A fiatalok részegségének sokkal súlyosabb következményei lehetnek, mint csupán a másnapos állapot.
Egy igazán emlékezetes bulizós hétvége szinte lehetetlen néhány pohár ital nélkül. A fiatalok körében egyre korábban jelenik meg az alkoholfogyasztás, és sokan élnek is ezzel a legális kábítószerrel. Még ha csak alkalmanként is nyúlnak a pohárhoz, ennek a szokásnak hosszú távú hatásai lehetnek az agy felépítésére és működésére.
A nyugati kultúrában az alkohol szinte elengedhetetlen része a társadalmi eseményeknek, és annak ellenére, hogy jól ismerjük az egészségre gyakorolt káros hatásait, az ünnepek és baráti találkozók során sokan természetesnek veszik a szeszes italok fogyasztását. Sajnos ez a mentalitás a fiatal generációkra is átragad, és aggasztó módon egyre fiatalabb korban tapasztalható: a 13 év alatti gyerekek körében már a harmadik fogyasztott alkoholt a különböző európai országokban.
Még aggasztóbb az a tény, hogy az Európában élő 15-16 évesek körében a fiatalok 34%-a az előző hónapban olyan mértékben fogyasztott alkoholt, hogy az valóban megterhelő volt számukra. Ez a mértéktelen ivásforma vált a legelterjedtebb alkoholfogyasztási szokássá a fiatalok között, és ami igazán aggasztó, hogy nem csupán egy kínos másnapossággal jár. Az alkohol nemcsak átmenetileg befolyásolja az agy funkcióit, hanem hosszú távon is súlyosan hat az idegrendszerre és az immunrendszerre. Gyulladásos folyamatokat indít el, amelyek károsan befolyásolják a fejlődő agyat, így a következmények messze túlmutatnak a pillanatnyi élvezeten.
Az agy a fejlődése során - 25-30 éves korig - a legsebezhetőbb a kábítószerek hatásaival szemben. Ebben az időszakban az alkohol különösen káros, mivel két kulcsfontosságú idegfejlődési jelenséget zavarhat meg : a mielinizációt, azt a folyamatot, amelynek során a neuronok mielinnel vonják be axonjaikat a jelátvitel javítása érdekében, és a szinaptikus metszést, amely eltávolítja a szükségtelen neuronális kapcsolatokat az agyműködés optimalizálása érdekében - magyarázzák spanyol idegtudományi kutatók a The Conversation folyóiratban.
Idegrendszeri képalkotó vizsgálatok révén kiderült, hogy a fiatalok körében a túlzott alkoholfogyasztás jelentős hatással van az agy szerkezeti és funkcionális felépítésére. A legszembetűnőbb változások közé tartozik a fehérállomány integritásának csökkenése, amely alapvető jelentőséggel bír az információk hatékony továbbításában. Emellett a szürkeállományban is észleltek eltéréseket, amelyek a jutalomfeldolgozás, a kritikus ingerek figyelése és a munkamemória szempontjából lényeges területeken mutatkoznak meg, akár növekedés, akár csökkenés formájában.
Ami az agy különböző területeinek interakcióját illeti, a mértéktelen ivás számos hálózatkonfigurációs rendellenességgel jár együtt. Ez azért probléma, mert ezek irányítják a figyelmet arra, hogy miként kell szabályozni a viselkedést a rövid és hosszú távú célok elérése érdekében. A vizsgálatok kimutattak még túlzott aktiválódást azokban az agyi struktúrákban, amelyek részt vesznek az impulzusszabályozásban, a döntéshozatalban és az alkohollal kapcsolatos ingerek feldolgozásában.
A kutatók kiemelik, hogy milyen szoros kapcsolat áll fenn az alkoholfogyasztás megkezdésének időpontja és a későbbi egészségügyi problémák, például a kábítószerrel való visszaélés, a korai demencia vagy a szívbetegségek között. Az adatok világosan mutatják: minél fiatalabb korban kezd valaki alkoholt fogyasztani, annál nagyobb eséllyel alakulhatnak ki ezek a problémák. Ráadásul az a nézet, miszerint létezik "egészséges" alkoholfogyasztás, vagy hogy a fiatalok esetében a mértékletes részegség ártalmatlan, téves. A tinédzserek esetében különösen fontos figyelembe venni ezeket a kockázatokat.
