Valóban elérkeztünk a rezsicsökkentés végének hírletéhez orosz gáz nélkül?

Hogyan lehetne pótolni az orosz nyersanyagot, és milyen hatása lenne a leválásnak a rezsivédelemre?

Az Európai Bizottság a héten elfogadott egy tervet, amely alapján a tagállamoknak 2027 végéig teljesen le kellene válniuk az Oroszországból származó energiahordozókról, vagyis a gázról, a kőolajról és nukleáris fűtőelemekről. (Utóbbi esetében ez puhább szabály lenne, de olyan szabályokat hoznának, amivel ez megnehezülne, illetve túl drágává válna.) Magyarország területére a hosszú távú gázszállítási szerződések alapján 2027 végéig még lehetne gázt behozni az unióba. A tervezet bemutatásakor az energiaügyi biztos a kőolajszállítások 2027 végi betiltásáról is beszélt, miközben eddig felmentést kaptunk az EU-tól az oroszországi vezetékes gáz- és olajimportra, mivel az energiaellátásunk jelentős részben erre alapul. A Mol szerint még nincsenek meg a feltételei, hogy Magyarország és Szlovákia teljesen lemondjon az orosz kőolajról. A társaság úgy látja, hogy ezek hiányában a bejelentett uniós tervek megvalósítása áremelkedéshez, termékhiányhoz és gazdasági nehézségekhez vezetne.

Orbán Viktor véleménye szerint az Európai Bizottság által javasolt intézkedések komoly veszélyt jelenthetnek az állami rezsivédelmi intézkedésekre. Figyelmeztetett, hogy ha a gáz ára emelkedik – és ezzel párhuzamosan a gázellátás megszakítása is bekövetkezik –, akkor Magyarországnak évente 800 milliárd forinttal többet kellene költenie a külföldről beszerzett energiára. Ez az összeg megegyezik azzal, amit jelenleg a családok támogatására fordítanak, hogy az energiaárak a jelenlegi szinten maradhassanak. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy amennyiben a brüsszeli elképzelések megvalósulnak, a családok energiafogyasztásának költségei megduplázódhatnak a jelenlegihez képest.

Tényleg ekkora lesz a baj, ha nem jöhet több gáz Oroszországból? Holoda Attila energetikai szakértő szerint korántsem, mivel a magyar földgázszállító rendszer része az európai földgáz- infrastruktúrának, így gyakorlatilag bárhonnan tudunk földgázt vásárolni, ráadásul az oroszországi földgáz semmivel sem olcsóbb ezeknél.

Magyarországon a földgáz-kereskedelem rendkívül dinamikus és jelentős szerepet játszik a regionális energiapiacon. A beérkező gázmennyiséget számos kereskedő továbbítja Szlovákiába, Ukrajnába és más országokba, hiszen ez a tevékenység teljes mértékben liberalizált - nyilatkozta egy szakértő. Tavaly az ország körülbelül 8,2 milliárd köbméter földgázt használt fel, miközben a területén 16-17 milliárd köbméter földgáz áramlott át, ami azt jelenti, hogy a tranzitmennyiség körülbelül a duplája volt a hazai fogyasztásnak.

Ha alaposan megvizsgáljuk a csatlakozási pontokat, kiderül, hogy a románok nem orosz, hanem jelentős mennyiségben romániai forrásból származó gázt értékesítenek. A horvát csatornákon keresztül érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) pedig számos helyről, köztük az Egyesült Államoktól, Ausztráliától és Katartól származhat. Érdemes megemlíteni, hogy Ausztria január elsejétől már nem kap közvetlen orosz gázt a Testvériség-vezetéken, így az onnan érkező földgáz forrásai között Németország és Franciaország is szerepelhet.

Nagyon sokszor elhangzik az is, hogy Közép-Ázsiából, azaz Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán irányából is érkezhet gáz. Látszik is, hogy ezek az országok most kicsit felébredtek, és igyekeznek kihasználni a lehetőséget, hogy az oroszok nem vagy nem akkora mennyiségben tudnak forgalmazni.

A lényeg, hogy mivel a magyar földgázszállító rendszer része az európai földgáz-infrastruktúrának, bárhonnan tudunk földgázt venni.

Holoda Attila szerint Magyarország és Szlovákia helyzete stabil, és egyik ország sem áll fenn az a veszély, hogy orosz gáz nélkül ne tudná biztosítani energiaellátását.

A szakértő véleménye szerint az Európai Bizottság és az energiabiztos javaslata, miszerint 2027-ig ki kellene zárni az orosz energiát, még nem jelenti azt, hogy ez valóban meg is valósul. A következő években rengeteg esemény bekövetkezhet, akár a háború is véglegesen lezárulhat. Azonban ez sem garantálná, hogy az EU azonnal újra megnyitná a csapokat és tárolókat az orosz nyersanyagok előtt, hiszen Oroszország eddig is hajlamos volt kihasználni az energiához kapcsolódó politikai eszközeit, amelyeket a birtokában tartott.

Holoda Attila véleménye alapján a fizikai és politikai tényezők mellett a pénzügyi aspektusok is jelentős szerepet töltenek be abban, hogy Oroszország gázellátása iránt ilyen erős elköteleződés mutatkozik.

- Nem látjuk, a hosszú távú gázszerződés hogy néz ki, abban milyen különböző közvetítő cégek szerepelnek az MVM és a Gazprom között, de ezek nem túl sok hozzáadott értékkel komoly bevételhez jutnak a forgalom után. Tavaly 7,5 milliárd köbméter földgáz érkezett Oroszországból. Ekkora mennyiség esetében köbméterenként húsz cent is elég nagy összeg. Szerintem valójában ezeket a gazdasági érdekeket védik az orosz földgáz melletti ellátásbiztonsági, politikai érvek. Nemcsak nálunk egyébként, Szlovákiában ez ugyanígy érvényes.

A kőolaj helyzetét tekintve senki sem örülne annak, ha a jelenlegi két beszállítási útvonal közül az egyik megszűnne - hangsúlyozta a szakértő. Ilyen esetben sokkal sebezhetőbbé válunk, és bármilyen zavar vagy műszaki hiba jelentősebb kockázatot hordozhat az ellátás szempontjából. Nemcsak arra kell figyelnünk, hogy képesek vagyunk-e feldolgozni nem uráli olajat - amihez bizonyos technológiai átalakítások szükségesek -, de az is fontos, hogy mindig előnyösebb a két beszállítási útvonal, mint csupán egy.

Lényeges megemlíteni, hogy a Magyarországra érkező kőolaj jelentős hányada Oroszországból származik. Ennek fő oka, hogy a Mol az egyetlen feldolgozó a térségben, és üzleti szempontból számára kedvezőbb az orosz olaj, mivel jelentősen alacsonyabb áron szerzi be. A Brent kőolaj világpiaci ára az utóbbi időszakban 62-63 dollárra esett vissza, míg az orosz olaj nem hivatalos piaci ára 49-47 dollár között ingadozik, ami hordónként 10-12 dolláros nyereséget jelent. Ezt a lehetőséget senki sem szeretné elveszíteni, sem a Mol, sem a magyar állam, amely a különbség egy részét extraprofitadóként vonja el.

- Amikor 2014-ben aláírta a magyar állam a Paks II. szerződést, akkor az Európai Unióban is sérelmezték, hogy miért csak az orosz fűtőelem jön szóba. Akkor erre az volt a magyarázat, hogy a technológiához illeszkedő kazettás típusú fűtőelemet csak Oroszországban gyártanak.

Azóta a Westinghouse amerikai vállalat és a francia Areva is elkezdte kínálni ezeket a technológiákat, és számos helyszínen, például Csehországban is működnek orosz gyártású atomerőművek, amelyek nem orosz származású fűtőanyagot használnak. Nem meglepő, hogy a külügyminiszterünk is tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államok részvételéről a hazai nukleáris villamosenergia-termelésben.

Tagadhatatlan, hogy az oroszok nagyon sokfelé és olcsón értékesítenek dúsított uránt, mivel kevésbé érdeklik őket a környezetvédelmi és egyéb előírások, de urán máshol is található. A franciák is ellátják a több tucat saját erőművüket, tehát ennek a pótlása is viszonylag egyszerűen megoldható számunkra.

Holoda Attila szerint nem reális, hogyha nem Oroszországtól fogjuk venni a földgázt, akkor az annyival többe fog kerülni, hogy a teljes rezsivédelem veszélybe kerüljön miatta.

A rezsicsökkentett ár egyértelműen politikai döntés nyomán alakult ki, hiszen az állam más területeken is aktívan beavatkozik az árak alakulásába. A rezsivédelmi alap forrása az extraprofit-adókból származó plusz bevételek, amelyek célja a lakosság terheinek csökkentése. Fontos megjegyezni, hogy az orosz gáz ára nem olcsó, ahogy sokan gondolják. Az orosz szállítók a nemzetközi piaci árakat követik, így ugyanolyan áron értékesítik számunkra, mint más vásárlóknak. Csak a szovjet időszakban kaptuk olcsóbban. Tehát lényegében mindegy, honnan származik a gáz, a lakosság számára a fizetendő összeg a politikai döntések függvénye. Holoda Attila szerint a rezsivédelmi rendszer fenntartásának költségei függetlenek attól, hogy orosz gázt használunk-e, vagy más forrásból származik.