Renner Erika: A törvénymódosítás félsikernek bizonyul majd | 24.hu Renner Erika véleménye szerint a közelgő törvénymódosítás csupán részleges sikernek számít, hiszen a várakozásokkal ellentétben nem hozza el a várt átfogó változásokat. Az új szabályozás
Amennyiben az Országgyűlés jóváhagyja, lehetőség nyílna végleges távoltartási intézkedés igénylésére is.
A kormány egy átfogó jogszabálytervezet keretében kívánja módosítani a hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó távoltartási intézkedésekről szóló, 2009-es törvényt. Az új rendelkezések között szerepelne, hogy az áldozatok a jövőben jogot kapnának arra, hogy végleges hatályú távoltartást kérjenek elítélt bántalmazóikkal szemben. E fontos változtatást Renner Erika, a lúgos orvos ügyvédje révén sikerült elérni Tuzson Bence igazságügyi miniszternél.
Gál András a Népszavának nyilatkozva kifejtette, hogy az áldozatvédelem jogi aspektusait illetően elégedettségre ad okot, amennyiben a módosítás sikerrel átmegy az Országgyűlésen. Renner Erika a lapnak elmondta, hogy a végleges távolságtartás mellett még két, kiemelkedően fontos kérésük is bekerült a javaslatba.
Ami már önmagában is fél siker, az az, hogy képesek vagyunk megkülönböztetni magunkat a többiektől. Az egyediség nemcsak a külsőségekben rejlik, hanem a gondolkodásunkban, a tapasztalatainkban és abban a módon, ahogyan a világot szemléljük. Az, hogy valaki képes saját hangján megszólalni, igazi értéket képvisel. Mindenki rendelkezik egy saját történettel, amit érdemes megosztani, hiszen ez az, ami igazán különlegessé tesz minket. Az egyediség tehát nem csupán cél, hanem egy folyamatos felfedezés is, amely során felfedezzük önmagunkat és a bennünket körülvevő világot.
A végleges távoltartást a tervezet szerint a büntetőperben lehetne rögzíteni, már akkor kérheti az áldozat, de akinek az ügyében még az új jogszabály előtt született ítélet, mint az ő esetében a büntetés-végrehajtási bíró is elrendelheti a végleges távoltartást a feltételes szabadlábra helyezéskor, a kitöltött büntetés utáni szabaduláskor egy éven belül, polgári nem peres eljárásban kérheti majd a sértett a végleges távolságtartást. Ezt maga az áldozat is be tudja nyújtani - tette hozzá.
A másik fontos módosítás a tájékoztatáshoz való jog rögzítése, hiszen őt arról sem tájékoztatták, amikor Bene Krisztiánt szabadon akarták engedni, arról sem, amikor nem tették meg.
Mostantól ez is megváltozik: köteles vagyok megkapni a bírói határozatot, függetlenül attól, hogy a döntés a szabadlábra helyezésről szól, vagy éppen ellenkezőleg, a fogvatartás fenntartásáról.
A jövőben az áldozatnak meg kell kapnia a szabadon engedéskor meghozott határozatot, amiben leírják az elkövetőnek előírt magatartási szabályokat. Gál András és Renner Erika harmadik kérése az volt Tuzson Bencéhez, hogy az elkövető ne kaphassa meg áldozata nyilatkozatát. A feltételes szabadlábra helyezés elbírálása előtt ugyanis meghallgatják a sértettet, aki az új törvény alapján már jelezheti: nem akarja, hogy támadója megismerje véleményét.
Renner Erika véleménye szerint elengedhetetlen, hogy a törvények mögé egy valódi áldozatvédelmi rendszert építsünk. Gál András, aki korábban a bicskei áldozatok védelmét is ellátta, arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a kormány jogalkotási szándékai a sértettek és áldozatok helyzetének javítását célozzák, ez csupán részleges eredményekhez vezethet. Ahhoz, hogy valódi változást érjünk el, elengedhetetlen, hogy a nyomozó hatóságokat létszámban, képzésben, anyagi forrásokban és szemléletmódban is megerősítsük.
