Schadl György egykori alelnökének sorsa továbbra is bizonytalan, mivel a vádlott nem hajlandó lemondani a harcáról, amelyet a kifosztott exvégrehajtóként vív.

Folytatódik a hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indult büntetőügy Lukács Tamás, a végrehajtói kar korábbi alelnöke ellen, miután a pótmagánvádló sikeresen fellebbezett.

Május 14-én a Szekszárdi Törvényszék úgy határozott, hogy folytatni kell azt a pótmagánvádas eljárást, amelyet Szabó Norbert, egykori végrehajtó Pécsen és Mohácson, indított Lukács Tamás ellen. Lukács a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt alelnöke, és az eljárás középpontjában a 900 millió forintos vesztegetéssel vádolt Schadl György bizalmasa áll.

Lukács háttere ma is erős, hiszen Czine Ágnes alkotmánybíró veje. A felesége, Fiedler Laura Ágnes is végrehajtó, mint ahogyan a bírónő fia, Fiedler Bálint Ernő is. Szabó azért kezdeményezte a büntetőügyet, mert szerinte Lukács helyettesként törvénytelen eszközökkel ürítette ki és tette tönkre az irodáját, miután őt felfüggesztették. (A pótmagánvádra, vagyis amikor nem az ügyész, hanem maga a sértett a vádló, akkor nyílik lehetőség, ha az érintett a rendőrségi feljelentéssel nem ért el eredményt.)

A Szekszárdi Járásbíróság nem foglalkozott érdemben Szabó jogos vagy jogtalan kifosztásával, mert kellékhiányosnak találta a pótmagánvádat, mondván: magánszemélyként nem írta azt alá. A 2025 elején hozott döntés elleni fellebbezésében Szabó azzal érvelt, hogy nem magánemberként, hanem a végrehajtó irodája nevében jár el, amit az ügyvédje képvisel, ezért írta alá utóbbi az iratot. Hozzátette: dönthetett volna úgy is, hogy magánemberként is benyújtja a vádat, miután a személyes egzisztenciája is tönkrement. Furcsállotta azt is, hogy a Szekszárdi Járásbíróság a pótmagánvád befogadása után több hónappal fedezte csak fel a hiányosságot, amikor végre megkezdődött volna az érdemi tárgyalás.

A végrehajtói szakmában egyre inkább elterjedt pletykák szerint a történtek mögött Lukács Tamás, a vádlott különleges státuszú személyisége állhat. Bár egy időre felfüggesztették, a bíróság számára kedvező döntése után már másnap visszakapta a végrehajtói tisztségét.

A Szekszárdi Törvényszék, a HVG-hez eljutott végzése alapján, megállapította, hogy Szabó Norbert pótmagánvádja nem felel meg az alaki követelményeknek, mivel azt megfelelően alá kellett volna írnia. Ugyanakkor a bíróság hangsúlyozta, hogy egy ilyen jellegű formai hiba önmagában nem elegendő indok a büntetőügy teljes megszüntetésére. A törvényszék utasította a járásbíróságot, hogy amennyiben a pótmagánvádló a következő 15 napon belül pótolja a hiányosságokat, az eljárásnak folytatódnia kell.

Szabó kálváriája nem csupán egyedi jelenség; a Schadl-idők alatt számos alkalommal tapasztalhattuk, hogy a nemkívánatos, gyakran önkényesen megfogalmazott indokok alapján felfüggesztett végrehajtók helyettesei jelentős nehézségekkel szembesültek. A jogszabályok sem egyértelműek, hiszen a végrehajtásról szóló törvényben ellentmondásos rendelkezések találhatók a helyettesítési mechanizmusról. Az egyik paragrafus azt mondja ki, hogy az állandó helyettes vagy a saját irodáján keresztül látja el a feladatokat, vagy tulajdonosként lép be a helyettesítendő irodába. Ezzel szemben egy másik passzus hangsúlyozza, hogy "a helyettes köteles biztosítani a végrehajtó irodájának folyamatos működését, kezelni a működési költségeket, intézni a számlákat, és gyakorolnia kell a munkáltatói jogokat a végrehajtó alkalmazottai felett". Míg az egyik változat lehetővé teszi az iroda kiürítését és a javak áthelyezését a helyetteshez, a másik arra kötelezi, hogy az eredeti tulajdonos számára megőrizze azokat.

Szabó évek óta, többféle úton-módon küzd az igazáért. Az ő beadványa kapcsán mondta ki az Alkotmánybíróság 2023-ban, hogy a helyettesek nem tehetik a magukévá az adott végrehajtó irodát, s emiatt visszamenőleg törölték a Szervezett Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) 2022-es, e gyakorlatot szentesítő rendelete egyik paragrafusát. Egy másik renitens végrehajtó, Schadl egykori tanítómestere, Radics Csaba hasonló ügyében pedig a Kúria szögezte le szintén 2023-ban, hogy a helyettesnek helyben kell ellátnia a tevékenységét az eredeti alkalmazottakkal, fedeznie kell az ottani kiadásokat, és nem viheti el a saját számlájára a bevételeket.

Szabó esete is azt mutatja azonban, hogy sem a legmagasabb szintű határozatoknak, sem a hasonló ügyekben tett feljelentéseknek nincs foganatja - jelen állás szerint következmények nélkül lehetett őt és társait kifosztani, egyúttal Schadl embereit gazdagítani. Ráadásul a kontraszelekciós szisztéma máig él, ami több mint aggasztó annak az akár több millió ügyfélnek a szempontjából, akik az évente induló 400 ezer végrehajtási ügy érintettjei. A visszás helyettesítésben a jelek szerint élenjáró Lukácsnak ugyanakkor nem kellett a tönkremenéstől tartania, amíg nem dolgozhatott, hiszen a saját felesége helyettesíthette. Az elmúlt három évben pécsi irodájából 350 millió forintnyi osztalékot vett fel - így adott esetben lenne miből kártalanítani Szabót. Nem tudni, hogy Lukácsot felfüggesztik-e ismét, a kar honlapján jelenleg korlátozás nélkül tüntetik fel végrehajtóként.

Miközben a vesztegetési ügyben vád alá helyezett végrehajtók irodái jellemzően leállítják (vagy már le is állították) tevékenységüket, Schadl György és felesége "gyakorlatias" megoldást találtak a helyettesítésre. Bár büntetőeljárás alatt állnak, ezért nem folytathatják munkájukat, a kar még nem törölte őket a végrehajtók nyilvántartásából. Helyetteseiket tíz-tíz százalékos tulajdonostársként fogadták be irodáikba. A két iroda eredménytartaléka Schadl György letartóztatása óta több mint félmilliárd forinttal növekedett, és a pár közösen több mint 200 millió forint osztalékkal is gyarapodott. A tendencia valószínűleg idén sem fog megtörni, miközben az ellenük folyó per hossza és kimenetele még mindig bizonytalan.