Az amerikai kormány saját állampolgárait is megfigyelheti, és lehallgathatja a kommunikációjukat.

A kémszoftverek alkalmazása nemcsak a keleti országok sajátossága, hanem a nyugati demokráciákban is egyre aggasztóbb problémát jelent. Politikai ellenfelek, aktivisták, újságírók és egyéb sebezhető csoportok célkeresztbe állítása már több országban felkeltette a figyelmet és aggodalmat. Vajon az Egyesült Államokban is bekövetkezhet hasonló forgatókönyv? Az ilyen technológiák elterjedése komoly kihívás elé állítja a demokratikus értékeket és a magánélet védelmét.

Szeptemberben az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (DHS) kétmillió dolláros szerződést kötött a Paragon nevű izraeli céggel, amelynek kémszoftvere, a Graphite a titkosított üzenetküldő alkalmazások, például a Telegram és a Signal feltörésére alkalmas. A Wired számolt be először arról, hogy a technológiát a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) szerezte be. Ez az ügynökség a DHS-en belül működik, amely a kampányígéretek szerint hamarosan a Trump-kormányzat tömeges kitoloncolásaiban fog részt venni.

A Paragonhoz közeli források szerint az üzletkötés egy alapos átvilágítási folyamat eredményeként jött létre. A vállalat sikeresen bemutatta, hogy olyan megbízható eszközökkel bír, amelyek megakadályozzák, hogy a kémprogramjaikat beszerző idegen államok amerikai állampolgárokat figyelhessenek meg. Ugyanakkor ez nem gátolja meg az amerikai kormányt abban, hogy saját polgárait célozza meg – írja Ronan Farrow Pulitzer-díjas újságíró a The New Yorker hasábjain.

A technológia a telefonokat feltörő megfigyelőszoftverek több milliárd dolláros piacának része, amely egyre olcsóbbá és hozzáférhetőbbé teszi a kormányzatok számára a saját állampolgáraik utáni kémkedést. Az elmúlt években számos nyugati demokráciát olyan botrányok ráztak meg, amelyekben kémszoftvereket használtak - nyilvánvalóan a védelmi és hírszerző ügynökségek - ellenzéki politikusok, újságírók és politikával nem foglalkozó civilek ellen. Mostantól Donald Trump és kormányának újonnan hivatalba lépő tagjai döntenek arról, hogy korlátozzák vagy bővítik az amerikai kormányzat ilyen típusú technológiájának használatát. Az adatvédelem hívei nagy riadalmat keltettek az összeütköző politikai és technológiai trendvonalak miatt.

A közeli katasztrófa elkerülhetetlennek tűnik. Talán úgy érzed, hogy te nem tartozol a veszélyeztetettek közé, de sosem tudhatod, mikor kerülhetsz egy váratlan helyzet középpontjába. Lehet, hogy a te neved vagy a szeretteid neve is felkerült arra a bizonyos listára. Minden egyes embernek érdemes lenne komolyan mérlegelnie a helyzetet és aggódnia a jövő miatt.

- nyilatkozta Emily Tucker, a Georgetown Law Center on Privacy and Technology irányítója.

Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, több neves magyar ellenzéki politikust megfigyeltek egy izraeli NSO nevű cég kémprogramjával, amelyet mobiltelefonok feltörésére és lehallgatására fejlesztettek ki. Egy kiszivárgott nyilvántartás szerint világszerte 50 ezer célszemély telefonszáma található. A Pegasus névre hallgató program lehetővé tette, hogy észrevétlenül behatoljanak a kiválasztott iPhone-okba vagy Android alapú eszközökbe, egy olyan biztonsági rést kihasználva, amely a gyártók és szoftverfejlesztők számára ismeretlen maradt. A kémprogram nem csupán üzeneteket, fényképeket és e-maileket gyűjtött és továbbított, hanem a beszélgetések rögzítésére is képes volt, sőt, szükség esetén a mikrofont is aktiválta. Emellett a használó mozgásáról is információkat szerzett. Az NSO ügyfelei között számos országot azonosítottak, mint például Azerbajdzsán, Bahrein, India, Mexikó, Marokkó, Kazahsztán, Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek.

Az Egyesült Államokban Donald Trump többször is kifejezte szándékát, hogy hivatalba lépése után „Amerika történetének legnagyobb deportálási programját” indítja el. Gyakran, a valóságot figyelmen kívül hagyva, azt hangoztatta, hogy az ország városait „megszállták”, és „meghódították” a „bűnözők”. Nemzetbiztonsági tanácsadójaként Michael Waltzot választotta, aki kongresszusi képviselőként sikeresen támogatta a külföldi hírszerző megfigyelési törvény kiterjesztését. Érvei szerint a nemzetbiztonsági érdekek megkövetelik, hogy a papírok nélküli bevándorlókat toloncolják ki az országból. Trump második ciklusának megválasztása után mindössze néhány órával az ICE – amely még mindig Biden elnök irányítása alatt állt, de időnként Trump bevándorlóellenes retorikájához is közel állónak tűnt – felhívást tett közzé magánvállalatok számára, hogy pályázatokat nyújtsanak be az ügynökség megfigyelési infrastruktúrájának bővítésére. Ez magában foglalta a nyomkövetők, valamint a célpontok biometrikus adatainak nyomon követésére szolgáló szoftverek és hardverek beszerzését is.

A Human Rights Watch nevű civil szervezet reagált az ICE és a Paragon között októberben létrejött megállapodásra, és figyelmeztetett, hogy az ügynökség megfigyelési rendszereinek kiterjesztése tovább fokozza azokat a már meglévő problémákat, amelyek az amerikai-mexikói határon átkelni próbáló emberek bántalmazásával, a határ menti közösségek folyamatos megfigyelésével, valamint a határ környékén dolgozó újságírók, jogászok és aktivisták megfigyelésével, zaklatásával és fogva tartásával kapcsolatosak. Az ilyen intézkedések komoly aggodalmakat vetnek fel a jogvédők és a civil társadalom számára.

Bevándorlási jogászok elmondták Farrownak, hogy egy ilyen kiterjesztés ijesztő "digitális panoptikumot" hozna létre, nemcsak a bevándorlási meghallgatásra váró 3,7 millió ember, hanem a szélesebb lakosság számára is.

A Belbiztonsági Minisztérium által birtokolt technológia lehetőséget nyújt arra, hogy ne csupán a bevándorlás és a kitoloncolás területén alkalmazzák azt. A DHS gyakran folyamodik jogilag vitatható technológiák beszerzéséhez, mivel a felügyelet, amely alatt működik, nem olyan szigorú, mint amit általában a többi szövetségi ügynökség esetében tapasztalhatunk.

- így nyilatkozott Tucker.

Az Egyesült Államokban az átláthatóság kérdése már régen komoly aggodalmakat keltett. 2019-ben például az FBI titkos úton jutott hozzá a Pegasust egy kormányzati vállalkozón keresztül. Christopher Wray, az FBI igazgatója a kongresszus előtt azt nyilatkozta, hogy a kémprogram beszerzése csupán korlátozott tesztelési célokat szolgál, ám a The New York Times által az információszabadságról szóló törvény keretében indított per során megszerzett belső dokumentumok azt mutatják, hogy az ügynökség komolyan mérlegelte a program operatív alkalmazását.

2021-ben ugyanez az FBI-alvállalkozó vásárolt egy másik NSO Group technológiát, a Landmark nevű telefonkövető megoldást. Ugyanebben az évben a Kereskedelmi Minisztérium

A Fehér Ház és a republikánus törvényhozók kémprogramokról szóló döntései a politika számos olyan területére hatással lesznek, amelyeket Trump felforgathat, és amelyek messze túlmutatnak Washingtonon. Az elmúlt években egy sor tagállam, köztük Texas, Florida és Kalifornia is vásárolt állítólag kémszoftvereket és más megfigyelési technológiákat. A törvényhozók és a szabályozók fogják majd diktálni, hogy ez a tendencia folytatódik-e. A Roe kontra Wade precedens eltörlése óta legalább két állam felhasznált személyes adatokat arra, hogy állampolgáraikat abortusz miatt üldözzenek. Ez a gyakorlat tovább terjedhet, ha szélesebb körben és megfizethetőbb áron jutnak majd hozzá ehhez a technológiához - írja a szerző.

Trump a kampányban megfenyegette politikai ellenfeleit. Újraposztolta a Liz Cheney katonai bíróság elé állítását követelő kommentjeit, és megjegyezte, hogy Mark Milley tábornok viselkedését egykor "halállal" lehetett volna büntetni! A szabad sajtót is démonizálta, utalva például arra, hogy a forrásaikat védő újságírókat be kellene börtönözni. Ezek a megjegyzések azt a lakosságot célozzák, amelyek más nyugati demokráciákban a legjobban ki voltak téve a túlzó kémkampányoknak.

(Borítókép: Biztonsági szakember a Level 3 Communications Biztonsági Műveleti Központjában, Broomfieldben, Colorado államban, 2015. június 18-án. Fotó: Richardson / Denver Post / Getty Images)