Takács Péter: A hét kezdetén várhatóan megérkezik a kórházakhoz a pluszforrás.

A Pénzügyminisztérium jóváhagyta 150 milliárd forint többletforrás kifizetését a kórházi adósságok kezelésére, ami azt jelenti, hogy az állami betegellátó intézmények havonta 12,5 milliárd forint plusz támogatásban részesülnek, akár már a jövő hét elejétől. Ezt Takács Péter, az egészségügyért felelős államtitkár jelentette be a Magyar Kórházszövetség 37. kongresszusán Mátraházán, ahol az országos egészségügyi helyzetet és a jövőbeli fejlesztési terveket ismertette.

Takács Péter, az egészségügyért felelős államtitkár a kórházszövetség kongresszusán hangsúlyozta, hogy "a digitalizáció valósággal szárnyal az egészségügy területén, és Magyarország valóban élen jár ebben a folyamatban". Az EESZT, amely 2017-ben indult el, az egész egészségügyi infrastruktúrára kiterjed, és azóta is folyamatosan bővül a funkciókkal, mint például a Covid-igazolvány, az eRecept, és legújabban az eBeutaló. Takács Péter megjegyezte, hogy néha szükség van egy "szinkrontolmácsra" a szakemberek és az informatikai szakértők között, hogy a kommunikáció gördülékenyebb legyen. A járóbeteg-irányítási rendszer kapcsán elmondta, hogy valójában egy online időpontfoglaló rendszerről van szó, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy a hazai szakrendeléseket összekapcsolja. "Tudom, hogy az új technológiák bevezetése sokszor félelmetes lehet, de az informatikai szakemberek és az irányító OKFŐ támogatásával minden akadályt le tudunk küzdeni" - tette hozzá, kiemelve, hogy az utógondozás kulcsfontosságú elem, amelyre a projekt bevezetése során átadott kézikönyv is hangsúlyt helyez.

Az államtitkár úgy véli, hogy a miniHis egyre jobban kiszolgálja a háziorvosokat és az ügyeleti rendet. A 2024-es év nagy fejlesztésének nevezte, hogy az orvosi igazolások terén az EESZT-t összekapcsolták a KRÉTA-rendszerrel. "Közel 3 millió szülő életét könnyítettük meg azzal, hogy így elkerülhetők a felesleges találkozások az orvossalˮ- értékelte.

Az EgészségAblak applikáció új fejlesztései révén megszűntek a területi korlátok az időpontfoglalás során, így a betegek immár országszerte válogathatnak a szabad időpontok között. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy már nem szükséges protekció vagy speciális applikáció ahhoz, hogy valaki hozzáférjen az orvosi ellátáshoz. Szerinte a túlfoglalás kizárt, mivel a szakrendelők pontosan nyomon követik, hány időpontot tudnak biztosítani. Az államtitkár saját tapasztalata alapján is tesztelte az átfoglalási folyamatot, és jelenleg azon dolgoznak, hogy ezt még felhasználóbarátabbá tegyék. Továbbá kiemelte, hogy előrelépés lenne, ha a szakrendeléseken az asszisztensek is képesek lennének a kezelések végén kontroll időpontokat foglalni a páciensek számára. Rámutatott arra is, hogy a telefonos és személyes időpontfoglalási lehetőségek továbbra is elérhetőek maradnak.

A mesterséges intelligencia jelenleg is jelentős támogatást nyújt az egészségügyi ellátás terén, különösen a mammográfiai leletek értékelésében és a vastagbél-patológiák vizsgálatában, ahol kísérleti jelleggel alkalmazzák. A jövőben várhatóan még hangsúlyosabb szerepet játszik majd a diagnosztikai döntéstámogatásban, lehetővé téve a pontosabb és gyorsabb orvosi döntések meghozatalát.

Az államtitkár kifejtette, hogy a strukturált adatok elengedhetetlenek a jövő egészségügyi rendszerében, hiszen a szakorvosok már most is 60 százalékban így igénylik az információkat. Célunk, hogy teljes mértékben átálljunk erre a megoldásra, ezzel véget vetve a pdf-alapú dokumentáció korszakának az egészségügyben. A laboratóriumoknak egységes mértékegységeket és intervallumokat kellene alkalmazniuk, ami jelentősen csökkenthetné a felesleges vizsgálatok elvégzésének szükségességét. Ezen új megközelítések hozzájárulhatnak az anonimizált adatvagyon növeléséhez, amely alapot teremthet orvosi kutatásokhoz. Szavai szerint ez a közös európai szemlélethez illeszkedik, különösen az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) kontextusában, és hozzájárulhat a ritka betegségek innovatív terápiáinak fejlesztéséhez. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar uniós elnökség jelentős hatással volt a gyógyszeripari szabályozásra, hiszen az európai gyógyszercsomag 70 százalékát ezek a tárgyalások formálták meg.

Az államtitkár bejelentette a kórházi finanszírozás terén bekövetkezett lényeges változásokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium új irányelveket dolgozott ki, amelyek célja a betegellátás hatékonyságának növelése és a források jobb elosztása.

"Ennek első folyósítása már a következő hét elején megtörténhet" - jelentette be. Az ágazati infláció egész Európában magasabb volt a lakosságinál, ennek kezelése azonnali beavatkozást igényelt - húzta alá. Közölte: a gazdasági tárca előrejelzésének megfelelően minden ellátási szinten inflációkövető 5 százalékos alapdíjemelést eszközölnek.

Takács Péter rámutatott, hogy a kórházak adósságtérítése a 2024-es évre tervezett időpont helyett februárra tolódott, és ezt a hónapot követően teljesítették. "Ahogyan korábban ígértem, a négy évközi konszolidáción kívül a kisebb mértékű évközi intézkedések is folytatódnak, amíg a valós alapú finanszírozás megvalósul" - tette hozzá. A finanszírozás alapját a kiadások pontos adatgyűjtése képezi. A Heves vármegyei kórházakban zajló pilot projekt keretében validálják az osztályos kontrolling adatokat, és az esetszintű információk alapján tervezik a tartós értékkövetés kiterjesztését az ország összes egészségügyi intézményére, háromévenkénti felülvizsgálattal. A szakági vezető kiemelte, hogy szeretné elérni, hogy az eszközpótlás és az amortizáció is szerepet kapjon a finanszírozási rendszerben.

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy intézményük is gyűjti a valós finanszírozási adatokra vonatkozó információkat, amelyek várakozásaik szerint 2026 második negyedévére válhatnak hasznossá. "Első lépésben kétévente, majd ezt követően 3-4 évente fogjuk megismételni az adatok felülvizsgálatát, hogy figyelemmel kísérhessük az inflációs hatásokat és a technológiai fejlődéseket" – tette hozzá.

Takács Péter véleménye szerint a kórházi adósságok hatékony kezelésének kulcsa az, hogy intézményenként meghatározzanak egy elfogadható adósságszintet. Ezen keretek betartatása az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) feladata lesz. Részletezte, hogy...

Kifejtette, hogy Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője, ígérete szerint a konszolidációhoz szükséges összeget 2026 elején rendelkezésre bocsátják.

Az államtitkár nem vetette el a teljesítményalapú bérezés kérdését, annál is inkább, mivel több magánklinika is ezzel ösztönzi kollégáit. Takács Péter szerint az életkor szerinti béremelés nem motiválja megfelelően az orvosokat. Mint rámutatott, a megfelelő forgalom, a panaszok kezelése éppúgy hozzátartozik a betegellátás minőségi mutatóihoz. "A teljesítménycélokat osztályokra, sőt, akár orvosokra lebontva is meg lehet határozni az osztályvezető főorvos elvárásai szerint" - említette, magyarázatként hozzátette, hogy ezt az intézmény részlegének munkavállalóit, körülményeit legjobban ismerő személyre bíznák.

Az államtitkár beszédében az uniós források kérdésére is kitért, amelyek jelentős részét kórházak felújítására szánták volna. Takács Péter kiemelte, hogy körülbelül 900 milliárd forint "beragadt" az RRF keretein belül, amely csak a számlák benyújtása után lenne elérhető. Ennek ellenére az elmúlt évek során közel száz állami intézmény újult meg.

A közlemény alapján a fejlesztések folyamata folyamatosan zajlik: az idei év során 13 új CT és 7 MR berendezést terveznek üzembe helyezni, céljuk pedig a 6-12 hét közötti várakozási idők csökkentése. Ez a helyzet jelenleg az európai középmezőnybe sorolja őket, de a dobogós helyezés elérése érdekében fáradoznak. Az átmeneti időszakban mobileszközökkel garantálják a képalkotó diagnosztika folyamatosságát. "A technológiai állapot és a képminőség tekintetében megfelelő berendezéseket nem cseréljük le, hanem újakat helyezünk melléjük. A radiológiai távleletezéshez a kormány 7,5 milliárd forintos támogatást biztosít, figyelembe véve a megnövekedett munkaterhelést és a kibővített rendelési időket" - hangsúlyozta.

Takács Péter kijelentette,

Az ortopédorvosok mindössze 2%-a dolgozik magánklinikán, míg a maradék 98% az állami szektorban is végez műtéteket - emelte ki, megjegyezve, hogy a betegségcsoportokhoz kapcsolódó HBCS-finanszírozás optimalizálásával a kórházak számára nem kellene veszteséget jelenteniük egy protézisbeültetés. Ez a lépés jelentősen felgyorsíthatja a protetikával foglalkozó tevékenységeket a kórházakban. Kiemelte, hogy Magyarország már most is a legjobbak között szerepel a szürkehályog-műtétek számát tekintve az OECD-országok között. "A célunk az, hogy megelőzzük a vezető litvánokat ezen a területen" - tette hozzá.

Az álláspontja szerint a kórházi és szakellátórendszerek tehermentesítése akkor válik lehetővé, ha az alapellátás hatékonyan működik együtt a többi szakterülettel. Ennek érdekében a közeljövőben a háziorvosok számára új jogosultságokat kívánnak bevezetni, amelyek összhangban állnak szakvizsgájuk szintjével. Ilyen például a PSA-vizsgálat beutalásának, a "bajmegállapító" ultrahang alkalmazásának és a szakorvosi javaslat alapján történő gyógyszerfelírás bővítése. Ez különösen fontos lépés, hiszen körülbelül 1,5 millió diabéteszes ember életminőségét jelentősen javíthatja. A népegészségügyi szűrések terén pedig szeretnék, ha a hónapban meghívott betegek állapotát folyamatosan nyomon követnék, és az érintettek nem csupán postai értesítést, hanem elektronikus formában, applikáción keresztül is tájékoztatást kapnának az ingyenes vizsgálati lehetőségekről.

Az államtitkár a szakdolgozói kompetenciák fejlesztéséről is beszélt, amely jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll. Az egyetemi végzettséggel rendelkező szakemberek számára új lehetőségek nyílnak meg: jogosultságot kapnak a sürgősségi ellátás keretein belül az alapellátásban és a képalkotó diagnosztika területén leletezésre és terápiás intézkedések kezdeményezésére. Emellett hozzáférést nyernek az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT), ahol rögzíthetik a szükséges adatokat. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Európa-szerte jelentős szakdolgozóhiány tapasztalható, így a Nyugaton végrehajtott bérkorrekció mellett a kompetenciák bővítése is célja, hogy a szakmai kihívásokkal teli pálya vonzóbbá váljon számukra.