és nehezebben célpontba vehetők, mint a bombázók.