Valóban felfedezték a magyarok a devizás befektetések világát? Nézzük meg a számadatokat!

Május 8-án megrendezésre kerül a Portfolio Investment Day 2025, ahol a pénzügyi világ elismert szakértői osztják meg legfrissebb befektetési stratégiáikat. Legyen szó részvényekről, állampapírokról, nyersanyagokról, kriptovalutákról, ingatlanpiacról vagy műtárgyakról, itt mindenki megtalálhatja a számára legérdekesebb lehetőségeket. Ne habozz, most van itt az ideje a jelentkezésnek!

Az utóbbi időszakban többször is foglalkoztunk azzal a jelenséggel, hogy a magyar háztartások jelentős devizaalapú megtakarításokat halmoztak fel, különösen az orosz-ukrán háború és az energiaválság kirobbanásának évében, 2022-ben. Ez a tendencia 2023-ban és az azt megelőző évben is tovább erősödött, méghozzá eddig soha nem látott mértékben. Két hónappal ezelőtti cikkünkben részletesen elemeztük, hogyan alakult a magyar háztartások deviza megtakarításainak volumene az elmúlt évek során. Az MNB Pénzügyi számlák statisztikái alapján azonban csak a külföldi befektetési alapok állományairól állt rendelkezésre információ, míg a belföldön kezelt devizaalapok adatai rejtve maradtak. Most azonban alaposan utánajártunk, mit árulnak el az alapkezelők legfrissebb adatai.

Az utóbbi években valóban jelentős növekedésnek indult a devizás befektetési alapokban kezelt vagyon. Ha az elmúlt négy év adatait vizsgáljuk, különösen 2021 áprilisára érdemes figyelni, amikor is drámai mértékben nőtt a devizás eszközökbe történő befektetés. Míg 2021 tavaszán a devizás sorozatok összértéke körülbelül 1111 milliárd forint volt, addig idén április közepére ez a szám már majdnem elérte a 3400 milliárdot. Ez a fejlődés látványos, hiszen körülbelül 206%-os növekedést mutat, amely jól tükrözi a befektetők fokozódó érdeklődését a devizás lehetőségek iránt.

Bár a vagyon alapján levont következtetések a megugró népszerűségről megtévesztőek lehetnek, fontos figyelembe venni, hogy ebben az időszakban a befektetési alapok piaca is jelentős növekedésen ment keresztül. Hiába emelkedett meg a devizás sorozatok vagyona több mint háromszorosára, az összkép ennél sokkal árnyaltabb.

A valóság az, hogy a kezelt állományon belüli arányuk csupán elenyésző mértékben, mindössze egy százalékponttal emelkedett az utolsó öt év során, 20,7%-ról 21,8%-ra.

Sőt, ha a fenti számokat korrigáljuk a forint árfolyammal, azaz megnézzük, hogy a vizsgált 4 évben a devizaállomány növekedése menyiben köszönhető a forint gyengülésének (az egyszerűség kedvéért tisztán eurós devizaállományt feltételezve), akkor azt kapjuk, hogy az állomány ebben az időszakban nem nőtt, hanem csökkent volna (20,7%-ról 19,3%-ra).

Ettől még a külföldi alapok népszerűsége megnőtt, ahogy az első ábra mutatja, vagyis a devizás alapok iránti kereslet növekedéséből nem vették ki érdemben a részüket a magyar alapkezelők.

A különböző kategóriák szintjén figyelemre méltó elmozdulások tapasztalhatók a vagyonarányokban. A devizás sorozatban kezelt eszközök közül a kötvényalapok emelkedtek ki a legnagyobb mértékben, hiszen négy év alatt a kezelt vagyon 212 milliárd forintról elképesztő módon 1453 milliárd forintra nőtt. Ezen kívül figyelemre méltó növekedést mutatnak az abszolút hozamú, részvény- és tőkevédett alapok is, amelyek szintén jelentős fejlődésen mentek keresztül.

Az igazán beszédes vagyonábra az alábbi, itt ugyanis látszik, hogy

az abszolút hozamú-, a részvény-, az árupiaci- és a származtatott alapoknál is nőtt a devizás sorozatok kezelt vagyonon belüli aránya (a kötvényeknél csak minimálisan emelkedett).

Mivel a vagyoni változásokra nemcsak a kereslet, hanem az árfolyamok ingadozása is hatással van, ezért elemeztük a napi befektetési jegyek forgalmát – amely nagyjából tükrözi a nettó keresletet – annak érdekében, hogy feltérképezzük, miként alakult az utóbbi években a devizás alapok tőkebeáramlása.

Az egyes évek forintosított forgalmi adatainak összegzése alapján nyilvánvaló, hogy…

Az abszolút hozamú alapok, a kötvényalapok, a vegyes alapok és a részvényalapok terén is világosan megfigyelhető a devizás sorozatok iránti kereslet növekedése. A trend egyértelműen felfelé ível, ami a befektetők bizalmát tükrözi a nemzetközi piacok iránt.

A kötvényalapok terén a 2023-as év igazán figyelemre méltó volt, hiszen a nettó pénzbeáramlás meghaladta a 800 milliárd forintot.

Bár az egyes években a forintos befektetések játsszák a főszerepet a keresleti adatokban, 2023-tól kezdve egyértelműen megnövekedett az érdeklődés a devizás sorozatok iránt is. Sőt,

Idén eddig a devizás alapok népszerűsége felülmúlja a forintos sorozatok iránti érdeklődést.

Összességében megállapítható, hogy 2021 óta, bár kisebb-nagyobb lendületvesztések kísérik, a devizás sorozatok folyamatosan egyre nagyobb szerepet játszanak a lakossági befektetési alapok által kezelt vagyonban és a tranzakciós adatokban is.

A keresleti adatokat a legnagyobb devizás sorozatok hozamai is magyarázzák, ugyanis sok esetben ezek bő 7% felett vannak (forintosítva) az elmúlt egy évet nézve.

A legjelentősebb devizás sorozatok esetében azonban az idei eddigi hozamok sajnos nem igazán meggyőzőek; általában inkább negatív teljesítményt tapasztalhatunk.

Számos indok húzódhat meg az alatt, hogy egyes befektetők miért vonzódnak a devizás sorozatokhoz:

Annak azonban, aki devizás sorozatú befektetési alapot venne, érdemes észben tartania, hogy ez esetben is kétféle típussal találkozhat:

Az előző gondolatmenetnek akkor lehet kiemelt jelentősége, ha a befektető azzal a nézettel bír, hogy a forint a jövőben tovább gyengül. Ilyen esetben a fedezet nélküli devizás sorozat akár magasabb hozamokat is produkálhat, mint a forintos verziója. Természetesen, érdemes megjegyezni, hogy a másik véglet is előfordulhat: ha a forint erősödik, az kedvezőtlenül befolyásolhatja a devizás sorozat teljesítményét.

Az utóbbi helyzet különösen előnyös lehet azok számára, akik devizában szeretnének megtakarítani, de nem feltétlenül a forintgyengülés ellen kívánnak védekezni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a fedezési stratégiáknak mindig vannak költségeik, amelyek meghatározzák a hozamok közötti eltérést egy teljes mértékben fedezett devizás és forintos befektetési sorozat között. Jelenlegi adatok szerint a fedezés éves költsége euróban körülbelül 3-4% körüli, míg dollár esetében ez a költség nagyjából a felére csökkent.

A nyilvánosan hozzáférhető információk alapján nem lehetséges pontosan meghatározni, hogyan alakult az egyes alapok devizás összetétele az elmúlt évek során. Azonban egyértelműen megfigyelhető, hogy a hazai alapokban lévő külföldi eszközök aránya folyamatosan növekszik. Ez a tendencia összhangban áll a devizás alapok iránti fokozódó kereslettel. Ezen kívül az alapkezelők is aktívan törekednek arra, hogy bővítsék a befektetési lehetőségek palettáját, a cél pedig a lehető legmagasabb hozam elérése.

Tavaly év végén a legtöbb külföldi eszközt részvényben, majd államkötvényekben és diszkont kincstárjegyekben tartották a hazai alapok:

Az elemzések alapján világosan látszik, hogy a kötvényalapok esetében továbbra is a hazai piacra összpontosító alapok bírnak túlsúlyos szereppel. Ugyanakkor az utóbbi időszakban tapasztalható, hogy az euró-, dollár- és egyéb nemzetközi piacokra irányuló alapok vagyona enyhén emelkedett. Ezzel szemben a részvényalapok terén a nemzetközi piacra fektető alapok dominálnak, jelezve a diverzifikáció irányába mutató trendet.

A címlap képének illusztrációs szerepe van. A kép forrása: Getty Images.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ