A 19. századi Rugóláb Jancsi egy különös és félelmetes alakja volt a történelemnek, aki fiatal nőket ijesztett meg és terrorizált. Az ő története nem csupán a rémálmok világába vezet, hanem visszautal egy olyan korszakra, amikor a társadalom félelmei és e
A sötétben, mint egy lidérc, a dülledt szemű férfi felbukkant, denevérszerű köpenye szárnyaival körülölelte a levegőt. Baljóslatú, mániákus kacajának visszhangja betöltötte a teret, míg acélkarmával végigszántott a hajukon és ruhájukon, mintha csak a félelem szövetét akarta volna szétszakítani.
1800-ban a brit főváros, London, egy szűk térségben egymillió lakosnak adott otthont, akik zsúfolt körülmények között élték mindennapjaikat. A 19. század folyamán a városi népesség rohamosan növekedett, és az 1830-as évekre a vibráló London határai egyre inkább kiterjedtek a környező falvakra, különösen a déli és keleti irányokban. Ezek az új külvárosok igazi határvidékek voltak; nem teljesen városiasodtak, ám a falusi élet nyugalmától is távol álltak. Ez a különös, kettős létforma sötét legendák táptalajává vált. A félig vidéki közösségben egy rémisztő jelenés híre kezdett terjedni:
maszkos férfi kidülledő szemekkel, testhez simuló fekete vízhatlan ruhában, fekete, denevérszerű köpennyel a vállán, akinek acélkörmei vannak és tüzet okád.
A rettenetes lény komoly fenyegetést jelentett a fiatal nőkre, akik épp csak a magányos pillanataikat élték. Hirtelen, baljóslatú kacajával bukkant fel, acélkarmával tépve át hajukat és ruhájukat, mint valami rémálom megtestesült formája. Az első találkozások során sokan egy "őrült márkival", azaz Henry Beresford, Waterford 3. őrgróf képével azonosították, de a figura hamarosan a "Spring-Heeled Jack", vagyis Rugóláb Jancsi néven vált ismertté. A hírek szerint a lény különleges, magassarkú csizmájába rejtett mechanizmusának segítségével szédítő ugrásokat volt képes bemutatni, amivel még inkább az emberek félelmét fokozta.
Abban az időszakban, amikor a szorgalmas templomba járás elengedhetetlen elvárásnak számított, az áldozatokra úgy tekintettek, mint valami pokol mélyéről érkező szörnyetegre. Rugóláb Jancsi később a szegények és elnyomottak védelmezőjévé változott; egy viktoriánus heti folytatásos rémregényben a bűnösöket fenyegető, sírkövek fölött tornyosuló alakként jelent meg. A figura neve később egybeolvadt Hasfelmetsző Jackével, és hatással volt Bram Stokerre a Drakula megalkotásakor, inspirálva ezzel a Batman-ábrázolásokat, sőt Philip Pullman gyermekirodalmát is.
A városi legendák között talán az első, amely London sötét utcáin született, egy elmebeteg csínytevő feltűnése volt, akinek különös tettei máig izgalommal töltik el a helyieket.
