A NATO évtizedes megállapodásainak felülvizsgálatán dolgozik – vajon ez a híres két százalékos védekezési kötelezettség végének kezdetét jelenti?

A NATO európai tagállamai aktív tárgyalásokat folytatnak a védelmi költségvetések jelentős emeléséről. Jelenleg a GDP 2%-ára vonatkozó célkitűzést 3%-ra történő emelése van napirenden, amelyről a szövetség jövő júniusi csúcstalálkozóján dönthetnek. E lépés mögött részben Donald Trump várható visszatérése az amerikai elnöki posztra áll, valamint az a felismerés, hogy a jelenlegi védelmi kiadások nem elegendőek Ukrajna hatékony támogatására és Oroszország elrettentésére – írja a Financial Times.

A Financial Times információi szerint a NATO európai tagállamai között előzetes egyeztetések zajlanak a védelmi kiadások növeléséről. A jelenlegi 2 százalékos GDP-arányos célérték 3 százalékra emelése komoly nyomást helyezne a nemzeti költségvetésekre.

A NATO előrejelzései alapján 2023-ban a 32 tagállamból 23 várhatóan teljesíti a 2 százalékos védelmi kiadási célt, ami figyelemre méltó előrelépés a 2018-as helyzethez képest, amikor csupán 6 ország érte el ezt a szintet.

Ugyanakkor hét európai állam, beleértve Olaszországot és Spanyolországot, továbbra is elmarad az egy évtizeddel ezelőtt meghatározott referenciaértékek teljesítésétől.

A tárgyalások során felmerült, hogy rövid távon 2,5 százalékos, 2030-ra pedig 3 százalékos célt tűznének ki. Az új kötelezettségvállalásokról hivatalosan a jövő évi hollandiai csúcstalálkozón állapodnának meg.

Mark Rutte, a NATO főtitkára nem kívánt konkrét számot mondani, de hangsúlyozta, hogy a jelenlegi 2 százalékos referenciaérték nem elegendő. "Van egy szám a fejemben, de most nem fogom megemlíteni. De nyilvánvaló, hogy ha megnézzük a célokat, megnézzük a még mindig meglévő hiányosságokat... Egyértelmű, hogy 2 százalékkal nem lehet elérni" - nyilatkozta a Financial Timesnak.

A kiadások emelése jelentős kihívásokat fog támasztani számos európai állam előtt. Az Egyesült Királyság esetében a védelemre fordított költségek jelenleg a bruttó hazai termék 2,3%-át teszik ki, és az ország elkötelezte magát amellett, hogy ezt az arányt 2,5%-ra növeli a jövőben.

Védelmi szakértők véleménye alapján azonban ez a lépés önmagában nem elegendő a hadsereg átfogó modernizálásához, valamint a NATO követelményeinek maradéktalan teljesítéséhez.

Olaszország, amely jelenleg csupán 1,49%-ot fordít a védelemre, már most is az EU túldeficit-eljárásának keretei közé tartozik. Guido Crosetto, az olasz védelmi miniszter figyelmeztetett, hogy Trump esetleges visszatérése még inkább fokozná a nyomást Rómán, hogy növelje a védelmi kiadásokat. Érdemes megjegyezni, hogy Olaszország, még ilyen alacsony költségvetési arány mellett is, a NATO egyik legnagyobb haderejével büszkélkedhet.

Spanyolország, amely a NATO kiadási rangsorának alsó régiójában helyezkedik el, mindössze 1,28%-os GDP-arányos védelmi költségvetésével, igyekszik más aspektusokat is figyelembe venni. Pedro Sánchez miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az országuk túlteljesíti azt a célt, miszerint a védelmi kiadások 20%-át kutatás-fejlesztésre kellene fordítaniuk, emellett jelentős létszámú katonai kontingenssel támogatják a NATO-missziókat.

Az Egyesült Államok jelenleg a GDP mintegy 3,4 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ami jóval meghaladja az európai szövetségesek jelenlegi ráfordításait.