Pünkösd ünnepe: ha derült az ég, bőséges borral köszönthetjük a nyarat | Sokszínű táj

A húsvét utáni ötvenedik napon, idén június 8-án ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának összeállítása.

Pünkösd a húsvétot és a karácsonyt követően a harmadik legjelentősebb keresztény ünnep, amely nevét a görög "pentekosztész" szóból nyeri, ami az "ötvenedik" jelentésével bír.

Az ószövetségi zsidó közösség számára kezdetben az aratás örömünnepe volt, amelyet a termés első zsengéinek megköszönésére tartottak. Később azonban a Mózes által hirdetett törvények emléknapjává vált, amelyen Isten szövetségére emlékeztek népével. Ezt az ünnepet sávuotnak, vagyis a "hetek ünnepének" nevezik, mivel a pészah után hét héttel, azaz hétszer hét nappal ünneplik.

A keresztény egyház születését jelző pünkösd eseményeit az Újszövetség Apostolok Cselekedetei könyve élénk részletességgel örökíti meg. E napon teljesült Jézus Krisztus mennybemenetele előtt tett ígérete, amikor a Szentlélek leereszkedett a tanítványokra. A Szentlélek hatalmas kiáradása betöltötte az apostolokat, megvilágítva elméjüket, lelkesítve szívüket, és szeretetteljes kegyelmével árasztva el őket. Ekkor váltak képessé arra, hogy hirdessék Jézus Krisztus missziós bízatását, és különböző nyelveken kezdtek el szólni. Péter apostol lelkes prédikálása nyomán sokan megértették az üzenetet, és megtértek, így jött létre az első keresztény közösség, a jeruzsálemi ősegyház.

A püspöki szinódus 305-ben határozta el, hogy a galamb vagy lángnyelvek formájában megjelenő Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiai reformja alapján a pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedésének szimbolikus pillanataként van jelen.

Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform óta már nem számít különálló egyházi ünnepnek, számos országban, így Magyarországon is, 1993 óta munkaszüneti napként ünneplik. Pünkösd vigíliáján, azaz az ünnep előestéjén, a világ minden táján a hívek virrasztva és imádkozva várják a Szentlélek eljövetelét.

A pünkösdi időszak a protestáns egyházakban a konfirmáció (megerősítés - a Szentlélek erősíti meg a hitet), az úrvacsorára való előkészítés, az ifjak felnőtt hívővé avatásának ideje. Ugyancsak ez az időszak a katolikus bérmálás ideje, amikor a püspök a Szentlélek közlésének szentségét szolgáltatja ki az ifjaknak.

A keresztény hagyomány mellett a pünkösd Európa-szerte régóta tavaszi ünnepként is ismert, amely az újjászületés és a frissesség idejét jelképezi. A néphit szerint, ha pünkösd napján kedvező az időjárás, az jó előjel a borok termésére nézve. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi király választásának hagyománya: ezen a napon a falusi fiatalok különböző ügyességi versenyeken (például lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés és kaszálás) mérik össze erejüket és ügyességüket. A győztes egy évig ingyen élvezheti a kocsma kínálatát, a többiek pedig tisztelettel adóznak neki, és viselheti a pünkösdi koronát. Ez a rövid ideig tartó uralkodás szimbolizálja a "pünkösdi királyság" kifejezést, amely a múlékony, ámde becses dicsőség metaforájaként is értelmezhető.

Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. Idén a pünkösd egybeesik Medárd napjával, amikor a néphit szerint, ha esik az eső, negyven napig abba sem hagyja, illetve ha nem esik, akkor ugyanennyi ideig szárazság lesz.

Egyes magyar borvidékeken úgy vélték, hogy ha ezen a napon ragyog a napfény, akkor az borok édes ízével ajándékoz meg minket, míg ha az ég borongós, akkor a borok savanykás ízét tapasztalhatjuk meg. Volt olyan hely, ahol a fürdést kifejezetten eltiltották, hiszen a hiedelem szerint ilyenkor mindig akadt valaki, aki a vízbe fúlt.

A pünkösdi ünnep különleges magyar szimbolikáját a csíksomlyói búcsú megjelenése adja, amely azóta is a világ magyarságának egyik legjelentősebb és leglátványosabb összejövetele. A rendszerváltozás óta ez a hagyományos esemény évente vonzza a híveket, akik közösen ünneplik a hitet és az összetartozást.