Feltárult egy rejtett stratégia: az EU új módszerekkel próbálja megkerülni saját klímapolitikai előírásait.
Az Európai Bizottság legújabb javaslata szerint az uniós nehézipari vállalatok mentesülhetnek az exportált termékeik karbonkibocsátásának költségeitől, és visszatérítésben részesülhetnek az emissziós kvóták után. Ennek a lépésnek a célja, hogy csökkentse a globális versenyhátrányt, valamint megakadályozza a gyártás elvándorlását olyan országokba, ahol a környezetvédelmi szabályozások lazábbak. A tervezet azonban heves vitákat generált, mivel Brüsszel nehéz feladat előtt áll: egyensúlyt kell találnia a zöld célkitűzések és az ipari érdekek között.
Az Európai Bizottság új javaslata szerint az EU nehézipari szereplői - például az acél-, cement- és alumíniumágazat - mentesülhetnek az exportált termékeik karbonkibocsátásának terhei alól - írja a Financial Times. A tervezet értelmében
az érintett vállalatok visszatérítést kapnának az emissziós kereskedelmi rendszerben (ETS) fizetett kvóták után, mégpedig CBAM-bevételekből finanszírozott ingyenes engedélyek formájában.
A bizottság által javasolt intézkedés célja, hogy csökkentse a globális versenyhátrányt, és megelőzze a "karbonszivárgás" jelenségét, amely azt jelenti, hogy a gyártási folyamatok a szigorúbb uniós szabályozások elől a laza környezetvédelmi előírásokkal rendelkező országokba helyeződnek át. Az Európai Unió karbonvámrendszere (CBAM) fokozatosan kerül bevezetésre, miközben az iparágak az Emissziókereskedelmi Rendszer (ETS) keretében elveszítik a korábban ingyenesen juttatott kvótáikat.
A kvótaárak jelenleg tonnánként körülbelül 70 eurón állnak, ám a jövőben, 2030-ra, akár 125 euróra is felkúszhatnak.
A javaslatot Brüsszel a 2040-re kitűzött, 1990-hez képest 90%-os kibocsátáscsökkentési cél mellé csomagolja, amelyhez több tagállam - köztük Franciaország és Lengyelország - csak akkor hajlandó csatlakozni, ha ipari kedvezmények is társulnak. Egy kompromisszum keretében az EU lehetővé tenné, hogy a cél 3%-át nemzetközi karbonkreditekkel teljesítsék a tagállamok, azaz külső klímaprojektek finanszírozásával enyhítenék saját kibocsátási kötelezettségeiket.
A nehézipari szereplők már 2021 óta folyamatosan nyomást gyakorolnak az exportmentesség érdekében, és most az Európai Bizottság részben enged a követeléseiknek. Eközben azonban próbálja megőrizni a zöld átmenet iránti elköteleződés látszatát.
Több mint 150 vállalat, köztük a neves Iberdrola, az Unilever és a Vattenfall, közös nyilatkozatban fordult Brüsszelhez, arra kérve a döntéshozókat, hogy ne engedjenek a nyomásnak:
Véleményük szerint a merész célok kitűzése hosszú távon hozzájárul az EU versenyképességének és energiafüggetlenségének növeléséhez.
