Donald Trump sokakat rászedett, és most már senki sem tudja megjósolni, mit hoz a holnap.

A világot eluralta a bizonytalanság kora. Egyik nap Donald Trump amerikai elnök világméretű fenyegetést intéz - Kína irányába is -, aztán szinte másnap már megállapodásokat írnak alá. Az energiapiacon mindez a legnagyobb hatással bír. Ma örülünk, hogy 600 forint alatt tankolhatunk, de ki tudja, mi vár ránk holnap - lehet, hogy minden feje tetejére áll. Egy dolog vált biztossá: a bizonytalanság.

Miközben az Európai Unió május 6-án új irányt jelölt ki energiapolitikájában, hogy végleg megszabaduljon az orosz energiaforrásoktól való függőségtől, az energetikai szektor már túl van egy zűrzavaros és kiszámíthatatlan időszakon. Ma a bizonytalanság szinte állandósult, és a változás lett az egyetlen biztos elem a képletben. Az európai energiapolitika felett egyszerre lebeg a teljes függetlenedés ígérete az orosz nyersanyagoktól, és egy 500 százalékos, trumpi vám rémképe – mintha a kontinens két különböző viharának hatásai egyszerre érvényesülnének. Ezért fontos, hogy alaposan elemezzük a legújabb fejlemények következményeit.

Nézzük meg, mi az, ami a mindennapjainkba a legmarkánsabban hat - egy olyan téma, ami nem csupán hír, hanem a valóságunk szerves része, és amelyet nap mint nap tapasztalunk. Magyarországon az üzemanyagárak áprilisban folyamatos csökkenésnek indultak, és mind a dízel, mind a benzin esetében az árak átlagosan 600 forint alá süllyedtek literenként. Hétfőn a kutakon a következő átlagos árakat láthattuk: a 95-ös benzinért 584 forintot, míg a gázolajért szintén 584 forintot kellett fizetni literenként.

Elsősorban érdemes kiemelni, hogy a kőolaj ára folyamatos csökkenést mutatott az utóbbi időszakban; április elején a hordónkénti ár 77 dollárról 63 dollárra esett a hónap végére. "A Trump által bevezetett vámok hatására vámháború robbant ki a világ két legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok és Kína között, amelyek egyben a legnagyobb olajfelhasználók is. A vámok bevezetése bizonytalanságokat teremtett a piacon, és noha a vámok bevezetését elhalasztották, a várható gazdasági visszaesések már most is éreztetik hatásukat az olaj iránti keresletben, ami természetesen az árak alakulásában is megmutatkozik” - nyilatkozta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára egy háttérbeszélgetés során az Indexnek.

Donald Trump elsődleges célja a vámokkal kapcsolatban az volt, hogy mérsékelje a kereskedelmi és állami hiányt, revitalizálja a feldolgozóipart, valamint átalakítsa a globális kereskedelmi tájat. Hétfőn viszont kiderült, hogy az Egyesült Államok és Kína vezetése inkább a vámháború lezárása mellett döntött. A Genfben zajló tárgyalások eredményeként a felek ideiglenes megállapodásra jutottak. Ennek értelmében mindkét ország 115%-kal csökkenti a kölcsönösen alkalmazott tarifák mértékét, így a kereskedelmi konfliktus mindössze negyven nap alatt véget ért.

A vámháború kimenetele továbbra is kérdéses. A közeljövőben folytatódnak a tárgyalások, amelyek során a főbb amerikai kereskedelmi partnerek – elsősorban az EU, Mexikó, Kína és Kanada – igyekeznek megállapodásokat kötni a kereskedelmi feszültségek mérséklése érdekében. Azonban, hogy ezek a tárgyalások milyen irányba haladnak, még nem dőlt el. A megállapodások alakulása jelentős hatással lehet a globális gazdasági növekedésre és az olaj iránti keresletre, s a jövőbeni bizonytalanság, különösen a Trump-hatás miatt, továbbra is jelen van. Hernádi Zsolt, a Mol Csoport elnök-vezérigazgatója is hasonló következtetésre jutott a helyzet elemzése során:

Egy geopolitikai feszültségekkel és gazdasági átalakulással terhelt, kiszámíthatatlan időszakban sikerült stabil teljesítményt nyújtanunk. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy pozitív eredményeink elsősorban a belső teljesítményünk javulásának köszönhetők, szinte minden üzletágunkban. Ez a fejlődés erős alapot biztosíthat a jövőbeli kihívások kezelésére, hiszen úgy vélem, hogy a következő időszakok is hasonlóan zavarosak és bizonytalanok lesznek.

Grád Ottó a háttérbeszélgetés során kiemelte, hogy az IMF a világ gazdasági növekedési ütemét az áprilisi World Economic Outlook jelentésében 0,5 százalékkal lefelé módosította a januári előrejelzéshez viszonyítva. Az Egyesült Államok GDP-jének jövőbeli várakozásait 0,9 százalékkal, míg Kína esetében 0,6 százalékpontos csökkentést jelentettek be 2025-re vonatkozóan.

Az idei évre vonatkozó keresletnövekedési előrejelzéseket 150-600 ezer hordóval csökkentették, miközben az árakat a korábbi 70-75 dollár/hordó szintről inkább a 60-65 dolláros sávba pozicionálták. Az árak csökkenését elősegítette a kínálati többlet iránti piaci várakozások, hiszen az OPEC+ május 1-jétől 411 000 hordós kitermelésnövelést jelentett be, ami meglepte a piacot és lefelé nyomta az árakat.

Most pedig fókuszáljunk a többi tényezőre, amelyek részletesen formálják, vagy akár mondhatnánk, hogy irányítják az üzemanyagpiac alakulását:

Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára úgy véli, hogy a magyarországi üzemanyagárak csökkenése várható, és valószínűleg tartósan a régiós átlag alatt fognak maradni. Áprilisban a benzin és a gázolaj ára kedvezőbb volt a szomszédos országokéhoz képest. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a globális és regionális események kiszámíthatatlan jövőt sejtetnek. Trump politikai lépései és az OPEC+ döntései bármikor megzavarhatják a piacot, ami az árak emelkedéséhez vezethet. Most pedig nézzük meg az Európai Unió terveit!

Ha a brüsszeli új szankciós javaslatra tekintünk, akkor az látható, hogy a kőolaj esetében merőben más a történet, mint a földgáznál: az Európai Unió gyakorlatilag leállította az orosz importot - kivéve néhány keleti tagállamot. Csehország még tartja a kapcsolatot, de csak 2025 júniusáig. Végső soron a régióban már szinte egyedül a Mol Csoport maradt, mint az orosz kőolaj egyetlen jelentősebb vezetékes kapuja.

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari szakértője legutóbbi elemzésében kiemelte, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarország és Szlovákia a legsebezhetőbb az orosz energiaimport szempontjából. A függetlenedés folyamata azonban eltérő időkereteket igényelne. Az olajszállítás terén egy alternatíva is felmerült: a horvát Omisalj kikötője az Adriai-tenger partján, amely lehetőséget nyújtana a kőolaj Magyarországra és Szlovákiára történő szállítására. Ugyanakkor ehhez jelentős infrastrukturális fejlesztések szükségesek, és a Mol-nak újabb tőkebefektetéseket kellene eszközölnie a projekt megvalósításához.

Pletser Tamás hozzátette, az orosz kőolajimport tilalma még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Barátság kőolajvezetéket nem lehet majd használni. "Elképzelhető, hogy kazah kőolajcsere lesz, ami egyébként már működik egy német finomító esetében, illetve adott esetben ennek a Barátság kőolajvezetéknek Ukrajna felől is van egy betáplálási pontja, úgyhogy potenciálisan az ottani kikötőbe is lehet kőolajat szállítani, és azt indítani Magyarország irányába."

Ma már csupán árnyéka önmagának az orosz földgáz jelenléte Európában, hiszen részesedése mindössze 10-12 százalékra csökkent. 2024 decemberében a Ukrajnán keresztül haladó tranzitútvonal is megszűnt, ezzel egy új időszak vette kezdetét. Jelenleg a földgáz túlnyomó része cseppfolyósított formában érkezik, éves szinten körülbelül 25 milliárd köbméter, míg a vezetékes szállítmányok mennyisége már csupán 15 milliárd köbméterre tehető. Az utóbbiak főként a Török Áramlaton keresztül jutnak el Európába, amely Magyarországot és Szlovákiát is kiszolgálja.

Az energiaválságot megelőző időszakban az Európai Unió gázellátásának körülbelül 40%-át Oroszország szállította. Az elmúlt év során ez az arány drámaian lecsökkent, és már csak 20% alatt áll. Ennek következményeként azonban a gáz tőzsdei átlagára több mint kétszeresére emelkedett – nyilatkozta Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője lapunknak. Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, Brüsszel egy újonnan bejelentett intézkedéscsomag részeként 2027 végéig fokozatosan megtiltaná az orosz gáz importját.

A Draghi-jelentés rámutatott, az EU versenyképességi problémáinak gyökere, hogy egy európai iparvállalatnak már most is ötször annyit kell fizetnie a gázért, mint egy amerikai versenytársának. "Az orosz gáz tiltásával a különbség tovább nőne. A potenciális társadalmi következményekkel kapcsolatban pedig aggasztó képet fest, hogy a legutóbbi kutatások alapján a jelenlegi árszintek mellett is csaknem minden negyedik európai anyagi okokból fűtési nehézségekkel küzd. Az energiaválság előtt az arány 5 százalék körül ingadozott" - mondta Hortay Olivér.

A jogalkotás folyamata már megkezdődött, és az Európai Bizottság a június elejére ígért részletekkel készül. A csomag bejelentésekor elhangzott információk alapján Brüsszel valószínűleg nem egyhangú döntést igénylő szankcióként, hanem minősített többséggel elfogadható kereskedelmi korlátozásként kívánja bemutatni a terveit. Úgy tűnik, a Bizottság azon dolgozik, hogy minden tagállamot kötelező kötelezettségek alá vonjon:

A Századvég üzletágvezetője külön kiemelte, hogy az intézkedés súlyos következményekkel járna Magyarországra és az EU-ra nézve. A tiltás kínálati sokkot okozna, drámai áremelkedést váltva ki a gáztőzsdéken, ami a tarifákban is megjelenne. A magyar családok fűtési költségei három és félszeresére nőnének, ami évi félmillió forint többletet jelentene. Az gázárak emelkedése az áramárakat is megdobná, így villamosenergia-piaci drágulásra is kellene számítani. Ezen kívül a Brüsszel által tervezett olaj- és nukleáris tilalom üzemanyagár-emelkedést és ellátásbiztonsági kockázatokat vonna maga után.

A Bizottság júniusra tervezi, hogy bemutatja azt a javaslatot, amely iránymutatást nyújtana a hosszú távú szerződések felmondásának jogi kereteiről, de valószínű, hogy az eljárás nem lesz problémamentes. Hortay Olivér véleménye szerint ez a folyamat nemcsak az érintett kereskedők jogait veszélyezteti, hanem a tagállamok szuverenitását is, mivel az érvényben lévő szabályok szerint minden ország saját maga döntheti el, hogy kitől mennyi energiát vásárol. "Ha Brüsszel megtiltja az orosz energiahordozók használatát - függetlenül attól, hogy milyen jogi keretet javasolnak - a tagállamok beszerzési lehetőségei elkerülhetetlenül csorbát szenvednek."

Hortay Olivér véleménye szerint a Magyarországot érintő kérdésekkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a "leválás" ötlete téves elképzelés, amely az uniós tagállamok 2022-es Versailles-i nyilatkozatának félreértésére alapoz. Az akkori vezetők abban állapodtak meg, hogy 2027-ig felkészülnek arra a lehetséges válsághelyzetre, amikor szükségessé válhat az orosz energiaforrások helyettesítése az európai piacon.

"Magyarország már korábban teljesítette az útvonal-diverzifikációs feladatait, mivel sikeresen összekapcsolta gázpiacát a szomszédos országokkal, és aktívan részt vett a határokon túli infrastruktúra fejlesztésében is" - nyilatkozta az Indexnek a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője. Hozzátette, hogy szerinte Magyarország a forrás-diverzifikáció terén is jól halad: az elmúlt másfél évtized erőfeszítései révén ma már sokkal több forrásországból tudunk energiát beszerezni, mint korábban bármikor.

Emellett tavaly a függetlenedés szempontjából leginkább kedvező hazai gázkitermelés is sokéves csúcsot döntött. Ezekkel párhuzamosan azonban Magyarország regionális gázelosztó szerepe is növekedett; az importált gáz egy része tovább értékesítésre kerül. Az orosz gáznak tehát nemcsak hazánk, de a régió többi országának olcsó ellátásában is meghatározó szerepe van - az ukrán tranzit leállása óta például Szlovákia is Magyarországon keresztül vásárol orosz gázt.

Bár a helyettesítést - rendkívüli kihívások árán -, fizikailag talán meg lehetne oldani, nem világos, hogy miért lenne erre szükség, amikor annak katasztrofális gazdasági következményei lennének. Ursula von der Leyen elmondta, hogy Brüsszel azon dolgozik, hogy az orosz energiát örökre - azaz a háború lezárása utáni időszakra vonatkozóan is - kitiltsa az EU-ból.

"Az állítás jól mutatja, a Bizottság törekvése tisztán politikai természetű, gazdaságilag teljesen észszerűtlen. A kérdés tehát végső soron az, hogy a magyarok - és a régió többi országának lakossága - hajlandóak lennének-e évente több százezer forintot fizetni azért, hogy Brüsszel elérje politikai célját és elmondhassa, hogy az EU (papíron) nem vásárol több orosz energiát" - mondta az Indexnek Hortay Olivér.