Megdöbbentő mértékben közelít a klímakatasztrófa, és úgy tűnik, hogy hamarabb érhet bennünket a globális felmelegedés következményei, mint ahogy eddig gondoltuk. A Földön élők számára ez nem csupán figyelmeztetés, hanem sürgető felhívás a cselekvésre.
A jövő kérdése helyett a jelen gazdasági folyamatai kerülnek a középpontba - ezt a témát járja körbe a szeptember 4-i Sustainable World konferencia. E rendezvény keretein belül a fenntartható üzleti szféra hazai képviselői gyűlnek össze, hogy megosszák tapasztalataikat és ötleteiket.
Egy friss osztrák kutatás rávilágít, hogy a globális felszíni levegő hőmérséklete váratlanul gyors ütemben emelkedik. Ez aggasztó következményekkel járhat, hiszen a legfrissebb megfigyelések szerint a világ akár már 2028-ra is átlépheti a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 °C-os melegedési határt. A New Scientist által közzétett kutatási eredmények figyelemfelkeltőek és sürgetik a globális éghajlatváltozás elleni intézkedéseket.
A Grazi Egyetem kutatói, Gottfried Kirchengast és Moritz Pichler a 1850-2024 közötti időszakra készítettek egy új hőmérsékleti adatsort, amely a meglévő globális átlaghőmérsékleti adatok újraszámításán alapul.
Az új módszertan szerint a globális felmelegedés mértéke 6 százalékkal meghaladja a korábban előrejelzetteket.
A kutatók szerint az eddig használt GMST (globális átlagos felszíni hőmérséklet), amely a tengeri és légi hőmérsékletek kombinációja, nem tükrözi elég pontosan a tényleges légköri melegedést. Ehelyett az általuk javasolt GSAT (globális felszíni levegőhőmérséklet) adhat pontosabb képet, amely csökkenti az eredmények bizonytalanságát és lehetővé teszi a valós idejű nyomon követést.
Az új modell szerint a jelenlegi globális felmelegedés mértéke 1,39 °C az iparosodás előtti szinthez képest, és ez az érték gyorsabban növekszik, mint amit az IPCC által használt módszerek mutatnak.
A klímacélok megvalósításának nyomon követéséhez elengedhetetlen lenne egy egységes mutatószám bevezetése, ám a tudományos közösség e téren még mindig megosztott. Kirchengasték véleménye szerint a GSAT mutató gyorsabb és hatékonyabb alternatívát nyújtana a Párizsi Megállapodás céljainak értékelésére. Ezzel szemben más szakértők, mint például Duo Chan a Southamptoni Egyetemről, figyelmeztetnek arra, hogy a GMST már mélyen beépült a klímapolitikai diskurzusba és a döntéshozatali folyamatokba.
Chan véleménye szerint a globális átlaghőmérséklet (GMST) szorosabb kapcsolatban áll más klímaváltozási jelenségekkel, mint például a tengerszint-emelkedés és a korallok fehéredése.
Andrew Jarvis, a Lancasteri Egyetem professzora hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen lenne, hogy a tudományos közösség egységes álláspontra jusson a klímaértékelési módszerek terén. Az egyre gyarapodó és sokszor ellentmondásos becslések ugyanis már a klímapolitikai döntések hatékonyságát is veszélyeztethetik. Bár az új GSAT-alapú megközelítés ígéretesebbnek tűnik, csak akkor válhat nemzetközi szabvánnyá, ha széleskörű tudományos és intézményi egyetértés övezi. Ennek a konszenzusnak a kialakítása azonban még mindig várat magára.
