Senki sem figyelt rá, míg élt, de amikor eltávozott az élők sorából, hirtelen mindenki felfedezte a nagyságát és elkezdett csodálni.
Csendes, visszahúzódó életet élt, legalábbis ezt a képet festik róla a történelem lapjai. Csupán néhány kézirata maradt ránk, és levelezésének jelentős része is eltűnt, hiszen nővére, Cassandra nem sokkal a halála előtt elégette vagy átírta azokat. Azonban a megmaradt levelek alapján felsejlik előttünk egy nagydarab, humorral teli, éles eszű nő alakja: ő az irodalomtörténet egyik, ha nem a legfontosabb írónője, aki 208 évvel ezelőtt, 1817. július 18-án távozott az élők sorából. Az évforduló alkalmából most egy izgalmas kvíz keretében próbára teheti tudását Austen munkásságáról!
Jane Austen az angliai Steventonban született 1775. december 16-án, nyolc gyermek közül ő volt a hetedik: hat fiú- és egy lánytestvére volt. Szülei, George Austen és Cassandra Leigh 1764-ben házasodtak össze. Testvérei közül Henryhez állt a legközelebb; ő volt az ügynöke, majd halála után az életrajzírója. Cassandra, Austen egyetlen nővére 1773-ban született. Jane és Cassandra egész életükben szoros barátok és társak voltak. Az életrajzírók a Cassandrához írt fennmaradt levelek alapján tudják rekonstruálni az írónő életét.
Mivel Austen apja nem volt képes fedezni a tandíjat, a 9 éves kisfiú és nővére otthon folytatták a tanulmányaikat, testvéreik és apjuk támogatásával. A gyerekek gyakran ülték körül egymást, és hangosan olvastak fel, amit aztán rövid színházi előadások formájában tálaltak, és a kislány is aktívan részt vett a szövegek megalkotásában. 12 éves korára már saját meséket és történeteket írt, nemcsak saját szórakoztatására, hanem családja örömére is.
1795-ben, mindössze 20 évesen, friss lelkesedéssel vetette bele magát az írás világába, és megalkotta azt a művet, amelyet később "első trilógiaként" emlegettek. A növekvő társadalmi elvárások hatására elkezdte írni az Elinor és Marianne című levélregényt, amelyet végül alaposan átdolgozott, és Értelem és érzelem néven ismertté vált. A következő évben megírta az Első benyomások című művet, amely 1797-ben egy kiadó elutasítását szenvedte el: ez volt a Büszkeség és balítélet első verziója. 1798-ban újabb regénybe kezdett, amely kezdetben Susan címet viselt, de végül A klastrom titka néven vált ismertté.
Austin családja 1801-ig Steventonban élt, ám apjuk bejelentése után Bath városába költöztek. Ez a város azonban nem bizonyult kellemes helynek Jane számára, aki nehezen birkózott meg az új környezettel és a társadalmi normákkal. Bár elkezdte A Watsonékat, a művet sosem fejezte be, és a Bathban töltött időszak alatt sokszor érezte magát elveszettnek. Egy alkalommal még Harris Bigg-Wither házassági ajánlatát is elfogadta, de másnap már meggondolta magát, és visszautasította az ajánlatot.
Néhány évvel később, 1805-ben Jane Austen apja elhunyt, és ő, valamint testvére, Cassandra, és édesanyjuk nehéz helyzetbe kerültek, mivel nem állt rendelkezésükre elegendő anyagi forrás a kényelmes élet fenntartásához. E helyzet következtében az Austen nővérek a baráti és családi támogatásra voltak kénytelenek támaszkodni, mígnem végül a Hampshire-i Chawtonban lévő kis házba költöztek, amely Jane bátyja, Edward Austen-Knight birtokában állt. Itt indult el Austen pályafutásának legtermékenyebb időszaka, ahol számos művet alkotott, és megírta második trilógiáját is.
Ezeket a műveket nem sokkal később publikálták, bár nem a saját nevén jelentek meg. Ezt követően belefogott A mansfieldi kastély megírásába, amely 1814-ben látott napvilágot, és egy év múlva érkezett az Emma.
Jane Austen hírneve a halála után ugrásszerűen megnőtt. Bár életében is élvezett némi elismerést és kedvező bírálatokat, elsőként névtelenül publikált művei csak a viktoriánus korszakban, hosszú évekkel a halála után váltak igazán népszerűvé és elismertté a nagyközönség körében.
Amikor Richard Jenkynst, A Fine Brush on Ivory: An Appreciation of Jane Austen című könyv szerzőjét megkérdezték, hogy miért olyan népszerűek Jane Austen művei, így fogalmazott:
Nem vagyok benne biztos, hogy a múlt iránti nosztalgia, az empire stílusú ruhák, a combon szűk nadrágok vagy ehhez hasonló dolgok állnak a háttérben. Úgy vélem, hogy a népszerűségét inkább annak köszönheti, hogy modern. Olyan világot tükröz, amelynek legfontosabb jellemzőit ismerjük és ismerjük fel.
Jane Austen szereplői egy olyan időszakban és helyszínen mozognak, amely távolinak tűnik a mai valóságtól, ám az általuk megélt érzések és tapasztalatok rendkívül ismerősek a mai ember számára. Karaktereinek küzdelmei és a társadalmi elvárásokkal való szembenézései olyan univerzális témákat érintenek, amelyek bármely korszakban és kultúrában relevánsak lehetnek.
