A Közel-Keleten továbbra is fokozódnak a harci cselekmények, hiszen Izrael légicsapásokat indított Szíria területén.

Szíriai hírek alapján izraeli harci gépek intenzív támadásokat indítottak az ország különböző területein, beleértve a fővárost, Damaszkuszt is. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) információi szerint több mint 100 légicsapást hajtottak végre katonai célpontok ellen. A helyi média jelentései szerint egy kutatóközpontot is érintett a támadás, amely a vegyi fegyverek előállításával foglalkozik.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint az elmúlt két napban több száz izraeli légicsapást mértek az országra, többek között egy olyan damaszkuszi telephelyre, ahol azt feltételezik, hogy iráni tudósok vegyi fegyvereket fejlesztenek - írja a BBC.

Az ENSZ figyelmeztette a szíriai hatóságokat a folyamatos csapások közepette, hogy tegyenek lépéseket raktáraik védelme érdekében. A vegyi fegyverek alkalmazása szigorúan tilos a nemzetközi humanitárius jog szerint, még akkor is, ha katonai célpontok ellen tervezik bevetni őket. Az Aszad-rezsim vegyi fegyverekkel kapcsolatos pontos mennyiségi adatai azonban nem állnak rendelkezésre.

Szíria 2013-ban csatlakozott a vegyi fegyverek tilalmáról szóló egyezményhez, miután Damaszkuszban szaringáztámadás következtében több mint 1400 ember vesztette életét. A szír kormány által bejelentett 1300 tonna vegyi anyagot bár megsemmisítették, a polgárháború idején számos további támadásra is sor került az ország területén. A BBC jelentése alapján 2014 és 2018 között legalább 106 esetről tudni, amikor vegyi fegyvereket vetettek be a harcok során.

Hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésezett a szíriai helyzet miatt, és a következő napokra ígért állásfoglalást. "A tanács, úgy gondolom, többé-kevésbé egyetértett abban, hogy meg kell őrizni Szíria területi integritását és egységét, biztosítani kell a civilek védelmét, biztosítani kell, hogy a humanitárius segély eljusson a rászoruló lakossághoz" - nyilatkozta Vaszilij Nebenzia orosz ENSZ-nagykövet.

Hétfőn az izraeli hadsereg biztonsági zónát alakított ki a megszállt Golán-fennsík szíriai részén, arra hivatkozva, hogy megakadályozza a szélsőséges csoportok hatalomra jutását. Benjamin Netanjahu bejelentette, hogy a zsidó állam hadereje átvetette az irányítást a terület felett, miután a lázadók hatalomátvétele következtében "összeomlott" az 1974-ben Szíriával kötött egyezmény.

A Golán-fennsíkot Izrael 1967-ben, a hatnapos háború során szerezte meg Szíriától, majd 1981-ben hivatalosan annektálta. Ezt a lépést a nemzetközi közösség nem ismerte el, és csupán 2019-ben az Egyesült Államok volt az egyetlen ország, amely elfogadta Izrael jogait a terület felett. Gideon Szaár, a politikai színtéren aktív szereplő, ideiglenes döntésnek minősítette az ütköző zóna létrehozását, hangsúlyozva, hogy Izrael érdeke nem a szíriai belügyekbe való beavatkozás, hanem csupán állampolgárai védelme.

Jiszráél Kac védelmi miniszter nyilatkozata szerint az izraeli hadsereg komoly stratégiai fegyvereket, beleértve rakéta- és légvédelmi rendszereket, semmisít meg Szíriában. Ez a lépés a lázadók Bassár el-Aszad rezsimjének megdöntését követően történik. Vasárnap reggel a Hajat Tahrír as-Sam iszlamista csoport jelentős lépést tett, amikor beléptek Damaszkusz területére.

Kedden a csoport közölte, hogy nyilvánosságra hoznak egy listát "a szíriai nép kínzásában részt vevők nevével", valamint jutalmat ajánlanak fel a "háborús bűnökben részt vevő magas rangú hadsereg- és biztonsági tisztekről" szóló információkért cserébe.