Hódok vízmegőrző művészete: az őrségi tájat kreatívan átformálták a szorgos faragók.

Egy dunántúli természetvédő, Kondri Ádám, különleges nyomokra bukkant, amelyek az őrségi hódok titokzatos világába vezették. Nem ez az első alkalom, hogy a hódok nyomait dokumentálja, de ezúttal egy év elteltével tért vissza az Őrség egyik varázslatos hódökoszisztémájába. A természetbarát szemet gyönyörködtető fotókkal tűzdelt bejegyzésében megosztotta élményeit, amelyek során felfedezte, mennyit változott a táj és a hódok élete az eltelt idő alatt.

Az okleveles biomérnök önálló tanulmányai révén mélyítette el tudását a vadállatok és a természetvédelem terén. Gyermekkora óta a természetben töltött értékes pillanatok meghatározóak számára, és ez a szenvedély végigkíséri életét.

Szabadidőmben Vecsés természeti értékeinek védelmén fáradozom, két barátom, a Vecsési Madárles csoport alapítóinak támogatásával. Közös erőfeszítéseink részeként a helyi fajok nyilvántartását készítjük el, beadványokat fogalmazunk meg, valamint kidolgozzuk a természetvédelmi kezelési tervet. Ennek a munkának köszönhetően 2023-ban Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete természetvédelmi területté nyilvánította a Kosboros-rétet. Ez a különleges élőhely körülbelül 10.000 hazai orchideafajnak ad otthont, mint például a mocsári kosbor, a pompás kosbor és a hússzínű ujjaskosbor. A védetté nyilvánítás után most a természetvédelmi kezelés gyakorlati megvalósításán dolgozunk, szoros együttműködésben az önkormányzattal.

- mesélte Ádám a Sokszínű vidéknek.

A cikkben szereplő fényképek 2024.12.31-én, a Kerca-patak mentén készültek a szlovén határ közelében. A terület ismételt bejárását a természetvédő már régóta tervezte. Első alkalommal 2023 szilveszterén figyelhette meg a kiterjedt hódökoszisztémát.

A biomérnök elmondta, hogy az eurázsiai hód (Castor fiber) egy úgynevezett ökoszisztémamérnök faj. Aktív tájátalakító munkájukkal vizet tartanak meg a tájban, amelynek lokálisan rendkívül pozitív hatása van a talaj vízellátottságára.

Ádám észrevette, hogy a Kerca-patak mentén élő hódok két jelentősebb gátat emeltek egymástól körülbelül 20-25 méter távolságra a régi mederben. Ezzel szemben a patak rehabilitációját követően kialakított természetes állapotú mederben egy kisebb gátat húztak fel. A hódok által létrehozott gátak és ásott csatornák révén a vizet sikerült elvezetniük egy egykori kaszálórétre, ahol 1,5-2 hektáros vízborítás alakult ki. Érdekesség, hogy a víz szintje körülbelül ugyanolyan mértékű volt a réten 2023 szilveszterén is.

Az alacsony, 20-50 centiméteres vízborítás kedvező életfeltételeket teremt vízi és gázlómadár-, valamint kétéltű- és hüllőfajok számára. Az idei terepbejáráskor egy példány szürkegém volt észlelhető a területen.

A hódok a folyamatos rágásukkal nagy mennyiségű holtfát hoztak létre, melyek számos ízeltlábú és madárfajnak biztosíthatnak élő- és táplálkozóhelyet. Az egy évvel korábbihoz képest kismértékben nőtt a kidöntött fák száma, azonban érdemben nem csökkentették a faállományt. A hódok az általuk ásott csatorna segítségével a közeli éger-nyárfa liget fáit döntötték ki. Érdekes látvány az elöntött réten megfigyelhető számos körtöltés, amivel a hódok 20-30 centiméterrel az eredeti vízszint fölé emelik a kisebb medencék vízszintjét. Az állandó vízborítás miatt a rét növényzete jelentős átalakuláson esett át, különféle sás- és zsombékfajok vették át az uralmat

- fogalmazta meg az állatbarát.

Hódokról többször írt már a Sokszínű vidék, a nagytestű rágcsálók az ország számos vidékén élnek. Kunszentmárton környékén több száz fa esett áldozatul az állatoknak. A természetes vizes élőhelyhez szokott állatok olykor a városokban is felbukkanhatnak. Bár a hódok védett állatok, a vízügyi szakemberek gyakran ellenségként tekintenek a rágcsálókra, akik hatalmas hódvárakat építhetnek.