A JWST (James Webb Űrteleszkóp) egyik legnagyobb rejtélye most végre napvilágra került: a titokzatos "kis vörös pöttyök" valójában fekete lyukak születési helyei!
A Webb űrteleszkóp első jelentős rejtélye a "kis vörös pöttyök" felfedezése volt, amelyek apró, mélyvörös foltokként jelentek meg a korai világegyetem képein. Most úgy tűnik, hogy végre fény derült arra, mi is rejlik ezek mögött a titokzatos jelenségek mögött.
Egy új, lektorálás alatt álló tanulmány (Andres Escala és munkatársai) rámutatott, hogy a pöttyökre (LRD-k, azaz Little Red Dots) vonatkozó két fő elmélet valójában nem ellentmond egymásnak, hanem harmonikusan kiegészítik egymást.
Kezdetben az LRD-k rendkívül sűrű, csillagokkal teli univerzális rendszerek. A belső sűrűségük következtében idővel elkerülhetetlenül egy masszív fekete lyuk keletkezik a középpontjukban, ami a galaxis magjának aktívvá válását eredményezheti. A mérések alapján viszont meglepően kevés röntgensugárzást regisztrálunk, ami arra utal, hogy ezek az égitestek túlnyomórészt a fejlődésük korai fázisában állnak. Az arányok is szokatlan jelenséget mutatnak:
"A közeli univerzumban a fekete lyukak tömege általában a galaxis össztömegének körülbelül 0,1%-át teszi ki, viszont a LRD-k esetében ez akár 10%-ra is rúghat" - magyarázza Escala.
Az LRD-k ráadásul legalább tízszerszer kisebb térfogatot foglalnak el, mint a hagyományos kis galaxisok, amelyek körülbelül 100 parszek átmérőjűek, míg az LRD-k mindössze 1 kiloparszeket mérnek.
Ha valóban így van, akkor a Webb-pöttyök nem csupán szokatlan jelenségek, hanem olyan hatalmas fekete lyukak születési helyei, amelyek titkokat rejtenek az univerzum mélyén. Ahogyan Escala kifejezi:
