A bűncselekmények sokasága újabb lehetőségeket teremt az alku világában.

A bűncselekmények száma Magyarországon folyamatos emelkedést mutat. A vádhatóság egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a bűncselekmények következtében elszenvedett vagyoni hátrányokat visszaszerezze. Az ügyészség és a bűncselekmények elkövetői között az alkuk száma is megnőtt. Ezek a megfigyelések az éves jelentésben találhatóak, amelyet a legfőbb ügyész nemrégiben terjesztett elő a Parlament előtt.

Az ügyészség jelentéséből kitűnik, hogy 2023-ban ismét, immár második éve nőtt a regisztrált bűncselekmények száma. Ez a 2022-es 8,9%-os növekedéshez képest 2023-ban 6,2%-os növekedést jelent azoknál a bűncselekménynél, amelyeknél a büntetőeljárás 2023-ban zárult le.

Érdekes megfigyelni a gazdasági bűncselekmények statisztikáinak alakulását, hiszen jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes kategóriák között. Az előző évhez képest, 2022-ben regisztrált 16.747 esettel szemben, 2023-ban már 19.701 csalást jegyeztek fel, ami 18%-os emelkedést jelent. Az ügyészség szerint ezt a növekedést elsősorban az online csalások és adathalász bűncselekmények fokozott előfordulásával lehet összefüggésbe hozni. Nem meglepő, hogy a kiberbűnözés elleni fellépés a hatóságok egyik legfontosabb prioritásává vált. Ezen kívül a pénzmosás eseteinek száma is drámaian megugrott, 42%-kal, ami valószínűleg a nyomozások és a nemzetközi együttműködés hatékonyságának javulásának tudható be.

Egy másik szempontból nézve a regisztrált költségvetési csalások száma jelentős mértékben, közel 30%-kal csökkent 2023-ban. Ugyanakkor a feltárt bűncselekmények bonyolultsága és az elkövetési értékek emelkedése azt jelenti, hogy ez a csökkenés nem feltétlenül hoz magával kisebb munkaterhelést a nyomozószervek számára. Gyakran előfordul, hogy egy-egy adócsalás felderítése speciális módszereket, például lehallgatást vagy titkos megfigyelést, valamint külföldi hatóságok bevonását igényli. A csalási módszerek terén viszont nem tapasztalható jelentős változás; a "bukócégek," a "körhintacsalások," az eltűnő kereskedők, a számlagyárak és a cégtemetők továbbra is előszeretettel használatos eszközök az adóforintok eltüntetésére.

Az ügyészség tevékenységének másik kiemelt célja – a beszámoló alapján – a bűncselekményekből származó vagyontárgyak hatékonyabb eltulajdonítása. Ebben a kontextusban a

A fő cél nem csupán az elkövetők felelősségre vonása, hanem az is, hogy a költségvetés és a sértettek vagyoni érdekei egyaránt védve legyenek.

Ezért amikor csak a jogi keretek lehetőséget adnak rá, az ügyészség kezdeményezést nyújt be a vagyonelkobzás megállapítására.

Abban a pillanatban azonban, amikor több éves eljárás után a bíróság megítéli a vagyonelkobzást, a bűncselekményből származó vagyon sokszor már nincs meg: azt elrejtették vagy átruházták. Egyre rettegettebb fegyvere ezért az ügyészségnek a lefoglalás és a zár alá vétel, amely ingatlanok, hajók, bankszámlák vagy egyéb értékes ingóságok tekintetében korlátozza az akkor még csak gyanúsítottak rendelkezési jogát. Ráadásul ilyen intézkedés már a nyomozás megkezdésekor, akár bírósági döntés nélkül is alkalmazható. A beszámoló szerint ezek az előzetes intézkedések tipikussá váltak az ügyészség gyakorlatában, még ha azok adott esetben rendkívül súlyos terhet jelentenek is az ilyen bűncselekményekkel - akár közvetlenül is - értintett gazdálkodók számára.

A jelenlegi jogszabályok lehetőséget teremtenek arra, hogy a hatóságok és a gyanúsítottak közötti egyeztetések valósuljanak meg. A beszámoló adatai azt mutatják, hogy az ügyészség egyre inkább él ezzel a lehetőséggel.

A gyakorlatban két fő "formáját" különböztethetjük meg ennek a folyamatnak. Az egyik a mértékes indítvány, amely lehetővé teszi, hogy a bíróságok már az előkészítő tárgyaláson meghozzák döntésüket, amennyiben a terhelt beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Ez a megoldás nemcsak a hatóságok számára előnyös, mivel jelentősen lerövidítheti a büntetőeljárást, hanem a vádlottak számára is vonzó lehet, hiszen a kiszámítható és valószínűleg enyhébb büntetés ígérete sokakat ösztönözhet. 2023-ban már több mint 11 ezer ilyen eljárás zajlott, ami az előző évhez képest 9%-os emelkedést jelent.

Szintén egyre gyakoribb a statisztikák szerint a terhelt és az ügyészség közötti egyezségkötés. Ennek keretein belül enyhébb büntetés (vagy akár felmentés) reményében a terhelt együttműködik a nyomozóhatóságokkal, segíti a bizonyítást, más terheltre nézve perdöntő bizonyítékot nyújt, vagy megtéríti az általa okozott vagyoni hátrányt. A beszámoló szerint volt olyan eset is, amikor egyezségkötés reményében az elkövetők milliárdos összegben térítették meg önkéntesen az általuk okozott kárt.