Mi fog valójában történni, amikor elérkezik a világ vége? Ez a kérdés évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget, megannyi elmélet és történet született már róla. Talán a világ végén nemcsak a fizikai valóságunk szűnik meg, hanem egy új megértés is kibo
A világvége gondolata gyakran jelenik meg a sci-fi művekben: káosz, erőszak és társadalmi összeomlás. Most azonban egy valós viselkedési kísérlet - egy online játék virtuális világában - tudományos alapokra helyezte ezt a kérdést. A kutatás szerint bár vannak, akik erőszakba fordulnának, a többség inkább a közösségre, támogatásra és kapcsolatokra helyezné a hangsúlyt, ha közelegne a vég.
A világégés filmes ábrázolásainak, mint például a Mad Max vagy a Fallout, kulcsfontosságú eleme az emberi társadalom széthullása, ahol a túlélésért folytatott harcban a barbár ösztönök dominálnak. Most azonban egy új, valós viselkedési adatokon alapuló kutatás próbálja feltárni, mennyire megalapozott ez a nézet. A kutatók egy különleges "élő laboratóriumot" alkalmaztak: az ArcheAge online szerepjáték bétaidőszakát, amely során a játékosok tudták, hogy digitális világuk mindössze 11 hétig létezik. A tanulmány célja, hogy megfigyelje, hogyan reagálnak az emberek a közelgő végkifejletre egy olyan környezetben, ahol a normák és értékek gyorsan megváltozhatnak.
A kutatócsoport több mint 270 millió játékbeli interakciót elemezett, hogy feltárja, miként változik a játékosok viselkedése, amikor a "világvége" fenyegetése egyre közeledik. Míg a játékosok többsége továbbra is megszokott módon játszott, egy szűk, de figyelemre méltó csoport tagjai az utolsó pillanatokban erőszakos cselekedeteket követtek el. A kutatás során 334 felhasználót azonosítottak, akik az utolsó két héten belül gyilkosságot hajtottak végre a játék világában, kihasználva olyan játékelemeket, amelyek a valós élethez hasonlóan büntették a felesleges erőszakot. Azonban a közelgő időhatár miatt a büntetések visszatartó ereje csökkent, ami néhány játékost agresszívabb viselkedésre sarkallt.
A jelenség hátterében a kutatók szerint az a pszichológiai hatás áll, hogy ha megszűnik az elszámoltathatóság, némelyekben előtörhetnek az antiszociális késztetések. Ugyanakkor a tanulmány arra is rámutatott, hogy az erőszakos reakció nem általános. Éppen ellenkezőleg: a legtöbben fokozott társas aktivitást mutattak. Ahogy közeledett a digitális világ vége, a játékosok egy része már nem fejlődésre, küldetések teljesítésére vagy egyéni előrehaladásra koncentrált, hanem közösségi élményekre, együttműködésre, levelezésre, csoportos eseményekre.
Ez a viselkedés alátámasztja azt a krízispszichológiai megfigyelést, miszerint valódi veszélyhelyzetekben az emberek gyakran összefognak, nem pedig egymás ellen fordulnak. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a játékbeli cselekedetek nem egyenlők a valós fizikai erőszakkal, de az elemzés mégis fontos viselkedési mintázatokat tár fel. A legszembetűnőbb eredmény pedig az, hogy egy apokaliptikus szituációra nem csupán fenyegetések és morális széthullás jellemző: sokaknál éppen az emberi kapcsolatok válnak kulcsfontosságúvá.
Egyes körülmények között valóban megfigyelhetjük a társadalmi normák fellazulását és az agresszió felerősödését. Ugyanakkor, amikor a világ szélsőséges helyzetekkel néz szembe, a tömegek viselkedése inkább arra utal, hogy a közösség, a támogatás és a társas kapcsolatok iránti vágy sokkal erősebb, mint a rombolás késztetése. Ezért a digitális kísérlet nem a hollywoodi káosz és brutális túlélés szcenárióját erősíti, hanem éppen ellenkezőleg: azt igazolja, hogy az emberek a legnehezebb időkben is a kapcsolatok keresésére összpontosítanak, amikor igazán fontos a közelség és az összetartozás.
Krízishelyzetben tehát megjelenhet az agresszió, de ugyanilyen valós, sőt domináns a segítő szándék, az együttműködés és a szociális összefonódás. Ha valaha is valós fenyegetés közeledne, könnyen lehet, hogy nem egy szép új világ köszönt ránk - vagy nem.
