Washlet: az új vécékultúra, amely Japán után Európa szívébe is betör!
A vízsugaras, "okos" vécék - az úgynevezett washletek - lassan megjelennek otthonokban, hotelekben és nyilvános helyeken is, modern és fenntarthatóbb alternatívát kínálva a hagyományos tisztálkodási módszerrel szemben.
Japánban az "okos" vécék évtizedek óta a mindennapok részei, de mostanában a nyugati világ is felfedezi ezt a technológiai újítást. Luxusszállodák, mint a londoni Mayfair Hotel, a párizsi Park Hyatt Vendôme és a müncheni Marriott City West, már integrálták a washleteket szolgáltatásaik közé, ezzel hangsúlyozva, hogy ezek a modern toalettmegoldások egyre inkább teret nyernek az európai piacon.
A terjeszkedés azonban nem korlátozódik a szállodaiparra: a készülékek magánlakásokban is kezdenek felbukkanni, valamint egyre több repülőtéren és étteremben találkozhatunk velük - olyan helyeken, ahol a fogyasztók kipróbálhatják, mielőtt otthonra is beszereznék.
A washletek olyan vécék, amelyek vízsugaras tisztítórendszerrel, állítható hőmérséklettel, meleg levegős szárítóval, és bizonyos modelleknél automatikus tetőnyitással vagy akár öntisztító funkciókkal is rendelkeznek. Az "okos" vécék a hagyományosak technológiai továbbfejlesztései, amelyek magasabb szintű tisztaságot és higiéniát nyújtanak.
Szakértők szerint a víz használata jóval hatékonyabb a baktériumok és szerves maradványok eltávolításában, mint a papír, így csökkenti az irritáció, a fertőzések és bőrproblémák kockázatát - különösen érzékeny bőrűek vagy meglévő bőrbetegséggel élők esetében.
Egy 2022-ben publikált tanulmány a Journal of Water, Sanitation and Hygiene for Development című tudományos folyóiratban rámutatott arra, hogy a vízhasználat jelentős mértékben csökkenti a mikroorganizmusok számát a székletürítést követően, összehasonlítva azokkal, akik csak vécépapírt alkalmaznak.
Bár az "okos" vécék előnyei egyértelműek, Nyugaton több akadály is hátráltatja elterjedésüket. Az egyik legfőbb tényező az ár: például Spanyolországban és más európai országokban az alapmodellek ára már 1200 eurótól (körülbelül 475 ezer Ft) indul, míg a fejlettebb verziók 3000-7000 eurót (1-3 millió Ft) is elérhetnek.
Ezen kívül a telepítés során gyakran szükség lehet különféle technikai módosításokra, mint például a konnektor elhelyezkedése vagy a csésze cseréje.
A vécépapír használatának erős kulturális beidegződése szintén lassítja az átállást az új módszerekre.
A washletek használata mellett szól, hogy jelentősen csökkentik a környezeti terhelést. A vécépapír előállítása és végső ártalmatlanítása során keletkező hulladék problémákat okozhat a csatornarendszerekben, főleg akkor, ha lebomló anyagok helyett nem lebomló dolgokat, mint például nedves törlőkendőket, dobunk a vécébe.
Érdekesség, hogy a vécépapír, ahogyan ma ismerjük, az Egyesült Államokban látott napvilágot a 19. század közepén. Joseph C. Gayetty 1857-ben New Yorkban dobta piacra a "Gayetty's Medicinal Paper" nevű termékét, amely aloe verával impregnált kenderből készült lapokból állt. Ezt a különleges papírt kifejezetten aranyér kezelésére ajánlották, így már a kezdetektől fogva az egészségügyi haszna is hangsúlyt kapott.
Minden egyes lapon ott volt a feltaláló neve - ez volt a korabeli reklámstratégia igazi úttörője. A tekercses formátum bevezetése 1870 és 1890 között történt, amely véglegesen integrálta a vécépapírt a mindennapi életbe.
Ám a hosszú használati múlt ellenére a vécépapír nem mindig hatékony vagy környezetbarát. Gyártása nyersanyagot, vizet és energiát igényel, eldobása pedig hulladékot és gyakran csatornázási problémákat okoz.
A papírról vízre való áttérés nem csupán technikai fejlesztést jelent, hanem egy komoly kulturális átalakulást is magában hordoz. Európában ugyan még fokozatosan haladunk ebbe az irányba, de a fogyasztói magatartás átalakulása, a közösségi média növekvő befolyása, valamint a személyes és környezeti egészség iránti fokozott tudatosság lendületet adhat a folyamatnak.
Nem kizárt, hogy az "okos" vécék a jövőben a higiénia új szabványává válnak - nemcsak Japánban, hanem világszerte.
