Szijjártó a koppenhágai csúcsértekezleten kijelentette, hogy az Európai Unión belül egy súlyos háborús pszichózis terjedt el.

A brüsszeli és nyugat-európai politikai elit által képviselt irányvonal a hosszú távú háborús támogatásra összpontosít, és ezt a trendet tükrözi a legújabb, hétéves költségvetési javaslat is, amelyet "Ukrajna-költségvetés"-ként emlegetnek. Az előterjesztés alapján az elkövetkező években az európai adófizetők pénzét Ukrajna támogatására fordítanák, ami szerinte aggasztó mértékű forráskiadást jelentene.

Szijjártó szerint újra elzárják a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, és ha nincs tárgyalás és kommunikáció, a háborúnak sem lesz vége.

A jelenlegi európai politikai irányvonal, amely megszünteti a kommunikációs kapcsolatokat Oroszországgal, nyilvánvalóan egy elhúzódó konfliktushoz vezet. Ebben a hosszú távú háborúban pedig az európai polgárok pénzét égetjük el azzal, hogy fegyvereket szerzünk be, például az Egyesült Államokból, és ezeket a fegyvereket Ukrajnának juttatjuk el.

-- fogalmazott.

Rávilágított az európai gazdaság aktuális kihívásaira: véleménye szerint az európai versenyképesség drámai mértékben csökkent, és a helyzet odáig jutott, hogy az európai vállalatok az energiáért három-négyszer annyit kénytelenek fizetni, mint kínai vagy amerikai konkurenseik. Emellett hangsúlyozta, hogy ahelyett, hogy az európai pénzügyi forrásokat a kontinens gazdasági fejlődésére fordítanák, azokat Ukrajnába irányítják. Magyarország ezzel nem ért egyet: "A magyar emberek pénzét nem lehet Ukrajnába küldeni, és a magyar kormány nem fogja megengedni, hogy a magyar állampolgárok még magasabb árakat fizessenek az ukrajnai konfliktus következményeként."

A koppenhágai csúcs kapcsán azt mondta: nagyon durva háborús pszichózis uralkodik ma az európai politikai vezetők körében, ugyanakkor, tette hozzá, "az is érzékelhető, hogy a folyosókon egyre többen súgják oda nekünk, hogy velünk értenek egyet, egyre többen biztatnak minket arra, hogy vállaljuk fel, még hangsúlyosabban képviseljük a békepárti álláspontot"

Szijjártó kiemelte Magyarország politikai stabilitását, amely már "másfél évtizede" jellemzi az országot. E stabilitás lehetővé teszi a kormány számára, hogy a nemzeti érdekeket szem előtt tartva, szuverén módon alakítsa politikáját. A tárcavezető elmondta, hogy az országos aláírásgyűjtés előkészítése jelenleg is zajlik; véleménye szerint, ha jelentős külső nyomás nehezedik, elengedhetetlen, hogy a magyar emberek véleménye megerősítést nyerjen, így Brüsszelben hatékonyan képviselhetik az ország érdekeit.

Az egyhangú uniós döntéshozatali eljárás megváltoztatására irányuló törekvéseket az európai demokrácia kettős mércéjének nevezte: "miközben a magyarokat állandóan a demokrácia állapotának vélt helyzete miatt támadják, 'a nagy európai demokraták' éppen az egyik legrégebbi európai szabályt próbálják áthágni."

A csehországi választásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy Andrej Babiš győzelme nyomán "egy újabb hazafias miniszterelnök lép a színre", és úgy véli, hogy ezzel egy új politikai korszak veszi kezdetét Brüsszelben. Szerinte ez a változás különösen jelentős, mivel három közép-európai patrióta miniszterelnök - Andrej Babiš, Robert Fico és Orbán Viktor - állhat a kormány élére.

A közös európai hitelfelvételről Szijjártó úgy vélekedett, hogy Brüsszel ezzel a központosítás újabb eszközét kívánja megvalósítani; Magyarország szerinte e kérdésben a szuverenitást és a nemzeti érdekeket szem előtt tartó álláspontot képviseli, és az uniót inkább az integráció, semmint a föderalista szuperállam irányába képzeli. Hozzátette: egyes brüsszeli bürokraták és nyugat-európai politikusok a közös adósságot a központosítás eszközeként tekintik, és például a fegyvervásárlást erre jó alkalomnak tartják.

Összegzésként Szijjártó szerint a központosítási tervek és a háborús stratégia részei annak, hogy Brüsszel és a nyugat-európai politikai vezetők szerinte kockáztatják "az európai emberek pénzét, biztonságát és Európa békéjét."