Orbán Viktor számára kihívásokkal teli időszak várhat, ha hű marad Donald Trump ígéreteihez és tanácsaihoz.
Az amerikai kormányzat arra törekszik, hogy rábírja Oroszországot a tárgyalásokra, és ennek érdekében a gáz- és olajexportjukat érintő szankciókat fontolgat. Donald Trump a hétvégi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem kíván mentességet biztosítani Orbán Viktornak, ami azt jelenti, hogy a szankciók elkerülhetetlenül Magyarországot is sújtják a jelentős energiaimport-kitettsége miatt. A pénteki találkozón a magyar és az amerikai vezető között már az is komoly eredménynek számítana, ha Trump haladékot adna a szankciók bevezetésére.
A hétvége egyik legkiemelkedőbb energetikai eseménye Magyarország szempontjából az volt, hogy Donald Trump elnöktől mentességet kért a magyar miniszterelnök. Az amerikai vezető azonban nem teljesítette a kérvényt. Erről Trump péntek este, az Air Force One fedélzetén tartott sajtótájékoztatón beszélt, ahol a média képviselőinek kérdéseire reagálva kifejtette:
"Nem tudtuk teljesíteni a kérését, pedig nagyon szeretett volna. Viktor, a jóbarátom, mentességet kért."
Tekintve, hogy november 7-én a magyar miniszterelnök Washingtonba látogat, ahol találkozik az első számú amerikai vezetővel is, ezek elég baljós előjelek. Persze lehet abban reménykedni, hogy a szokásos kemény álláspontból az elnök valamicskét enged, de szakértők szerint a legjobb forgatókönyv magyar szempontból az lehet, hogy Orbán Viktor a november végi határidőhöz képest haladékot tud elérni. Ahogy azt korábban írtuk, a miniszterelnöknek a választások előtt politikailag is komoly téttel bír a kérdés. Ha esetleg le kell mondani az orosz energiahordozókról, akkor a kormány kvázi a saját csapdájába sétál bele.
Laptársunk, a szintén a Klasszis Média tagja, az Mfor a közelmúltban ebben a cikkben elemezte a helyzetet: és többek között arra jutott, hogy az amerikai adminisztráció felkészültebb, tisztában vannak a magyar lehetőségekkel és a korábbi magyar érvek aligha lesznek elegendőek.
Korábban, bár nem kizárólag Donald Trump miatt, hanem inkább az uniós törekvések kapcsán, a kormány tagjai, beleértve Orbán Viktor miniszterelnököt is, azt a üzenetet közvetítették, hogy...
Két nehezen kommunikálható forgatókönyv körvonalazódik. Ha az amerikai szankciók következtében hiány és jelentős áremelkedés lépne fel, akkor a korábbi figyelmeztetések valóra válnának, ami a választások előtt komoly elégedetlenséget szülhet, és ennek következményeként szavazatvesztéssel járhat. E mellett Orbán Viktor "mindent megoldani képes" imázsa is tovább sérülhet. Másrészről, ha zökkenőmentesen tudunk búcsút venni az orosz energiahordozóktól, akkor a választópolgárok egy része joggal érezheti úgy, hogy a miniszterelnök indokolatlanul riogatott, ami a kormány hitelességét alááshatja.
A helyzet szinte elkerülhetetlenül "létkérdéssé" válik Orbán Viktor számára, hogy haladékot kérjen. Az ideális megoldás az lenne, ha az orosz olaj importtilalmát hat hónappal meghosszabbítanák. Ez nem példa nélküli, hiszen például egy német vállalat is féléves haladékot kapott a hasonló helyzetben. Egyes elemzők szerint az Adria-vezeték kapacitásáról folyó vita sem véletlen, hiszen ez is egy újabb érv lehet arra, hogy a csőhálózat nem képes kielégíteni csupán a magyar és szlovák igényeket. Ha sikerülne ezt az amerikai partnereknek is elfogadtatni, akkor jó eséllyel elérhető lenne, hogy a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítói továbbra is részesüljenek orosz olajban. Ráadásul, a politikai megfontolások mellett szakmai szempontból is indokolt lenne a néhány hónapos haladék, hiszen a beszerzési folyamat átszervezése időt és alapos tervezést igényel.
Fontos megemlíteni, hogy a pozsonyi és a dunai finomítóban feldolgozott olaj mennyiségének szállításához vezetékes transzfer szükséges. Azonban az olajtermékek esetében jelentős mennyiséget (körülbelül 4 millió tonnát) vízi úton vagy vasúton is szállítanak, így a Barátság-vezeték kiesése esetén ez a megoldás részben még mindig életképes lehet. A korábban említett Mfor-cikkben az is szerepelt, hogy a Barátság és az Adria közötti szállítási arány megfordulhat, és az orosz olaj részesedése a jelenlegi 80 százalékról 20 százalékra csökkenhet, miközben az alternatív források aránya növekedhet.
A Mol két finomítójával kapcsolatban gyakran felmerül az az érv, hogy ezek az üzemek az orosz sztenderd olajra vannak optimalizálva. A szóban forgó olajtípus az orosz REB (Russian Export Blend), más néven Ural olaj, amely nehezebb és magasabb kéntartalommal bír. A szakértők azonban hangsúlyozzák, hogy hasonló olajfajták más forrásokból is beszerezhetők, így a technológiai átállás a típusváltásra nem jelenthet megoldhatatlan kihívást, és a korábbi hatékonyság is fenntartható marad. Kétségtelen, hogy az alapanyag beszerzése drágábbá válhat, mivel az Ural és a Brent olajárak között 3-4 dolláros különbség tapasztalható. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az olaj tőzsdei ára több éve nem látott mélyponton van, és 2021-ben is hasonlóan alacsony árakat tapasztalhattunk, így ez az árkülönbség a fogyasztók számára nem feltétlenül jelent komoly terhet.
Fontos hangsúlyozni, hogy az orosz olajra vonatkozó szankciók legfőképpen a gázolaj árának emelkedésében mutatkoztak meg, mivel a piaci szereplők a finomított termékek kínálatának csökkenésére számítanak. Az Európai Unióban korábban is szűkös volt a finomítói kapacitás, és a használt dízelüzemanyag egy részét importálták, főként Oroszországból, de mostanában Indiából is, ahol orosz olajból állítják elő. A piaci bizonytalanságok következtében a finomítók árrése is jelentősen megnőtt, ami hozzájárult ahhoz, hogy a benzin és a gázolaj ára közötti különbség ismét szélesedni kezdett.
A százhalombattai Dunai Finomító elsősorban dízelre van optimalizálva, ez azt jelenti, hogy ugyan más olajból is tudnak előállítani finomított termékeket, a késztermék mennyisége kevesebb lesz. Így amennyiben itt az orosz olaj kiesése miatt csökken a termelés, az a környező országokban is éreztetheti a hatását, hiszen a Mol Ukrajna mellett Szerbiába, Szlovéniába és Romániába is exportál dízelt. Ha a régióban hiány lenne, akkor azt persze máshonnan szinte biztosan lehetne pótolni, de a magasabb logisztikai költségek miatt ez a fogyasztóknál áremelkedést okozhatna.
A 1000 forintos benzinár jelenlegi realitása a fenti tényezők fényében szinte elképzelhetetlennek tűnik. Az árutőzsdéken ugyanis a finomított üzemanyagok kereskedése jelentős hatással van az uniós árak alakulására. A magyar piacon ráadásul meglehetősen nagy mértékben támaszkodnak az importált termékekre: a hazai üzemanyag-ellátás 57%-át eddig is külföldről szerezték be. A benzint és gázolajat behozó vállalatok a jelenlegi piaci környezetben is jövedelmezően működnek. Ha az importot növelni lenne szükséges, az természetesen kis mértékű áremelkedést vonhatna maga után; szakértők szerint ez literenként 20-40 forint közötti drágulást jelenthet. Így az orosz olajról való leválás átmenetileg 3-6%-os áremelkedést idézhetne elő az üzemanyagok esetében.
