Új irány a német koalíciós tárgyalásokban: Merz lemondott egy lényeges választási ígéretéről.
A konzervatívok kancellárjelöltje néhány nappal ezelőtt még elutasította az adósságfék felfüggesztését, de most úgy döntött, hogy támogatja azt. A régi Bundestagnak a jövő héten kell döntenie az alaptörvény módosításáról, amihez kétharmados többség szükséges.
A CDU/CSU és az SPD már a koalíciós tárgyalások előtt, az előzetes egyeztetéseken látványos lépésekben állapodott meg. A hatpontos csomag része, hogy a leendő koalíciós partnerek sokmilliárdos hiteleket akarnak lehetővé tenni a védelemre és az infrastruktúrára - ezt a tárgyalócsoportok jelentették be kedd este Berlinben megbeszéléseik után.
A megállapodás értelmében enyhíteni kívánják az alaptörvényben megfogalmazott adósságféket néhány védelmi kiadás esetében. A jövőben azok a védelmi kiadások, amelyek meghaladják a gazdasági teljesítmény egy százalékát, mentesülnek az adósságfék szabályai alól.
Friedrich Merz kancellárjelölt álláspontjának drámai megváltozása figyelemre méltó, hiszen mindössze néhány nappal ezelőtt még határozottan kijelentette, hogy "a közeljövőben nem tervezik az adósságfék reformját". A CDU/CSU most a legfrissebb nemzetközi események, mint például a washingtoni botrány tükrében magyarázza döntését, amelyről Merz kedden telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Ezen felül egy évtizedre szóló, 500 milliárd eurós különleges alapot hoznak létre az infrastruktúra fejlesztésének támogatására. A keretből 100 milliárd euróval részesülnek a szövetségi államok és a helyi önkormányzatok.
A "régi" Bundestag a jövő héten szavaz az alaptörvény módosításáról, amely az adósságfék felfüggesztését célozza. Az alaptörvény módosításához ugyanis a képviselők kétharmados többsége szükséges - a CDU/CSU-nak és az SPD-nek szüksége van a Zöldek és az FDP szavazataira.
A berlini sajtótájékoztatón, ahol a leendő koalíciós partnerekkel találkozott, Merz világosan kifejtette véleményét:
Ez utalás Mario Draghi volt EKB-elnök elhíresült, az euró megmentésére vonatkozó 2012-es megjegyzésére. "Németországnak és Európának gyorsan meg kell erősítenie védelmi képességeit. A CDU, a CSU és az SPD indítványt fog benyújtani az alaptörvény módosítására, hogy a GDP 1 százaléka feletti védelmi kiadások mentesüljenek az adósságfék alól" - jelentette be Merz.
Az új védelmi kiadások azonban csak akkor tartatók fenn, ha a gazdaság nagyon rövid időn belül visszatér a stabil növekedési pályára - hangsúlyozta. Ennek érdekében javítani kell az infrastruktúrát. "Az ehhez szükséges forrásokat nem lehet kizárólag a szövetségi kormány, a tartományok és az önkormányzatok jelenlegi költségvetéséből finanszírozni" - mondta Merz.
Katharina Dröge, a javaslatot várhatóan megszavazó Zöldek frakcióvezetője az ARD televízióban azt mondta, szerette volna, ha Friedrich Merz előzetesen kereste volna a párbeszédet a Zöldekkel. De a kommunikáció szerinte nem volt az erőssége. Dröge szerint a CDU/CSU is kereshette volna a párbeszédet a baloldali párttal annak érdekében, hogy az újonnan megválasztott Bundestag többsége a különalapot átvigye.
A liberális szabad demokraták (FDP) határozottan ellenállnak a német alaptörvényben rögzített adósságfék lazításának. Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője kijelentette: "Felelőtlen dolog lenne a német polgárok rovására eladósodni." Dürr szerint egyértelmű, hogy a Bundeswehr megerősítése elengedhetetlen, de hangsúlyozta, hogy a jelenlegi javaslatok nem a katonai képességek javítására irányulnak, hanem egy olyan koalíció megalapozására, amely a végtelen adósságra épít.
Alice Weidel, az AfD radikális jobboldali párt társelnöke, éles kritikát fogalmazott meg a javasolt tervvel kapcsolatban: "Majdnem 1 billió euró új adósságot jelentenek az adófizetők számára, amelyet ‘vagyonként’ tüntetnek fel. Merz a választási kampány során minden egyes szavával megtévesztette a választókat. Az AfD célja a kiadások mérséklése, és hogy csak a nemzet és a polgárok javára költsön" - olvasható Weidel bejegyzésében az X platformon.
