A kormány váratlanul újabb terhet rótt a lakosságra – vajon a vásárlók érzik meg ennek következményeit?

A kormány legújabb intézkedése értelmében a kiskereskedőket sújtó különadó 2025-ben is érvényben marad, és a meglévő adókulcsok sem változnak. Ráadásul a terhek ezentúl az internetes platformszolgáltatókra is kiterjednek. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján nem meglepő, hogy több kiskereskedelmi lánc is veszteségbe jutott a rájuk nehezedő teher következtében, míg a nagyvállalatok jövedelmezősége annyira megcsappant, hogy a saját tőkéjük és a beruházási forrásaik már szinte kimerültek. Az Országos Kereskedelmi Szövetség azonban hangsúlyozza, hogy eddig egyetlen kiskereskedelmi multinacionális cég sem jelezte a kivonulás szándékát.

Nemrég derült ki, hogy a kormány nem vezeti ki 2025-ben sem a kiskereskedelmi cégeket sújtó extraprofitadót, sőt kiterjeszti azt az internetes platformszolgáltatókra is. A kabinet majdnem 300 milliárd forintot vár a kiskereskedelmi adóból jövőre.

A kiskereskedelmi különadó bevezetése 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörése után történt, és azóta folyamatosan növekvő adókulcsokkal terheli a vállalkozásokat. 2022-ben pedig egy egyszeri pótadóval is sújtották a szektort. Amennyiben a 2024-es és 2025-ös bevételi célkitűzések teljesülnek, úgy a költségvetés jelentős bevételhez juthat, ami a gazdasági stabilitás szempontjából kulcsfontosságú lehet.

majdnem 1100 milliárd forint bevételre tesz szert öt és fél év alatt ebből a forrásból.

2020-ban év közben lett hatályos a törvény, így fél év alatt 47,6 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, 2021-ben ennek a kétszerese 78,6 milliárd, amely egyébként jelentősen túlteljesítette az 54 milliárdos előirányzatot. 2022-ben 176,8 milliárd volt a bevétel, de ebben benne volt, hogy egy egyszeri pótadó is (a 2021-es adó 80 százaléka).

2023-ban a várakozások szerint 205,2 milliárd forint bevételre számítottak, ám a valóság felülmúlta a prognózisokat, hiszen végül 242,4 milliárd forint folyt be. Az idei évre a cél 250 milliárd forint, míg a következő évben a tervek szerint 297 milliárd forint bevételt remélnek.

A kiskereskedelmi adó progresszív, sávosan emelkedik és a kormány nem titkolt célja, hogy a nagy, nemzetközi multikat sújtsa vele leginkább. Az adó alapja a cégek nettó bevétele.

Első ránézésre az öt és fél év alatt összegyűjtött 1,1 ezer milliárd forint nem tűnik óriási összegnek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kiskereskedelmi láncok milyen jelentős bevételeket produkálnak Magyarországon. Például a legnagyobb hazai szereplő, a Lidl, tavaly nettó 1160 milliárd forintos forgalmat ért el, míg a Spar 883 milliárd forintot generált.

Az eladott termékek beszerzési költsége jelentős részesedést képvisel a vállalatok pénzügyi mérlegében, így a végén csupán néhány tízmilliárd forintos profit maradhat, ha egyáltalán pozitív a zárás. Például a Spar, amelynek kormányzati vitáitól hangos volt a média, már a második egymást követő évben szenved veszteséget. A cég saját állítása szerint nem képes fedezni a kiskereskedelmi adó költségeit. Tavaly a Spar 18,3 milliárd forint veszteséget könyvelt el, miközben a kiskereskedelmi adó jogcímén körülbelül 20 milliárd forintot kellett megfizetniük.

A Lidl tavalyi teljesítménye figyelemre méltó volt, hiszen 26,8 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el. Ugyanakkor a kiskereskedelmi adó terhe is jelentős lehetett, hasonló nagyságrendű befizetésekkel.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a közelmúltban napvilágot látott döntést, amely az extraprofitadó-rendelet módosításához kapcsolódik, így értékelte:

a hazai kiskereskedelmi adózásban érintett vállalatok csalódottan vették tudomásul az adó kiterjesztését 2025-re. Mindez nemcsak vállalati szinten jelent kirívóan magas terhet, de a makrogazdasági szinten nagyon várt ágazati fejlesztések, beruházás újraindítását is hátráltatja.

A szervezet szerint az adó visszavetette az üzlet és infrastruktúra fejlesztéseket, hiszen jórészt "kiszárította" az érintett cégek fejlesztési forrásait.

A 100 milliárd forintot meghaladó forgalmat elérő vállalatok nyeresége folyamatosan csökken, és már az ágazati átlag felét sem éri el. Ez azt jelenti, hogy az adóteher leginkább azokat a cégeket sújtja, akik komoly potenciállal bírnak a gazdasági növekedés előmozdítására innovációk és beruházások révén.

2022-ben a kiskereskedelmi szektor bruttó állóeszköz felhalmozása, amely a beruházási aktivitás egyik fontos mutatója, 9 százalékkal csökkent. Ez különösen figyelemre méltó, mivel a teljes nemzetgazdaságban ezzel párhuzamosan növekedést tapasztaltak. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) hangsúlyozza, hogy sajnálatos módon a kiskereskedők, akik szerintük nem realizáltak extraprofitot, nem részesültek semmilyen adókedvezményben.

Nemzetközi összevetésben ilyen mértékű, illetve olyan tartalmú extraprofit adó kivetéséről tehát, aminek semmi köze a nyereséghez, nincs tudomásunk

- fűzték hozzá.

A magyar piacról való távozás egyetlen hazai vállalat esetében sem került szóba - emelték ki.

Az OKSZ állásfoglalása szerint, bár a kormány szándéka valószínűleg a Temu és hasonló online platformok térnyerésének megfékezése, ennek éppen az ellenkezője is bekövetkezhet. A platformüzemeltetők számára olyan forgalom alakulhat ki, amely után adóalap keletkezik, azonban a kapcsolódó nettó árbevételt nem a saját könyvelésükben tüntetik fel. Ennek következtében a más vállalkozások által elért árbevétel utáni adóztatás jogszerűsége és indokoltsága megkérdőjelezhető.

A platformüzemeltető egy olyan piacteret kínál, ahol az eladók és vevők találkozhatnak egymással. Fontos hangsúlyozni, hogy a szolgáltató nem folytat saját kiskereskedelmi tevékenységet, és nem gyakorol hatást az eladók és vevők üzleti döntéseire – emeli ki a szövetség.

A platformon történt értékesítés után tehát lényegében a kereskedő helyett a platformüzemeltető adózna és

Kétségtelen, hogy a hagyományos kereskedőkkel szembeni előnyök csökkenését tapasztaljuk, azonban a helyzet orvoslására nem a kiskereskedelmi adó kiterjesztése jelentheti a megoldást.

- teszik hozzá.

A javasolt változtatások következtében a hazai cégek még inkább hátrányos helyzetbe kerülhetnek a külföldi versenytársaikkal szemben, akik Magyarországon ugyan nem rendelkeznek tényleges jelenléttel vagy adókötelezettséggel. Az OKSZ szerint ennek oka az, hogy fennáll a kockázata annak, hogy bizonyos kereskedők, akik nem rendelkeznek fizikai magyarországi jelenléttel és magyar magánszemélyeknek értékesítenek, gyakran nem üzemeltetnek pénztárgépet, és így nem is kötelesek számlát kiállítani.

nem minden esetben tesznek eleget a magyar bejelentkezési, átláthatósági és adókötelezettségeiknek.

Esetükben az adóhatóság jellemzően nem rendelkezik adatszolgáltatással, kötelezettségeik ellenőrzését csak atipikus, és jellemzően elhúzódó nemzetközi adóügyi információcsere és/vagy kreatív ellenőrzési megoldások révén tudja lefolytatni.