Kína elindította űrszondáját a Föld "második holdjához", ezzel újabb mérföldkőhöz érkezett a világűr felfedezésében. Az ambiciózus küldetés célja, hogy további adatokat gyűjtsenek erről a különleges égitestéről, amely a Föld körüli pályán kering. Az űrszo

Kína útnak indította a Tienven-2 automata űrszondát, hogy mintákat gyűjtsön a 2016HO3 jelű földközeli aszteroidáról. Az eszközt csütörtökön hajnalban, helyi idő szerint 1 óra 31 perckor bocsátották fel a Hszicsangi Műholdindító Központból, egy Hosszú Menetelés-3B hordozórakétával - írja az MTI a kínai állami űrhivatal (CNSA) közleménye alapján.

A 2016HO3 egy különleges égitest, amelynek átmérője 40-100 méter között változik, és a Föld körüli pályáján keringve 2016 óta figyeli bolygónkat. Sokan a Föld második holdjaként emlegetik, mivel keringése a Nap körül hasonlít a Föld pályájára, és időnként egészen közel kerül hozzánk.

A Tienven-2 várhatóan 2026 júliusában éri el a kisbolygót, majd 2027 novemberében küldi vissza a mintákkal teli kapszulát a Földre. A kínai űrprogram ezzel szeretne felzárkózni az aszteroidaminták bolygónkra hozásának területén az Egyesült Államok és Japán mögé. A japán Hajabusza-2 űrszonda 2019-ben a Ryugu aszteroidáról gyűjtött mintákat, míg a NASA OSIRIS-REx küldetése 2023-ban szállított a Földre a Bennu kisbolygóról gyűjtött anyagot.

A küldetés célja többek között a gyenge gravitációjú égitestek felszínéről történő mintavétel technológiájának és a pontos navigációs manővereknek a tesztelése. Tudományos szempontból a kisbolygók és az aszteroidaövi üstökösök pályaparamétereinek, anyagösszetételének és belső szerkezetének feltérképezése, valamint a Naprendszer korai fejlődésének vizsgálata szerepel a feladatok között. A CNSA tájékoztatása szerint a Tienven-2 a mintagyűjtés után a Jupiter és a Mars közötti aszteroidaövben található PanSTARRS nevű üstökös, hivatalos nevén P/2013 P5-üstökös felé folytatja útját, ahol további tudományos vizsgálatokat végez.

A Tienven-2 űrszonda elődje, a Tienven-1, 2021-ben érte el a Mars körüli pályát, és egy marsjárót küldött a vörös bolygó felszínére. Ezzel Kína a világ második országa lett, amely sikeresen landolt a Marsra. A pekingi űrprogram ambíciói között szerepel, hogy 2030-ra embert juttasson a Holdra, és 2035-re kutatóbázist alakítson ki a Hold felszínén. Az ország már évtizedek óta hatalmas összegeket, eurómilliárdokat fektet az űrkutatásba, amely az utóbbi években dinamikus fejlődésen ment keresztül.