A tanárok itthoni munkaterhelése meghaladja az OECD-országok átlagát.

Bár a pedagógusok többsége összességében elégedett a munkájával, de a munka mennyiségén túl a fizetéssel és a társadalmi megbecsüléssel továbbra is vannak gondok.

Megjelent az OECD friss jelentése, amely a magyarországi tanárok helyzetét elemzi. A Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálat (TALIS) adatai alapján a tanárok körében tovább csökkent azok száma, akik megbecsültnek érzik magukat. Ugyanakkor érdekes módon a pedagógusok többsége mégis elégedett a szakmai életével.

A TALIS a globális színtéren zajló legnagyobb felmérés, amely a tanárok és iskolaigazgatók véleményét és tapasztalatait hivatott feltárni. A magyarországi adatok 2024-ben kerültek összegyűjtésre, összesen 4408 tanár és 246 iskolaigazgató válaszait figyelembe véve.

A legfrissebb kutatások alapján, ha a jövedelmeket nem vesszük figyelembe, a magyar tanárok körében csupán minden második pedagógus elégedett a munkakörülményeivel, ami 55 százalékos arányt jelent, szemben az OECD átlagával, amely 68 százalék. Érdemes megjegyezni, hogy ez az érték 2018 óta 15 százalékponttal javult. A fizetések terén azonban a helyzet továbbra is kedvezőtlen: mindössze a tanárok 26 százaléka elégedett a jövedelmével, míg az OECD-átlag 39 százalékra rúg.

A teljes munkaidőben tevékenykedő pedagógusok heti átlagos munkavégzése 43,2 órát tesz ki, ami 1,6 órával több, mint 2018-ban. Ez az érték túllépi az OECD által mért átlagot, amely 41 órát mutat. Ezek a statisztikák világosan jelzik, hogy a tanárok elkötelezettsége továbbra is példaértékű, ám a rendszer megbecsülése és anyagi juttatásai még mindig elmaradnak a nemzetközi normáktól.

Az Eduline-on mélyrehatóan elemeztük az OECD szeptemberi oktatási statisztikáit, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a fiatal felnőttek (25-34 éves korosztály) globálisan jelentősen nagyobb valószínűséggel jutnak el a felsőfokú végzettséghez, amennyiben szüleik is hasonló képesítéssel rendelkeznek.

Magyarországon különösen hangsúlyos ez a jelenség: a diplomás szülők gyermekei közül a fiatalok 71%-a eléri a felsőfokú végzettséget, míg azok között, akik nem fejezték be a középfokú tanulmányokat, csupán 6% szerzi meg a diplomát. Ez a 65 százalékpontos különbség az OECD-országok között az egyik legnagyobb, hiszen az átlagos eltérés mindössze 44 százalékpont.