A múlt héten egy olyan repülőgép szenvedett balesetet, amelynek típusa megegyezik azzal, amelyre a Boeing 2024-ben elhunyt mérnöke soha nem ült volna fel.
2024-ben, amikor a Boeing repülőgépeinek meghibásodásai egyre gyakoribbá váltak, a cég egykori minőségbiztosítási vezetője, John Barnett figyelmeztetett a 787 Dreamliner gyártásának aggasztó minőségére. Barnett, aki 32 éven át dolgozott a vállalatnál, egészen 2017-es nyugdíjba vonulásáig, mára a Boeing egyik legélesebb kritikusává vált. Az általa elmondottak szerint a cég "nem kielégítő minőségű" alkatrészeket használ a repülőgépek összeszerelésénél, és a sebesség és hatékonyság érdekében hozott döntések komoly életveszélyt jelentenek.
Barnett, aki vonakodott felszállni a Dreamlinerre, 2024 márciusában még tanúskodott a repülőgépgyártó ellen indított perben. Nem sokkal ezt követően azonban tragikus módon holtan bukkantak rá.
A Boeing repülőgépeinek gyártásával összefüggő minőségbiztosítási problémák ismét a reflektorfénybe kerültek, miután 2024 januárjában egy repülés alatt a gép törzsének egy része levált.
Indiában nemrégiben egy tragikus repülőgép-baleset történt, amely 241 ember életét követelte. A baleset hátterében a repülőgép gyenge gyártási minősége állhatott, amiről korábban Barnett már figyelmeztetett – számol be róla a Gizmodo.
Az utóbbi évek egyik legtragikusabb légikatasztrófája nyomán újabb nyomozás indult a Boeing ellen. Bár hónapok telhetnek el, mire teljes mértékben tisztába kerülünk a tragédia okával – hiszen a feketedoboz már a hatóságok birtokába került – valószínű, hogy nem fog meglepetésként érni, ha a végső következtetés az lesz, hogy a baleset hátterében tervezési hiba állt.
A 787-est még 2011-ben mutatta be a Boeing, az egyik nagy ígéret pedig az volt, hogy a cég olcsóbban tudja gyártani a szerkezetet, mint a korábbi modelljeit. A gépet azonban már a kezdetektől fogva kritizálták a túlságosan bonyolult összeszerelési folyamat miatt.
Egy 2013-as írásában az egyik szakértő kifejtette, hogy a gép összeszerelése egy rendkívül bonyolult vállalkozói hálózaton keresztül zajlott, ahol néhány résztvevő átláthatósága finoman szólva is megkérdőjelezhető volt. Sokan úgy vélték, hogy a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a cég túl sok különböző vállalkozónak adta ki az alkatrészek gyártását. Ez a megközelítés pedig komoly kockázatot rejtett magában, mivel fennállt a veszélye annak, hogy az összeszerelés során az alkatrészek nem fognak tökéletesen passzolni egymáshoz.
A Boeing 787 Dreamliner már a debütálása óta számos komoly kihívással nézett szembe. 2013-ban az amerikai légügyi hatóság (FAA) miatt kénytelen volt ideiglenesen leállítani az összes 787-es modellt, miután az utastérben akkumulátortüzek robbantak ki. Két évvel később újabb aggasztó hiba került napvilágra: az FAA felfedezte, hogy a repülőgép generátorvezérlő egységeiben szoftverhiba rejlik, amely a gép irányításának elvesztéséhez vezethetett. Ezen problémák mellett a Dreamlinert üzemanyag-szivárgások és más műszaki gondok is sújtották, tovább nehezítve a típussal kapcsolatos helyzetet.
A The New York Times már 2019-ben beszámolt arról, hogy Dél-Karolina egyik gyárában komoly problémák akadályozzák a munkát. Barnett akkor kifejtette, hogy eddig egyetlen olyan repülőgépet sem látott elhagyni a létesítményt, amit biztonságosnak és repülésre alkalmasnak merne nevezni.
Barnett halála után a Boeing egy egykori munkatársa, Sam Salehpour, aki a cég korábbi mérnöke volt, nyilvánosan kijelentette, hogy a 787-es típusú repülőgépek összeszerelésében tapasztalt hiányosságok miatt ezek a gépek a levegőben akár "széttörhetnek" is. Salehpour a Kongresszus előtt tett tanúvallomásában azzal vádolta meg a Boeingot, hogy eltitkolták a valóságot. Mások is hasonló megállapításokat tettek, és ennek következményeként a Boeing 2024 tavaszán elismerte, hogy valóban hamis dokumentumokat készítettek a 787-esek ügyében.
Egy másik érdekes fejlemény az is, hogy a Boeing megpróbálta titokban tartani a hibás alkatrészeket a hatóságok elől. Sajnos ezek az alkatrészek végül eltűntek, és beépülhettek az új 737 Max repülőgépekbe.
